Az ember, az állat és az erény

előadás, magyar, 2000.

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

A darab belső rétegződése hiánytalanul illusztrálja a humorizmus /találóbb elnevezéssel: pirandellizmus képletét. Első megközelítésre mi sem vígjátékibb tárgy és helyzet az itt kibontottnál: házasságtörő feleség és szerető igyekszik a felszarvazott férj nyakába varrni a viszonyukból eredő - ám egész létformájukat veszélybe sodró - gyermekáldást. A tengeri útjáról egyetlen éjszakára hazalátogató férj léprecsalása, a késleltető eszközökkel borotvaélen táncoltatott /idegtépő/ mesterkedés, no meg a játék utolsó pillanatára tartogatott happy end- kétségkívül kedvez a felszabadult komédiázásnak. De... nem mind öröm, s mosoly, amit annak taksáltunk. A házastársak olyan társadalomban élnek, ahol nemcsak egyházi, de polgárjogi értelemben is ismeretlen fogalom a válás. Perella hajóskapitány férj vadházasságban él egy nápolyi nővel, akitől törvénytelen gyermekei születtek: érthető, hogy feleségétől - aki már megajándékozta egy kisfiúval - nem akar több utódot. Az erényes Perellánét viszont férje viselkedése taszította mintegy a magántanár karjaiba. Előítéletei szorításában szegénynek eszébe sem jut, hogy jogot formáljon az emberhez méltó, normális házaséletre. Miután pedig "a baj megesett", kétségbeesve igyekszik megőrizni a szeplőtelen tisztesség külső látszatát. S kell-e keseredésebb sors annál, amiben Paulino vergődik? Minimeséje a parlagon hevertetett földről, gazdátlan gyümölcsről, elhajított magról - mindent megmagyaráz. E mélyre világító humor fényében feje tetejére áll a közfelfogás, közerkölcs: vadállat a feleségét elhanyagoló férj, és ártatlanok a házasságtörők...

A(z) Kisvárdai Várszínház És Művészetek Háza előadása