Az aktuális rész ismertetője: A film második részében 1911-től, A kékszakállú herceg várától 1926-ig, Bartók Béla második alkotói korszakának végéig mutatjuk be életművét.

A második rész három fő pillére a három nagy színpadi mű. Ezen időszak alatt több alkotói, egzisztenciális és érzelmi válságot él át Bartók. Az ezek okozta keserűségeket, valamint az első világháború traumáját az egyre szélesedő területen folytatott népdalkutatások (Szlovákiától az arab Biskráig, Törökországig) oldják fel. A három nagy színpadi mű keretében (A Kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin) sorakozó művek egyre egyénibb, összetettebb, markánsabb hangot öltenek. A második rész végét is válságok zárják: a válás és az új házasság, a Mandarin bukása a kölni bemutatón.

A műsor ismertetése: Filmet készíteni Bartókról a legnehezebb és ugyanakkor a legvonzóbb feladatok egyike. A rendező, ha elhivatott, megmutathatja, ki volt az igazi Bartók Béla. A művész és ember, akinek soha nem volt köze szólamokhoz és sablonokhoz, aki életében éppoly idegen maradt a kortársi gáncsoskodók, mint halála után a zenéjén élősködők számára. Gaál István háromrészes televíziós esszéje lírai és objektív önéletrajz. A film lírai, mert képi világa érzékeny költőiséggel társít asszociációkat a zeneszerzői pálya tényeihez. Objektív, mert ez utóbbiakhoz - a tényekhez - szikár szigorral ragaszkodik. És önéletrajz, mert benne egyetlen szó sem hangzik el mástól, mint Bartók Bélától. Itt nem hallunk sem elemzést, sem értékelést, nem mások beszélnek Bartókról. A film szövege a zeneszerző leveleiből, önéletrajzi és egyéb írásaiból összeállított, töredékességében is hiteles montázs. /Szakácsi Sándor hangján./