Hideg téli alkony. Egy világvégi buszmegállóban néhány ember várakozik. Távoli autómoraj, egy guruló üres doboz zaja, egy zenélő óra ebben a közegben szinte hihetetlenül finom halk zenéje. Az idő lassan múlik, a várakozók egyre fázósabban toporognak. Akkor új ember érkezik. Talán részeg, talán csak ismerkedni, barátkozni akar.