Az orosz államhatalom viszonya mindenkori ellenzékéhez az egész történelem során egyértelmű volt: az ellenzék voltaképpen nem is létezik. Hogy egyáltalán szóhoz jusson, az ellenzéknek először is magához kell ragadnia a hatalmat. És ehhez forradalom kell.
Oroszországban egyetlen filmstúdió sem vállalta fel Polunina filmjének gyártását. Az orosz politikai ellenzék nem pusztán érzékeny téma, hanem kifejezetten életveszélyes. Ezért a film végül észt-finn koprodukcióban készült el.
Polunina filmje végigköveti az Egységes Orosz Ellenzék és a Másik Oroszország létrejöttét, amely végül a 2008-as választásokon elbukott. A film arra is választ keres, hogy mi volt az ellenzék bukásának oka, és hogy ebben milyen szerepet játszottak a legkülönfélébb politikai nézeteket - a demokráciától a forradalmon át a sztálinizmusig - egyesítő ellenzéki mozgalom belső feszültségei. A közös, összetartó erő e mozgalmak között a Putyin-ellenesség volt, ám nem bizonyult elégnek a választási sikerhez.