Személy

Bacsó Péter

forgatókönyvíró, rendező, író
Született: 1928. január 6. (Csehszlovákia, Kassa)
Meghalt: 2009. március 11. (Magyarország, Budapest)

A magyar filmrendező családja az 1940-es években költözött Budapestre. 1950-ben kapott diplomát a Színház- és Filmművészeit Főiskolán. Pályája elején a Hunnia dramaturgja lett, majd forgatókönyvíróként dolgozott. Első rendezése 1964-ben a Nyáron egyszerű című film volt. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az ötvenes évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért tíz évig dobozban tartották, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon. 1973-tól 1991-ig a Dialóg Stúdió művészeti vezetője volt. Félévszázados munkásságáról 2007 novemberében jelent meg a Bacsó Filmkönyv című kötet.


Díjai:
Balázs Béla-díj (1968)
Érdemes művész (1972)
SZOT-díj (1973)
Kiváló művész (1983)
Kossuth-díj (1985)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)
Magyar Mozgókép Mestere (2004)
Budapest díszpolgára (2006)
Hazám-díj (2008)
a Magyar Filmszemle életműdíja (2009)

Hozzászólások

sofi 72 2011 ápr. 09. - 15:03:41
Nagyon aranyos ez a Bacsó, ráadásul halottról vagy jót, vagy semmit, de a Lumnitzer-t akkor sem tudom megbocsátani neki! Punktum.
Csekély értelmû medvebocs 2011 márc. 04. - 22:56:53
életrajzi adatok bõvebben

Bacsó Péter
született:1928.Január.6 (Kassa,Csehszlovákia (ma Szlovákia))
meghalt:2009.Március.11 (Buda Pest,Magyarország)
Díjak:Kossuth-díj
SZOT-díj (1973)

Kassán született, a családja az 1940-es években költözött Budapestre, õ itt fejezte be a gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvételizett a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolára, ahol 1950-ben kapott diplomát. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, elsõ rendezése az 1963-as Nyáron egyszerû címû film volt. 1969-ben rendezte a legendás A tanú címû filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit elevenítette fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.

Számos dalszöveget írt, elsõsorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább címû szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esõs vasárnap délután címû számot.

Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. Szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nõvérek? címû vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szûz címû filmet forgatta.

2009. március 11-én szerdán elhunyt. A Kossuth-díjas rendezõ 81 évesen halt meg. Bacsó betegsége ellenére is dolgozott, utolsó filmjét Majdnem szûz címmel 2008-ban fejezte be. A 2009-es filmszemlén életmûdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.

kép http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Bacs%C3%B3_P%C3%A9ter_s%C3%ADrja.jpg&filetimestamp=20091204130931
toshiba321 2010 nov. 24. - 10:04:17
Az örök kedvenc Tanú van még egy-két filmje ami jó de kétségtelen ez a legjobb. A magyar filmet szerintem úgy lehetne korszakolni, hogy: a Tanú elõtti filmek a Tanú és a Tanú utáni filmek. Zseniális alkotás egy zsenitõl. Sajnos már a fõszereplõ: Kállai Ferenc sincs köztünk.
10/10
hillarius 2009 márc. 12. - 18:37:33 10/10
respect
Miki1900 2008 júl. 23. - 17:10:54
megvan róla a véleményem