"Meg nem történt eseményekről szóló realista dokumentumfilm"-nek nevezte Jean Cocteau az eredetileg animációs filmként elképzelt alkotását. A téma a költő, akinek alakjai hirtelen megelevenednek. Miután átugrik egy varázstükrön, mozgó szobrokkal és egy anyával találkozik, aki gyermekét éppen repülni tanítja. Ez Cocteau első filmje: a szürrealista mű középpontjában a költő bolyongását látjuk a tudat különböző szintjein, amelyet egy összeroskadó gyárkémény fog keretbe. A trükktechnikailag tökéletes film az 1920-30-as évek francia filmes avantgardjának legjobb művei közé tartozik.