Aliz Csodaországban

mesejáték


Aliz Csodaországban
A TÉRSZÍNHÁZ előadása

Író: Lewis Carroll
Fordító: Kosztolányi Dezső
Rendező: Bucz Hunor

Színész:
Alíz I. - Strucc - Galamb - Napraforgó - Hercegnő - Kaszás Villő
Alíz II. - Fű - Királynő - Ajtó - Zanotta Veronika
Alíz III. - Kiskert - Szarka - Fű - Harangvirág - Szamosvári Gyöngyvér
Dr. Nyúl Alajos - Ajtó - Nagy Péter
Mesélő I. - Gomba - Hopmester - Fű - Béka I. - Gém - Daniss András
Mesélő II. - Hernyó - Király - Fű - Fakutya - Ajtó - Cankó - Kovács J. István
Ajtó - Egér - Kutya - Kertész I. - Bakó - Lovag - Fakutya - Nagy Zsolt
Balázsi István
Bucz Magor Soma

Bábok: Lénárt András
Jelmez: Zanotta Veronika
Maszkok: Kiszely Melinda
Tervező: Békés Rozi
Zenei szerkesztő: Dénes Roland
Rendező munkatársa: Daniss András
Ismertető:

Az angol nonszensz irodalom eme remeke itthon nálunk is népszerű olvasmánya kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Ez nem is csoda, hiszen Arany János és Weöres Sándor anyanyelvén a meghökkentő gondolatok "szeget ütnek a fejünkben" olyannyira, hogy már-már "agyafúrtak" leszünk.
A cselekmény laza szerkezete, epikus rétegezettsége - álom az álom­ban - az alkotó dramaturgiai technikák alkalmazására ad módot, és egy ízig-vérig modern színházi előadást kínál.
A tér-idő, mérték és arányok tekintetében Carroll írása halmozza a következetlenségeket, ami nemcsak az intellektuális izgalomnak és humornak forrása, de a groteszk, sőt a szürreális megjelenítésnek is alapja lehet.
Mitopoétikus szemlélete nem társul unalomba fulladó nevelő-okító szándékkal, s a műre nem nehezül rá az írói üzenet pátosza.
Az elme villódzó játéka sosem öncélú, a meghökkentés, a nem várt fordulat, az "aha"-élmények sora és a poentírozás mindig a kapcsolatteremtést szolgálják.
Kosztolányi fordítása megmagyarítja a történetet ott, ahol azt erőltetettség nélkül lehet. Mi sem törekedhetünk másra.
Egy hasonlat: Aliz Candide unokája lehetne, hiszen ő is, akárcsak Voltaire hőse, angyali naivitásában tán észre sem veszi, hogy milyen hisztérikus, milyen abszurd, milyen kaotikus és milyen szörnyű világban él és álmodik...

A jámbor mosollyal tudomásul vett szörnyűség, a kacagásra ingerlő abszurd, a röhejes sors Ihók és Mihók földjén...

(A rendező naplójából)



Bemutató időpontja: 2001. december 11., Térszínház