Színház

Fizetek, főúr!

előadás, magyar, 2005.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Csurka László a méltán népszerű, Jászai Mari-díjas művész, sokak számára új arcát mutatja meg, ebben a varázslatos játékban, amelyben egyfajta múltidézésre tesz kísérletet az ötvenes és hatvanas évek dalainak, Horváth Jenő, Cziffra György, Seress Rezső szerzeményeinek megszólaltatásával.

"Létrehozni valami újat, az bizony nagyon nehéz, de létrehozni valami régit, az még nehezebb. Ez a régi a múlt. S ha ezt a régit ismerem, úgy érzem, mesélnem kell róla, erről a korról, dalokkal, alázatosan. Az ötvenes és hatvanas években járunk. Hol is hallhattuk ezeket a dalokat? És kiktől is hallhattuk? Például a Casanovában a legendás Martiny Lajostól, a Kedvesből a majdani világhírű Cziffra Gyuritól, a Hungáriában Pál Sanyitól, aki Rezeda Kázmérnak zongorázott Makk Karcsi Krúdy-filmjében vagy a nóta -fejedelem Horváth Jenőtől a Duna korzóban és a slágerkirály Seress Rezsőtől a Kispipában. És kik hallgatták ezeket a sanzonokat az éjszakában? Pilinszky János, Tamási Áron, Latinovits Zoltán, Kálmán Gyuri, hogy csak olyanokat említsek, akik már rég fenn ülnek az égi kávéház teraszán.
Halljuk meg újra az elfelejtett hangokat. Sanzonok a pesti éjszakában. S ebben a mondatban a fontos szó az éjszaka. A pesti éjszaka. Benne lenni életforma volt. Az akkori varázslatos pesti éjszakát valami titok szőtte át és fogta össze. Talán az, hogy tudtuk, hogy ebben a nagy slágeres pesti éjszakában a neonlámpák fénye mellett, - hogy szimbolikus legyek -, az őrtornyok fénye is világít.
De szólt a dal. És meséltek ezek a sanzonok. Természetesen nem lehet minden nóta, hogy úgy mondjam tökéletes, de kiválasztásuk személyes és szívből jövő, mert vitathatatlanul a kor lenyomatai. S ha valaki azt veszi észre magán, hogy valamelyik nótát meg kell mosolyogni, tegye csak bátran! De ha azon kapja magát, hogy valami bele ment a szemébe és az netalán egy könnycsepp, ne szégyellje. Hiszen részt vesz néhány elfelejtett dallam feltámadásában"
/Csurka László/

Nos, aki jegyet vált Csurka László sanzonestjére, ebből az elillant hangulatból kaphat valamit vissza, nosztalgiázhat, amennyiben valaha részese volt a pesti éjszakának, aki meg olyan fiatal, hogy csak hallott róla, bizonyára szívesen fogadja a sanzonok sorát a Szomorú vasárnaptól a Hull az elsárgult levélig. Elmélázhat a slágerek örök kérdésein, szerelmen, elváláson, együtt dúdolhatja Csurka Lászlóval, hogy ... Gyere, ülj kedves mellém, vagy az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én dallamait, gondolhat. A vén budai hársfák..-ra, megjelenhet lelki szemei előtt a Tűzpiros virág, s bizony lehet, hogy neki is Hosszú az a nap...

A(z) Magyar Színház előadása

Bemutató időpontja:

2005. november 18., Magyar Színház

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások