A 20. század elején Kelet-Európa több nagyvárosában és falvaiban hatalmas zsidó közösségek éltek. Saját nyelvüket, a jiddist használták, a legszegényebb gyermekeket is taníttatták, volt saját újságuk, színházuk, kultúrájuk. Az oktatásra különösen nagy súlyt fektettek. A gyerekek már ötéves korukban tudtak írni és olvasni. Szigorúan vallásos nevelést kapott mindenki. Életüket a vallás szabályai irányították. A II. világháború után ezek a közösségek eltűntek. Mintha nem is léteztek volna. Vajon fennmarad a nyelvük és kultúrájuk a harmadik évezredben?