Volt egyszer egy kisfiú, aki azért veszítette el az édesapját, mert az nem bírta ki az ötvenes-hatvanas évek romániai börtönviszonyait - többek között Szamosújváron, a Dunacsatornánál s más hasonló helyeken. Ez a kisfiú már akkor elszánta magát valami nagy cselekedetre. Ferences pap lett, és sok-sok gyermeket gyűjtött maga köré. Olyanokat, akik nehéz sorsban élnek, akiknek nem jut otthon betevő falat vagy árvák. Ezt a hajdani kisfiút, a ferences atyát Bőjte Csabának hívják.