Jókai Mór remekművének sorsa, hogy túlélje azt a kort, amelyben született. Az 1848-as forradalomnak emléket állító, leghíresebb magyar történelmi és családregény a testvéri szeretetről, önfeláldozásról, hazaszeretetről szól, máig izgalmas és érvényes módon. A regényből készült színdarab egészét áthatja a szabadságért, a függetlenségért vívott küzdelem heroizmusa, a magyarságtudat éltető ereje, a darab ugyanakkor teret enged a romantikának, az érzelmek emberi arculatot ésjellemetformáló kibontakozásának.
A nemesdombi kastély ura, Baradlay Kazimir, akinek élete végére a „szívere mind patológiai, mind bibliai értelemben kővé vált", egy özvegyet és három fiút hagy maga után. A halottas ágyánál végrendelkezik a család sorsáról, miszerint legidősebb fia, Ödön diplomata legyen az orosz udvarnál, Richárd a katonai pályán haladjon tovább Bécsben, Jenő pedig tisztviselőként dolgozzon. Felesége pedig pár héttel az ő halála után menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, politikai utódjához, mert ezt kívánja a család érdeke. Ám a „kőszívű emberfelesége'’ megfogadja: „Erőt adj, Isten! Az ő parancsát legyőző erőt!...halld meg, Uram, és úgy bocsásd színed elé lelkét, és úgy légy hozzá irgalmas a túlvilágon, ahogy én fogadom és esküszöm előtted, hogy mindazon rossznak, amit ő végakaratával parancsolt, az ellenkezőjét, mindennek az ellenkezőjét fogom teljesíteni!... Úgy segíts engem, végtelen hatalmasságé Isten!"
A fiúk sorsát innentől kezdve a szerelem és a magyar politikai élet sodorja ide-oda, a hányattatások között kit szerencsésebben, mástól pedig életét követelve.
Jókai Mór azonos című regénye alapján - Jókai Mór és Petőfi Sándor verseinek felhasználásával - írta: Böhm György és Korcsmáros György.
Táncosok: Bodorkós Marcell, Győrfi Cintia/ Bödör Alexandra, Kiss Gergely, Ludmány Levente,Lugosi Krisztina, Mrakovics Norbert, Németh Krisztián, Parragi Nóra, Rákos Róbert, Sabján Ádám, Szakonyi Franciska, Tornyos Ervin, Tuboly Andrea, Tuboly Ádám
A(z) Hevesi Sándor Színház előadása
Hozzászólások