Hajnóczy Soma, kétszeres bűvész világbajnok több, mint 40 ország közönségét bűvölte el. Számtalan TV showban jelent meg Amerikától kezdve, Franciaországon és Anglián keresztül, egészen Koreáig és Japánig. YouTube videóit több, mint 50 milliószor nézték meg, de a magyar közönség a Showder Klubból is ismerheti. Egész estés műsorában a humort és az illúziót egész egyedi módon ötvözi. Elképesztő kézügyességi számok és döbbenetes gondolatolvasó mutatványok mellett interaktív trükkök és szórakoztató történetek is színesítik az előadást. A bűvészet történeténetének egyik legfiatalabb világbajnoka Las Vegas, New York, Peking, Dubai, Párizs és Monte Carlo színpadai után Budapesten bemutatásra kerülő, első egész estés műsorában bebizonyítja, hogy semmi sem LEHETETLEN.
Igaz, hogy mindannyian fél ezreléknyi véralkoholhiánnyal születünk? Legalábbis ezt állítja egy híres pszichiáter merész feltevése. Négy jó barát, akik kicsit mintha elveszítették volna ifjúi lelkesedésüket és lendületüket, erre alapozva kezdenek kísérletbe. Megpróbálnak úgy élni, dolgozni és szórakozni, hogy ez a bizonyos fél ezrelék soha ne hiányozzon. De vajon ez a megoldás a régi kedv és vidámság visszaszerzésére? A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt. A film elnyerte az összes jelentős európai és tengerentúli díjat, köztük a legjobb külföldi filmnek járó Oscart (2021). Plakáttervező: Csáfordi László
„Az ügynök halála története egyetlen tőmondatban elmondható: egy ember meghal. Azt a napot látjuk, ami számára utolsó a Földön. És ez a nap a szeretet drámáját mutatja fel. A szeretet elvesztését és a szeretet visszanyerését.” – Arthur MillerWilly Loman 35 éve dolgozik. Ugyanott. Két fia van. Linda a felesége. Egyre rosszabbul megy az üzlet. A főnöke megalázza, egyik fiát a nők, a másikat a lopás érdekli. A drámában megjelenő kilátástalanság, illúzióvesztés felteszi a nézőnek azt a kérdést, hogy ugyanúgy hazudjuk-e el az életünket, mint ahogy Willy Loman teszi?Az ügynök megtört, hajlott hátú alakját Arthur Miller éppen halálával emelte a halhatatlanságba.Alföldi Róbert és Bíró Bence újragondolásában érkezik az Ügynök a Centrál Színház nagyszínpadára.
Egy házasság éppen szétesőben, egy család már romokban, de a mcska természetű Maggie még foggal-körömmel kapaszkodik a reménybe, hogy mindent helyre lehet hozni, hogy kiábrándult férjével talán még vissza tudnak találni a szerelemhez és a boldogsághoz. Maggie bármire képes a házasságáért: talpon marad a jég hátán is vagy a forró bádogtetőn... Tennessee Williams önéletrajz Tennessee Williams 1911-ben született Columbus-ban, Mississippi államban, ahol nagyapja a helyi anglikán templom plébánosa volt. Amikor apja, egy utazó kereskedő pár évvel később a családdal St. Louis-ba költözött, sem ő, sem a testvére nem tudott hozzászokni a városi élethez. A nagy gazdasági világválság idején járt egyetemre, amit pár év múlva otthagyott egy cipőgyár írnoki állásáért. Két évig dolgozott ott, minden estét írással töltve. 1938-ban az Iowa-i Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol diplomát is szerzett, miközben folyamatosan különböző részmunkaidős állásokban dolgozott. Az Angyalok csatája című művéért 1940-ben Rockefeller ösztöndíjat kapott, a Pulitzer díjat először 1948-ban nyerte el A vágy villamosáért, majd 1955-ben a Macska a forró bádogtetőn-ért. További művei: NYÁR ÉS FÜST, TETOVÁLT RÓZSA, CAMINO REAL, BABY DOLL, ÜVEGFIGURÁK, ORFEUSZ ALÁSZÁLL, MÚLT NYÁRON HIRTELEN, AZ IGUÁNA ÉJSZAKÁJA, AZ IFJÚSÁG ÉDES MADARA és A KÉTSZEREPLŐS DARAB. Tennessee Williams 1983-ban halt meg.
Virtuóz vígjáték a Woody Allen ősatyjaként is számon tartott Groucho Marx életéről. Zseniális humorú monológok és rövid szkeccsjelenetek váltják egymást, amikből kiderül, hogy lett egy New York-i csóró kiskölyökből a humoripar és showbiznisz fenoménja. Stand up, varieté, kabaré és egy út a világsikerig – nőkkel, aranyköpésekkel, Hollywood és a csillogás sötét oldalával. Dalok: Hamvai Kornél
A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához. A történet, történetünk látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad a nézőnek.
A harmadik bé osztály új tanítónőt kapott. A fiatal, alternatív pedagógiai elveket valló Palóc Ildikó végtelenül hisz az elfogadásban, a demokráciában, ellenzi a frontális oktatást és a tekintélyelvű pedagógiát. Sajnos azonban nem minden szülő nyitott az új értékekre.
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok.A Duna Művészegyüttes produkciójának inspirációs centrumában ez a csodálatos, gazdag jelentéssel bíró építmény áll. Az alkotói szándék szerint az előadás átjárót nyit két szféra, a szakrális és a világi között. E tér-idő játék elviszi a nézőt a székelység múltjába, megeleveníti a rég elfeledett táncokat, felidézi eredetüket és a jelentősebb történelmi eseményeket. A székely kapu szellemi üzenete: „Áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek”. Felvételről közreműködik:ének - Izabella Caussanelhegedű - Gáspár Álmosbrácsa, brácsakontra, tambura, ír buzuki - ifj. Csoóri Sándorcselló - Friderikusz Péternagybőgő - Lakatos Dávidtárogató, furulya - ifj. Szerényi Bélatrombita, szárnykürt - Sebestyén Patrikharmonika - Herédi Zsomborzongora - Őri Kiss Botondhárfa - Csernovszki Márkcimbalom - Horváth Áronéneklő fűrész - Okazaki Maszato Táncmester: Módosné Almási Berta, Módos Máté, Sáfrán Balázs, Szabó Csaba, Farkas Ágnes, Gaschler Beáta, Antal Áron, Nagypál AnettTánckarvezető: Soós Gyula András, Bonifert Katalin Közreműködik: a Göncöl Zenekar.
„A becsűletes kínoztatik, megostoroztatik, kipörkölik szemeit, s midőn minden kitelhető csapást kiállt, akkor törik kerékbe.” – A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű nagy klasszikusaink – Csongor és Tünde és Az ember tragédiája – közül. Ahogyan Shakespeare, Katona sem csak filozofál. A nézőből együttérzést, azonosulást, szeretetet, megvetést és gyűlöletet kiváltó szereplők sokaságát vonultatja fel. Ma is érvényes, magával ragadó, zsigerileg átélhető, végsőkig feszített konfliktusokból építi fel a drámai kompozíciót – mondja Vidnyánszky Attila rendező. – Katona nagyon személyessé tudta tenni mindazt, ahogyan az egyes ember a történelemben cselekszik vagy sodródik, ahogyan változtatni akar, és ahogyan ez a történelem, a sors a maga igazságát képviselő embert felőröli, megsemmisíti, de fel is emelheti. – Évezredes Kelet és Nyugat közé szorultságunk, köztes létünk életérzése, történelmi konfliktusaink örök ismétlődése, meg nem értettségünk és kibékíthetetlenségünk a világgal – sorjáznak a bennünket máig foglalkoztató kérdések, amiket a Bánk bán sorra felvet. De Katona nem válik didaktikussá, hanem a szerelem, a hűség, a csábítás, az árulás, a hazaszeretet, a hatalom, a politika megannyi szálából alkotott megrendítő történetet – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki a 2002-es és a 2017-es verzió (és az Erkel-opera többszöri színrevitele után) után újra megrendezi a Bánk bánt a Nemzetiben. – A 2017-es verziót a pandémia miatt nem tudtuk sem játszani, sem felújítani, ezért is döntöttem úgy, új előadást készítünk új gondolatokkal, ezúttal fiatalokkal. Amikor 2002-ben foglalkoztam a művel, az az érzet munkált bennem, hogy a világ változóban van. A világ pedig mostanra – gyökeresen és visszavonhatatlanul – megváltozott. És nekünk, magyaroknak megint újra kell gondolnunk a bennünket ezer éve feszítő kérdéseinket megosztottságról, széthúzásról, gyűlöletről, amit nemzedékek nemzedékekre örökítenek. Mi is történik most a világban? Velünk? Kinek az érdekét szolgálja mindez? Hogyan viszonyulhatnak az utánunk jövők, a fiatalok elődeik újra és újra teremtődő konfliktusaihoz? Magyar urak: Gémesi Zoltán, Hajdú Ádám, Hornyák István, Latabár Öcsi, Varga Péter, Palyov Attila, Taba Csaba. Meráni hölgyek: Bodor-Jó Renáta, Gulyás Anna Bánk bán kisfia: Hegedűs Donát Gertrudis gyermekei: Bognár Heléna, Kalmár Gergő, Menyhárt Boglárka, Szentkereszty Csongor.
Égi és földi szerelem… Azaz érték, amit a szív szava hordoz, amit egy pár egymás iránt érez, meghatározó mindennapjainkban. A boldogságra való törekvés, megélés minden ember számára fontos. Vörösmarty Mihály klasszikuskölteménye ezúttal új nyelven, mai környezetben kel életre, ahol a szerelmesek egyre mélyebbre merészkednek a képzelet és a fantázia birodalmában. A beteljesüléshez próbákat kell kiállniuk, a történetben megjelenő akadályok, kudarcok szimbólumaként Mirígy, a boszorkány ármánykodásaival kell szembenézniük, aki megpróbálja megakadályozni boldogságukat. Táncművészek: PR-Evolution Dance Company Szereplők: Tünde- Elise Paris Turco Csongor- Matthew Joseph Retcho Mirigy- Saioa Poblador Ördögök- Rudisch Boglárka, Valerio Zaffalon, Fabio Valcarenghi Ledér- Rudisch Boglárka Hajnal, Nappal, az Éj- Martina Balzamo/Somogyi Zita Alkotók: Díszlet: Nagyváradi Szandra Videó: Kiss Réka Fény: Józsa Olivér
Valovics Ágnes, Kovács Dániel Attila előadása.Kísérleti táncszínházi előadás az óceán és a szárazföld között.Merre tart az otthon? Hogy kerültél ide?Megállunk a pillanatban.Kötéltánc a partvonalon. Alkotók: Valovics Ágnes; Kovács Dániel Attila
A szerző színészként és rendezőként is jegyzi a darabot. A Játékszín színpadáról is ismert sztárok közreműködése mellett színházunkban még új művészek is debütálnak az előadásban. A mai magyar szórakoztató színpadi művek palettáján garantáltan új színfolt lesz majd ez a komédia. A Legénybúcsú helyszíne egy szálloda, ahova két jóbarát érkezik, egyikük azonban alaposan megkeveri a szálakat...
1979-ben egy brutális kettős gyerekgyilkosság rázta meg Budapestet. Az elkövető édesanyjával Vajda István készített tényfeltáró riportot, melyből később megrázó erejű monodrámát írt. A vallomások füzéréből álló darab elsőként kerül a Pinceszínházban színpadra. Csak erős idegzetűeknek!
Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás ösvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végig beszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.
Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni... És csak csendben sírni. Főleg ha nő vagy. – Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol pokoli események tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok. Interjúk, vallomások és beszámolók alapján íródott a regény, amelyben három nő sorsán keresztül kirajzolódik Európa egyik legsötétebb maffiatörténete. A rendes lányok csendben sírnak nemcsak felkavaró, hanem felszabadító és felemelő is. Erőt és bátorságot ad azoknak a nőknek, akik némán tűrték az erőszakot, akik nem merték felemelni a hangjukat, akik eddig szégyenbe burkolózva éltek.
"Elmesélünk egy történetet azokkal a lehetőségekkel és szabadsággal, amelyet egy mesélői helyzet megenged. Azzal a korlátlan fantáziával (játékosan mégis komolyan véve), ahogy az ember komolyan beszél a gyerekekkel szerelemről, halálról, tisztességről, barátságról. Azt hittem, bizonyos szerepek elmennek az ember mellett. Tévedtem. Csak utolértek. De hogy még dajka is leszek, ez váratlan meglepetés. De kellemes. A célunk az, hogy megszólaljon a darab mondanivalója, a Shakespeare által írt Rómeó és Júlia." - Rudolf PéterAki ismeri a történetet, annak élvezetes a két tehetséges, rokonszenves színész. Aki a történetre kíváncsi, az kapaszkodhat, mit ért meg mindebből. Amúgy zene, mozgás, mimika, átváltozás, kellékek puritán használata rendben. Minden invenciózus, a helyén van. A dajka szerepét bátran felvállalja, aki éppen ráér. Mercutio-ét is. Apa-anya szintén rendben. Sok vidám kacaj forrása, ahogyan a dajka ide-oda futkos, s ahogyan Rómeót féltik a barátai. Szintén kettős megjelenítést kap a derék Lőrinc barát. Hol Nagy-Kálózy, hol Rudolf kapja magára a barátcsuhát. Az erkély-jelenetnél Rudolf Péter a könyöklőt is adja. Nagy-Kálózy papként is, dajkaként is, Rómeó barátjaként is helytáll, nincs szükségük a nemi identitás szigorú szétválasztására. Egyszerű, csuklyás, szürke, kétrészes ruhájuk alkalmassá teszi őket mindenféle lény megszemélyesítésére. Elég odavetniük egy csipkekendőt: ím, dajkává változott. Elég felemelniük a fejüket - ha ezt különböző ritmusban, szép koreográfia szerint teszik, tudjuk, különböző időben ébredtek a félelmetes sírkamrában. Számtalan efféle lelemény ékesíti a játékot. Szép ez így. Jó zene, szép és tehetséges emberek találnak új lehetőségeket a maguk és a klasszikus mű megmutatására. Nevezzük beavató színháznak: teljes a siker, örülünk. - Budai KatalinBemutató időpontja: 2000. április 1., IBS Színpad
Éjszakánként elég meghökkentően viselkedik a tengerparti gyógyszálló egyik idős hölgylakója:mezítláb átmászik az ablakon, kiszökik a szanatóriumból, énekel a holdfényes kertben, sirályokat etet.Éjjeli bohém kiruccanásaival persze felrúgja az intézmény szabályait. Huncut szórakozottságán meg is ütközik a szanatórium hasonló korú, szintén magányos, kissé morózus főorvosa: nem igazán elnéző a„vétkező” nővel. Próbálja rendre utasítani. Aztán lassan mégiscsak meglágyul. Vagyis kénytelenengedni annak: találkozni sohasem késő, mindenkinek szüksége van valakire, a boldogság pedig nemkényszer, az jön, ha hagyjuk, és emlékeztet minket arra, hogy élünk, még akkor is, ha a jelen esetlegmár csak pillanatokban mérhető.Alekszej Ny. Arbuzov kétszereplős darabja a tisztességben megőszült professzor és páciense késeitalálkozásának története. Lírai fordulataival, humoros, szerethetően ironikus jeleneteivel –jutalomjáték a színészeknek. 1977-ben jutalomjáték volt Tolnay Klárinak és Mensáros Lászlónak.Negyven évvel később jutalomjáték Molnár Piroskának és Jordán Tamásnak, akik évek óta kötődnek aRózsavölgyi Szalonhoz, s nagyon szeretnek együtt játszani. Rendezőként Sándor Pál csatlakozikhozzájuk: így válik a hihetetlen páros hihetetlen hármassá.
Az előadás Pányik Tamás, SZFE harmadéves színházrendező szakos hallgató vizsgája. 1915 májusában, a háborútól lázas Budapesten a Városliget kis oázis. A liget eldugott részén egy gyönyörű fánál a sors három idegent sodor össze. A fiatal pár és az öngyilkosságra készülő férfi kölcsönösen hátráltatják egymást esti terveik végrehajtásában. Az egyetlen megoldás: valamelyiküknek távoznia kell. Szenvedélyes küzdelmet folytatnak a fa alatt lévő padért, miközben akaratlanul is elkezdik megismerni egymást. Ám a sors újra közbeszól és csavar egyet a helyzeten. Az első világháború szele mindent beleng, az elmenekülni vágyók, álmodozók valahogy mégis el tudnak tőle szakadni. Szép Ernő egyfelvonásosában az Élet maga ad reményt a jövőre – nem ereszt, kapaszkodik abba is, aki már letett róla. „Én jót akarok. Én azt akarom, hogy élj. Én nem tudom, ki vagy, mi vagy, én most se tudom. De én látom, én érzem, hogy élsz. Én nem tudlak itthagyni evvel a fával ma éjszaka.” Alkotók: Hangmérnök: Fazekas LászlóZenei munkatárs: Gulyás Gergely e.h.Látványtervező: Lonkai Lilla e.h. és Décsi Anna e.h.Dramaturg: Szalánczi Ágota e.h.Rendezőasszisztens: Fazekas Flóra e.h. Szereplők: Az öngyilkos: Krauter Dávid Róbert e.h. A lány: Polyák Anita e.h. A fiú: Nagy Noel m.v. Rendőr: Horváth Dániel m.v. / Kalivoda Imre e.h.
Megváltó-projekt a 2020-as évek Magyarországán. Angyali üdvözlet a fehérje-feldolgozó árnyékában. Megtörtént eset alapján. Mi van akkor, ha Isten lámpaoltás után besurran egy szobába, aminek az ajtaja nem neki lett nyitva hagyva? Elvégzi a dolgát, a következményeit pedig viseljék az emberek. Mondjuk a polgármester meg az a fiatal lány. Semmiképpen sem Mária. Kategorikusan Marika. A fehérjefeldolgozó üzemben legalábbis így hívják. Az üzemben, ami csupa kitárt zseb, csupa félrenéző szem. Meg persze némi mutyi, lehetőleg befogott orral. Elvégre jól tudjuk: egy tisztességes politikust alkalomadtán még kissé undorítják is a kötelezettségei. Mennyire vagyunk kiszolgáltatva a hatalmi játszmáknak – Istennek, aki embert játszik, és az embereknek, akik Istent játszanak? A helyzet ura Dézsi Fruzsina második darabja, mely változatosan egyensúlyoz a filozófiai világdráma, a burleszk, a teológiai vitadráma és a nagykörúti musicalsiker között. Polgár Csaba a darabról: Dézsi Fruzsina moralitásjátéka bárhol is történjék, velünk történik. Magyar a fehérjefeldolgozó, magyar a melós, magyar a polgármester, magyar a cégvezetõ, magyar az apját támogató Marika, és még az Isten is Szécsi Pált hallgat. Összecsúszik menny és föld – esetünkben ez utóbbi nincs túl messze a pokoltól sem –, ugyanis miközben a darab szereplői egy dögégető paradicsomi világában próbálnak különböző trükkökkel túlélni, maga az Úr is ezt a helyet nézi ki magának egy új, sikeresebb megváltás helyszíneként. Polgár Csaba színész, rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen Ascher Tamás és Novák Eszter zenés osztályában végzett. Egyetem után az Örkény István Színházhoz szerződött, de a nemzetközi sikereket elért HOPPart Társulatnak is alapító tagja volt. Jelenleg színészi és rendezői munkái mellett az Örkény Stúdió művészeti vezetője. Magyarországi elfoglaltságain túl külföldi felkéréseket is vállal, legutóbb 2021-ben a litván Kaunasi Drámai Színházban Ibsen Peer Gyntjét vitte színre. Dézsi Fruzsina drámaíró, színházesztéta, a TÁP Színház állandó munkatársa. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végzett drámaíróként Albert Mária és Kárpáti Péter osztályában. Két alkalommal is részt vett a Színházi Dramaturgok Céhének drámafejlesztési programjában, a Nyílt Fórumban, legfrissebb munkája pedig 2022-ben jelent meg a Kortárs Magyar Dráma Díjjal jutalmazott Karaffa-kötetben. A rendező munkatársa: Tajti Boglárka