20 év hosszú idő egy táncegyüttes életében. A kezdeti évek átláthatóak, egyszerűek, a rendszeresség, a fejlődés és a kitűzött célok határozzák meg a mindennapokat. Aztán az élet egyre szövevényesebbé, bonyolultabbá válik, és sok döntést kell meghozni. Párhuzamos valóságok között élünk. A nyíló és csukódó ajtók néha átjárhatóvá, néha pedig elérhetetlennek tűnővé teszik életünk különféle síkjait. Mintha több életet élnénk egyszerre. Egy közösség életét, amit egy távoli kultúra kovácsolt eggyé. Egy nyelv, ami az évek során teljesen természetessé vált, hiszen mi kézjelekből is megértjük egymást.
Az emlékek kaleidoszkópszerűen foszlányokból építenek fel valami újat, ami néha torz, néha meglepő, néha csak gyönyörű. Mint adominó párok, az emlékek is egymásba kapaszkodva megrajzolják a már bejárt utat és kijelölik a jövő irányát.
Szmarana...emlék. Nincs idő, nincs múlt és jelen, csak képek, hangulatok, jövővé alakuló emlékfoszlányok.
Zene: Montázs, indiai hagyományos és klasszikus zenei etűdök, valamint Fekete Kiss Sándor és Lerch István az együttes számára készített darabjainak felhasználásával.
A(z) Sivasakti Kalánanda Táncszínház előadása
Hozzászólások