Apa és fia

Bakancslistához adom

Otets i syn

orosz-német-olasz-holland filmdráma, 83 perc, 2003

Értékelés:

11 szavazatból

Szerinted?

21 hozzászólás

Apa és fia együtt laknak egy padlástérben, mindegyikük a maga világában, külön-külön. Néha úgy tűnnek, mintha testvérek volnának, néha meg úgy, mintha szeretve "szeretők". Különös együttlét az övék. Anya és fia között ilyen nincs. Férfiasan rivalizálnak, birkóznak, szeretnek és gyűlölnek. Alexej apja nyomdokain jár, a katonai iskola hallgatója. Szeretne olyan bátornak tűnni, mint apja, s olyan férfiasan élni, létezni, de alapvetően gyenge fiúalkat, aki félénk a lányokkal.

1997-ben az érzékeny lelkületű orosz rendező, elkészítette poétikus hangvételű filmesszéjét az anyák búcsúját a fiak szemével. Semmihez sem hasonlítható csendfilmet hozott létre. Több évvel később folytatja, s elkészíti ősei előtti tisztelgését, csak most az apák és fiak felé tekint.

Stáblista:

Szereplők

Andrej Scsetinyin profilképe

Andrej Scsetinyin

az apa

Alekszej Nejmisev profilképe

Alekszej Nejmisev

Alekszej, a fiú

Alekszandr Razbas

Szása, a szomszéd

Fjodor

Marina Zasukina

a lány

Alkotók

rendező: Alekszandr Szokurov
forgatókönyvíró: Szergej Potyepalov
zeneszerző: Andrej Szigle
operatőr: Alekszandr Burov
hang: Szergej Moskov

Díjak és jelölések

Cannes-i fesztivál
2003
FIPRESCI-díj
Cannes-i fesztivál
2003
Arany Pálma jelölés

További 1 jelölés mutatása

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

3/10

Biztosan nem ez volt Szokurov szándéka, de szerintem is giccs (és akkor finom voltam).

Válasz

Hááát.... A hozzászólásokat olvasgatva eléggé vegyesek a vélemények. Õszintén szólva én azokhoz csatlakoznék, akiknek kevésbé tetszett a film. Kicsit (nagyon?) giccsesre sikerült, legalábbis az én szememben, és tényleg nem volt semmi kohézió a sztoriban. Az rendben van, hogy a elmúlás témáját dolgozná fel, de valahogyan olyan "se füle, se farka" filmnek éreztem. Nem is volt igazi cselekménye, és hát azért az Anya és fia még a fényképezést illetõen is sokkal jobb, mint ez (én így vélem). Ebben nincs semmi poétikus, és a drámaiság helyét valami más foglalja el, amit csak nehezen tudnék meghatározni, esetleg érzelgõsségként. Néhol még ezt az alig 80 percet is feszengve bírtam ki, valahogyan nem volt az igazi.

Válasz

Az utolsó mondatodon hatalmasat röhögtem :DDD (köszi), bevallom annál a gyúrás közbeni oldara kinézõs mosolynál a harmatos napkeltében én is kezdtem kissé kényelmetlenül fészkelõdni a helyemen, de szerencsére nem vettek "ferde" irányt az események :)

Az Anya és fiát nem láttam, így nem tudom összehasonlítani, de nem hiszem, hogy Sokurov nagyon mellényúlt volna.
A meg nem értést inkább kultúrális, nevelésbeli különbségek okozhatják.
A filmbõl kiderült, hogy a fiú anyja nagyon korán meghalt, így érthetõbb, miért volt ilyen mély és szoros az apa-fiú kapcsolata, másrészt a szláv, keleti népeknél sokkal inkább jelen van a testi kontaktus a mindennapi kapcsolatokban is (pl. Gorbacsov csók).

(azzal viszont egyetértek, hogy az apa arcára folyamatosan kiülõ, és a kelleténél talán nem szándékosan, de több "melegséget" árasztó mosolyából lehetett volna kevesebb)

Válasz

A dialógusoknak nagyjából annyi értelmük volt, mint a háztetõn focizásnak, az egész produkció pedig annyira volt természetes mint a zöld és barna színszûrõk erõltetése.

Mindenesetre rosszabbra számítottam. Nem a film hibája volt, hogy elaludtam rajta.

Válasz

Tényleg rossz film. Szokurovnak elgurulhatott a gyógyszere, mert ezt nagyon elszúrta. Épeszû embernek megfordul a fejében az, ami piccsnek is, teljesen abnormális a film, összefüggéstelen és ízléstelen. Nem is értem, hogy a fenébe gondolta ezt az egészet az alkotó. Amúgy Szokurov trilógiát tervez, reméljük harmadjára összeszedi magát, fõleg, hogy elsõre maradandót rakott le az asztalra. Ezt viszont felejtsük el!

Válasz

Ja, és a vélemény szabadság, a sötétség pedig elme állapot, remélem rövid voltam.

Válasz

Kukikapitány su su bolondság...

Válasz

Még nem láttam ,de kapásból jobb ha ezt veszik be az emberek ,amit Ti ömlengésnek mondtok(vagy így van vagy se)mint ,amit láthatsz ,hogy a Gyõzikét és a Celebet stb.kajolják.

Válasz

Cak nehogy az derüljön ki ami az "Amerikai Szépség" b*zizós szomszédjáról.

Válasz

10 perc valóban elég egy film megítéséhez. Ha a befogadás speciális tudatállapotot igényel, jó filmnél az sem lehet probléma. Perry ömlengõ szófosása mint rendesen irritál, de hát istenem, különbözõek vagyunk. Akár szar lesz a film akár üt, kategóriák fognak megszilárdulni a fejemben.

Válasz

perry,teljesen egyetértek veled,nekem is szoros volt a kapcsolatom az apámmal.Aki ezt kigúnyolja,vagy bu.izik,lelke rajta.Tudatlan emberek ezek.

Válasz

10 perc elég lehet, hogy valaki eldöntse, egy film neki szól-e vagy sem, de valóban nem illik erre alapozva kritizálni egy filmet fórumon.

Válasz

1/10

picccs 2007 nov. 11. - 18:16:03 1/10 Előzmény perry

10 perc elég egy film megítéléséhez. Nem érdekel a sztori. Ugyanazt a sztorit ezerféleképpen el lehet mondani, 2 mondatos, szikár történetbõl is lehet erõs mozi és egy minden tekintetben megrendítõnek szánt, csavaros, évtizedeket felölelõ történetbõl is lehet szar. Mégegyszer. 10 perc elég, mert ennyi idõ alatt kiderül az, ami a számomra legfontosabb: a hitelesség. A kérdés, hogy elhiszem, vagy sem. Öreg filmmûvészünk önnön hatalmas jószándékától, emberiessségétõl, érzékenységétõl elvakulva a legalapvetõbb dolgokat hagyja figyelmen kívül: pl. apa láhatólag 11 évvel idõsebb a fiánál. Ez már egy olyan szitu, hogy azt mondom, menj a francba (de persze csakis a nagy rendezõknek kijáró vörös szõnyegen). Olyan helyzet a világon nincs, hogy egy 18 éves fiú így fejezze e ki a szeretetét (a kiakadt apja mellére hajtja gyengéden a fejét, miközben az egész billeg, hogy most szofthomo pornót nézünk e vagy sem. Olyan nincs hogy valaki fizikai erõkifejtés, edzés közben mosolyogjon, ráadásul azzal az üdvözült mosollyal, ami azt hirdeti: igen, én jó, becsületes ember vagyok, nehéz, kegyetlen a világ, de a saját erõnkbõl felülkereikedhetünk a nehézségeken, fõleg, hogy a természet is kib*szott szép közben. Ilyen csak egy öreg, a valóságtól régóta izoláltnak tûnõ giccsrendezõ fejében létezik. Nem vagyok homofób, nem leszek ideges a b*ziktól, nem tehetnek róla, ráadásul van elég bajuk a külvilág miatt. Ideges csak akkor leszek, ha egy hiteltelen, szépelgõ, giccses szemetet látok, ami azt akarja elhitetni magáról, hogy õ a filmtörténet egyik legérzékenyebb, legempatikusabb mozija, miközben egy nagy hazugság az egész. És hozzászólásomnak semmi köze nincsen az apai szeretethez - mint ahogy a filmnek sem.

Válasz

Elnézést a helyesírási hibákért, kissé bedühödtem:)

Válasz

Isteni lehet ez az új ténymegállapítás módi.
Olvass 10 percet a Háború és békébõl, vagy nézzél
10 percet a beteges elmegyógyintézetben játszódó
Száll a kakukk a fészkére filmbõl. Esetleg abból a z undorító skizoid Bûn és bûnhödésbõl az elsõ felvonás 10 perce után nagy szék csapkodással vonulj el.
Majd ülj le a port.hu elé és adj átfogó értelmezést.
Azt én sem mondodm , hogy ez egy könnyû film és szived joga ítéletet mondani róla. Csak arra hívnám fel a figyelmedet, hogy ha még nem éltél "át rajongást vagy szeretet egy apa iránt akkor igazad van , tényleg nem értheted ami a filmben "játszódik.
Igen , a te választékos szóhasználatoddal élve
-neked lehet , hogy- ez egy "b*zi" film. 56 évesen be kell valljam rajongásig szerettem apámat aki az én olvasatomban csodálatos ember volt. A szeretet és az õ társaságában való lét minden órája boldogság volt az életemben. Halála
pótolhatatlan fájdalmat jelent ma is a számomra.
Nekünk is voltak testi érintkezésein amit te bizonyára b*ziságnak aposztrofálnál. Még sem vagyok az, és mindent amit elértem az életben azt neki köszönhetem. Többek között azt az empátiát amelyet a mások életébe, egy filmbe való beleélésnek nevezünk.
Igazából a lenézõ, rideg gunyorosságon akadtam fenn ami a soraidból árad.
Bizonyára utálod az alkonyi fényeket a gyúrást a "b*zikat" a tetõket az " öreg mocskos filmmûvészeket" a kelõ napot, a harmatos füvet,
és egy pillantig sem vagy homofób.

Válasz

3/10

ez igen. így elsõre, 10 perc alapján nyilván megalapozott a véleményed.

Válasz

1/10

picccs 2007 nov. 08. - 21:43:11 1/10 Előzmény perry

Ekkora tré beteg dolgot már rég láttam.. Igaz, most sem láttam. 10 percet birtam nézni a filmbõl és ne mondja senki, hogy ha megtekintem a mûegészet akkor majd megértem. Ez a szokurov akit ki is tüntettek Cannesban a franc tudja mért mit akrt ezzel mondani adott a fiú és anála max 10 évvel idõsebb, az apát játszó színész. Komolyan attól tartottam mindjárt lesmárolják egymást. Ez nem is lenne baj, legyen buzifilm, ok, de szerintem a világtörténelemben ilyen még nem volt. Vagy ha volt akkor se igy. Elhánytam magam még: apa gyönyörû alkonyi fényben gyúr a háztetõn, az örök boldogság üdvözült mosolyával - emelgeti a súlyzót, és mondja fiának - azzal a az csak albasszott öreg beteg filmmûvészek mocskos tudatában létezõ mosolyal: kel a nap, harmatos a fû ....brrrrr......

Válasz

Már pedig a boszorkányoknak hinni kell. :)

Válasz

10/10

De még mennyire hogy van! Az amerikai filmekben a bombasztikusság is csak egy szín a palettán, mélység és értelem nélkül. AZ oroszok bombasztikussága mögött igazi érzelem húzódik meg, fontos szimbolikákkal.

Válasz

Annyira bensõséges a film , hogy engem magával ragadott.Olyan, mikor a lelked csurig telik érzelemmel és csak jön az a fránya gombóc felfelé a torkodban.
Akkor, ha ez a film amerikai lenne bizonyára sokkal teátrálisabb eszközökkel operálna. Itt viszont a legjobb orosz filmes hagyományokat láthatjuk.
Amúgy az orosz és az amerikai film "bombasztikussága" között nagy különbség nincs.

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

11 szavazatból

Szerinted?

21 hozzászólás

PORT.hu a Facebookon