Az előadás a legteljesebb színházi műfaj irányába mutat, méghozzá az opera felé. Az előadásmódja nem énekes, de szerkezete, feldolgozása, zenéje és táncvilága leginkább Kodály Zoltán: Székelyfonó c. művével, vagy Janaček: Jenufa c. operájával hasonítható.
Zenei világa balladai szimfonikus költemény, táncbetéteiben a néptáncra jellemző jegyek felismerhetőek, de a kortárs színpadi tánc irányába törekvő elemekkel bővítve, hangzásvilága hol énekes-, hol prózai-, hol verses forma.
Árva Lázár történetének elbeszéléséhez a ballada műfaj legismertebb képviselője, Arany János Tetemre hívás c. költeménye adta az alapgondolatot, amelyben egy, a néphiedelmünkben máig élő babonát jelenít meg.
Igazi világszínházi próbálkozás ez a szó barokk értelmében, mivel a színpadi műfajok ? tánc, zene, próza ? összességükben és összhangjukban jelenítik meg a történetet.
A(z) Vörösmarty Színház előadása
Hozzászólások