Magyarország kormánya a 2018-as évet Mátyás király emlékévnek nyilvánította születésének 575., királlyá koronázásának 560. évfordulója alkalmából. A Magyar Állami Népi Együttes és vendégei előadása, népzene- és néptáncművészetünk sokszínűségének felmutatása mellett – Moldvától Felvidékig, Kalotaszegtől Kárpátaljáig –, tisztelgés a nagy uralkodó szelleme előtt is.
Egy XVI. századi oklevél hátoldalán a következő bejegyzés olvasható: „Meg holt matias király s el költ az Igazsagh.” Az írásos forrásokon túl a néphagyomány is leginkább igazságos királyként éltette tovább emlékét, melyről számos mese, monda is tanúskodik.
Ő a legendás álruhás király, aki az emlékezet szerint szerte az országban rendszeresen megfordult, segítve az elesetteket, büntetve a méltatlanokat. Budapesten fizikai valójában természetesen nem. Szándékaink szerint azonban az előadásunk idején táncban, énekben, historikus zenében, róla szóló történetben bizonyosan.
Lanton csendül fel egy emlékdal a „néhai jó Mátyás királyról”. Az erdélyi fejedelmek dicsőséges korát idézi a Fejedelem tánca, és megszólal a Táltos galamb című mese arról, hogy a nép emlékezete szerint hogyan is választották királlyá Hunyadi Mátyást, valamint felhangzik egy látomásos, költői szépségű moldvai ballada az „ifjú kérálról”.
„Éfjú Mátyás kérál ulyan álmot látott,
Évegablaka alatt nagy hosszú almafa,
Nagy hosszú almának tizenkét szép ága,
Tizenkét szép ágán hatvanhat virágja,
(…)
Nagy hosszú almafa, nagy hosszú esztendő,
Tizenkét szét ága tizenkét szép hónap.
Háromszáz levele háromszáz míesnap,
Hatvanhat virága hatvanhat vasárnap."
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint meghívott vendégei
A(z) Magyar Állami Népi Együttes előadása
Hozzászólások