Stephen Hawking a világ egyik leghíresebb tudósa. Súlyos idegrendszeri betegsége következtében azonban szinte teljesen mozgásképtelen: nem tud járni, beszélni és írni, a világgal csak egy különleges számítógépes program segítségével tartja a kapcsolatot, mely apró ujj- és szemmozdulatait szavakká alakítja. Hawking azonban ilyen körülmények között sem mondott le a világmindenség titkainak megfejtéséről. Honnan jött az univerzum és hova tart? Mi az idő természete? Eljöhet valaha a pillanat, amikor véget ér a percek folyása? A film Hawking elméleti fizikusi pályafutásának legfontosabb eredményeit veszi sorra, az ősrobbanás bebizonyításától egészen addig a felismerésig, hogy a fekete lyukak nem tökéletesen 'feketék', így hosszú távon az elpárolgás és eltűnés veszélye fenyegeti őket.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
tombenko
2010 szept. 26. - 22:39:51
Az Õsrobbanástól tart, és jelenleg úgy tûnik, a homogén elektron-pozitron állapotba tart.
Igen engem is pont ezek a dolgok nem hagynak nyugodni. Nagyon nyugtalanít hogy most merrõl és hova tart az univerzum, vagy mi lesz ha teszem azt véget ér a percek folyása.
Ahhoz képest igen jól alá van támasztva, az "alternatívák" tévelygéseivel szemben. Kíváncsi lennék, mi alapján állítod, hogy a relativitáselmélet íróasztal mellett született? Ez legfeljebb annyiban igaz, hogy a matematikai hátterét tényleg asztalnál ülve kellett kidolgozni, de nem a semmibõl rángatták elõ. Az objektív, bizonyított érvényességet pedig pont, hogy a relativitáselmélet és a kvantummechanika esetében tapasztalhatjuk nap, mint nap.
Az viszont már fárasztó, hogy a tudományt mint vallást próbálják beállítani egyesek. Nem vallás, nem dogmatikus, nem kinyilatkoztatásai vannak. Nem angol-amerikai hatalmi törekvések eredménye a relativitáselmélet (Einstein németországi zsidó volt, Poincaré francia, Lorentz holland, hogy csak néhány nevet említsek). Az, hogy a relativitáselmélet olyan ismert lett, leginkább annak köszönhetõ, hogy a kor filozófiai áramai is foglalkoztak vele, sok esetben félremagyarázták (lásd még: erkölcsi relativizmus). Ehhez hozzájárult Einstein személyisége is, ami erõsen elütött a kor felfogásától, nem mellékesen a mai napig visszaköszön a karikatúrák és popmûvészet tudósábrázolásában. A két ostobaság pedig (relelm és kvfiz), mint kiderítették, szerkezetileg azonos, azaz lehet számítani az egységes térelméletre. Az ilyen arrogancia ("nem írom le", "nem fogom elmondani") viszont nem visz minket elõre. Vagy állj elõ konkrétumokkal, vagy ne mondj semmit, de ez így értelmetlen. Így csak az jön le, hogy félinformációk alapján elemi ismeretek nélkül jelentesz ki, ráadásul az általad (nagyon helyesen) ellenzett ex catedra dolgokat. Az, hogy "tudok dolgokat", még nem érv. Az idõhiány is legfeljebb a lassúságra. Ha mégis ilyen módon nyilatkozol meg, az inkább úgy tûnik, mint aki csak eszetlenül betámadja, amit csak lehet, bár fogalma sincs róla.
Külön mókás, hogy Michelsont és Morley-t élteted, akik pont a Newtoni világképet ásták alá a kísérleteikkel, és amire pont a relativitáselmélet tudott helyes választ adni... :) Na mindegy. A lényeg: várom az indoklást, érvelést és a bizonyítékokat. Addig, mint legjobban alátámasztott és jelenleg legpontosabb elméletet fogadom el a relativitáselmélet és kvantumfizika kettõsét.
Találgatok- biztosan politikus vagy. Szép, hosszú, míves mondatokkal mondassz nagy semmit. Éljen Galilei? Mondod ezt most, 400 év múlva, akkor biztos jó inkvizitor lettél volna.
"egy komplett fizikai világkép bemutatását igényelné, ami egy komment keretében viszont merõ illuzió."
Létezik a privát üzenet intézménye is. :)
1.) Úgy vélem, ilyen értelemben pozitív tudományosság nem létezik (vö. Gödel nemteljességi tételei, koppenhágai értelmezés, stb.). Az én világképemmel ellenkezik, hogy a pozitív ill. negatív (v bármi más) jelzõt illesszünk a tudományosság fogalmához.
2.) Az még mindig nem világos elõttem, hogy ez a (tegyük fel) fikciós kép mitõl "rém"?
3.) Érteni értem (gondolom) az okfejtést, azt nem értem, mi köze van ennek a tudományosság kérdéséhez, vagy az elméleti fizikához.
4.) A "tárgyi valóság tényleges lényege" kapcsán nekem megint a koppenhágai értelmezés ugrik be, ennél fogva erõs kétségeim vannak aziránt, hogy a tárgyi valóság rendelkezne ilyesmivel. Ugyan rászuszakolhatjuk valamelyik elképzelésünket, de az (szerintem) kétséges, hogy igazolni lehetne az adott lényegrõl, hogy az valóban a "lényeg", és nem valami más. Azt is kétlem, hogy az LHC-t (csak) a "tárgyi valóság tényleges lényege" feltárására építették volna, de valóban, megfelelõ eredmények esetén kísérleti/tapasztalati eredményt hozhat többek között Hawking (és mások) elméleteire is, amiket akár bizonyítékként is értelmezhetünk (vagy nem). Igazad van, spekulatív elméleteket fabrikálni nem feltétlenül nagy kunszt, de én úgy látom, hogy azért az empirikus igazolás igénye jelen van XX-XXI. sz-i fizikában (tudományban) is. Már ahol. Mindemellett, ha jól tudom, Einstein egynémely elméletét azért kísérletileg is sikerült igazolni/megfigyelni, következésképpen fikciónak aposztrofálni szerintem nem túl szerencsés.
"A Higgs-bozon ugyanis nem létezik." Ezt az állítást valószínûleg képtelenség bizonyítani is és cáfolni is, mind gyakorlatilag, mind elméletileg. (Megintcsak Gödelre hivatkoznék.)
Ha a nagy hadronütköztetõben mégsem fedezik fel a Higgs-bozont, az azt jelenti, hogy a Higgs-bozon valóban nem létezik? És persze fordítva is.
Azt megértem, hogy egy nemdeterminisztikus, korlátozott megismerhetõségû (jórészt ilyen-olyan elméletekre alapozott) valóságról szóló fizikai modell nem túlzottan szimpatikus, de azt kétlem, hogy a modell "helyessége", "érvényessége" szimpátia kérdése lenne. Azt is kétlem, hogy az aktuális modell "helyessége" illetve "érvényessége" abszolút ill. univerzális lenne.
Tekintve, hogy az empirikus/tapasztalati megismerést az elméletet sújtó gondok (nemteljesség, stb.) ugyanúgy érintik, mint a spekulatív fejtegetéseket, nem világos elõttem, miért is kéne az egyik vagy a másik "javára" elfogódnom.
A fizikai világkép rendelését viszont komolyan gondoltam, ha úgy gondolod, tévelygek, és van idõd/energiád/stb, e-mailomat megtalálod az adatlapomon.
Néhány kérdés merült fel bennem hsz-edet olvasva (lehet, ezért nem sikerült elkeserednem :)
1. Mi az a "pozitív tudományosság"?
2-3-4. Mi az az "einsteini fikciós rémkép", és milyen szemléletet ural (több mint száz éve?)?
5-6-7. "angol-amerikai hatalmi dominancia irányít", de mit és hogyan? És ez baj?
7-8-... "a tárgyi valóság tényleges lényegét feltalálni r*hadt kemény dolog", ráadásul teljességgel lehetetlen is. Egyébként mi az a "tárgyi valóság tényleges lényege"? És miért kéne "feltalálni"?
Lehetne az a fizikai világkép két adag? És sürgõs lenne, mert még el találok keseredni :)
Youtube-ra - többek között ebbõl is raktam fel egy rövidített változatot, a lényeg természetesen benne van (3x ~9 perc), akit érdekel itt megnézheti: http://www.youtube.com/watch?v=O5O8lRl7hCE (többi rész linkje a videó leírásnál, illetve a többi videó pedig a "csatornámon" megtalálható ;)
Szeretem ezt a mûsort, bár már láttam ezt a részt, de bármikor végig tudom nézni... :)
Bár,... számomra ezek a felvetések nem jelentenek újat, Én is hasonlóan gondolkodom, mint ez a 'Hawking, akkor most Én is Professzor vagyok, lehet hogy már vagy 20 éve,… és nem is tudok róla... ? {=:(}
Úúú, erre én is! :) "Az idõ rövid története"-t olvastam anno, meg begyûjtöttem a valaha leadott kozmológiai anyagokat, Hawkingét is - még videóra, bár tudnám, hol vannak éppen.. Valószínûleg Schrödinger cicája vitte magával.. nyaúú!
Olvastam Stepen Hawking-tól a Mindenség Elmélete - címû könyvét. Fejben moziztam az olvasása közben annyira érdekes és alapos volt. Mindenkinek ajánlom a könyvet, kíváncsian várom a filmet.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások