Az aktuális rész ismertetője: A levegőóceán urainak világában is két különnemű egyed hathatós együttműködésére bízta a természet a faj fennmaradását, következésképpen a kiválasztásnak hangsúlyos szerepe van a kiválasztódásban. A "van egy remek fészkem, gyere!" típusú jeladástól egészen az elbájoló násztáncokig minden ilyen aktus a faj tökéletesedésének szolgálatában áll. A párválasztásnak kétséget kizáróan vannak szemet kápráztató párhuzamai az emberi világgal, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az udvarlás során számszerűségében több az egyértelmű, konvencionális jel. A kérdés így önkéntelenül adódik; egyszerűbb, homogénebb világ ez, amely kizárja például a hűtlenséget?
Hozzászólások