Buddy Endre

Hogyan csúszott át A 3-test probléma a kínai cenzúrán?

A 3-test probléma furcsa útja a sikerhez nemcsak azt jelzi, hogy Kína exportcikke a sci-fi lehet, hanem azt is, hogy a szigorú cenzúra nem járható út a kommunista párt számára.

Ha valaki látta a 3-test probléma első epizódját, esetleg olvasta Cixin Liu sci-fi trilógiáját is, amely a sorozat alapjául szolgált, bizonyára felmerült benne a kérdés, hogyan kerülhette el a Kínai Kommunista Párt cenzorainak figyelmét egy olyan regénysorozat, amely nyíltan bírálja a maoista kulturális forradalmat.

Nem mindig tabuk a rendszer bűnei

Ez a jelenet egy tömeggyűlést elevenít fel, egyet a sok közül az 1966-tól tíz éven át dúló kínai „kulturális forradalom” idején, amelyen a vörösgárdisták nyílt színen kínoznak és gyilkolnak meg egy fizikaprofesszort, akinek „bűne”, hogy tanítja az általános relativitáselméletet és az ősrobbanást. A „kulturális forradalom” valójában leszámolás volt Mao Ce-tung belső ellenségeivel a kommunista pártban, áldozatai főként pártfunkcionáriusok voltak, de művészek, tudósok és szellemi alakok is – legalább 1,5-8 millió ember halt erőszakos halált ebben az időszakban. Így kaphatott halálos ítéletet a sorozat főhősének apja, Ye Zhetai is, aki Albert Einstein tanait hirdette, amelyeknek az amerikai atombomba létrehozásában is kulcsszerepük volt. Az ősrobbanás elmélete pedig azért számított tiltott tannak, mert az idő kezdetéről szóló tézis „teret hagy Istennek”.

Forrás: Netflix

 

Cixin Liu regénytrilógiája az utóbbi évek legsikeresebb kulturális exportterméke Kínában. Ez volt az első ázsiai szerző által jegyzett sci-fi, amely elnyerte a Hugo-díjat, és mind hazájában, mind máshol bestseller listákon szerepelt, állítólag Barack Obama és Mark Zuckerberg is rajongott érte. De nemcsak a nyugati közönség kíváncsiságát elégítette ki, hanem a kínai vezetésnek is kapóra jön.

Hiszen bár a jelenkori Kínában még mindig működik a cenzúra, az jóval lanyhább, mint fél évszázaddal ezelőtt. Hszi Csin-ping rendszerében a maoista kulturális forradalmat nem csak azért szabad kritizálni, mert

a mostani vezetők vagy felmenőik közül nem egy maga is áldozatul esett a tisztogatásnak.

(Mao reformista utódja, Teng Hsziao-ping gyári munkás volt, a fiát pedig a vörösgárdisták egy életre megnyomorították. Hszi apja is a forradalom áldozata volt, húgát a hivatalos változat szerint ugyancsak megölték, bár történészek szerint öngyilkos lett. Az, hogy a jelenlegi párttitkár könnyet hullatott családtagjai halála felett, a személyi kultusz része.)

A kínai államvezetés nem hangsúlyosan, de hallgatólagosan túlkapásnak, hibásnak tartja a Mao-rendszer kegyetlenségeit,

ám túl hangosan, túl keményen bírálni így sem szabad őket: Zhang Yimou One Second című filmjét 2020-ban a kulturális vezetés eltüntette a Berlinálé válogatásából, pedig az Arany Medvére is esélyes lett volna.

Forrás: Netflix

 

Cixin Liu sci-fi regénye nem a harci gyűlés jelenetével kezdődik, mivel a kiadó attól tartott, rögtön fennakadna a cenzúrán. Helyette az első kötet közepére illesztették be a kérdéses fejezetet. (Az angol kiadásban – ahogy a magyarban is – ismét nyilvános lincsjelenettel kezdődik a cselekmény.) Nem volt alaptalan a szerkesztők félelme: pár éve a kínai interneten terjedni kezdett egy újságcikk egy fizikaprofesszorról, akit 1967-ben megvertek, megkínoztak. A professzor hátralévő éveit az utcákon bolyongva, koldusként élte le. A cikket hamarosan betiltotta a párt. Hasonlóképpen elrejtették a közönség elől Hu Jie független dokumentumfilmes alkotását is, amely egy középiskola igazgatójáról szólt, akit halálra vertek a vörösgárdisták. A tanárnő véres testéről fotók is készültek.

Ez is érdekelhet

Minden, amit A 3-test-problémáról tudni érdemes

Március 21-től látható a Netflixen a Trónok harca alkotóiként ismert Dan Weiss és David Benioff új sorozata.

Tovább

 

Filléres műanyagok után kulturális exportcikkek

A 3-test problémát nem titkolták el az olvasók elől, sőt 2015-ben filmadaptáció is készült belőle Kínában  200 millió jenből (30 millió dollárból), igaz, rossz minősége miatt sosem került nézők elé. Tavaly mutatták be a kínai tévésorozatot, ami nagy sikert aratott, elsősorban hűsége miatt a regényhez.

A megfilmesíthetetlennek tartott sci-fiből harmadszorra a Trónok harca alkotói készítették el feldolgozásukat a Netflixre.

Ebben a mai Kínából Nagy-Britanniába helyezték át a cselekmény nagy részét, a kínai szereplők többségének megváltoztatták a nemzetiségét, de a Mao-korabeli háttérszál változatlanul megmaradt. Bár a Netflix hivatalosan be van tiltva Kínában, Dan Weiss és David Benioff sorozatát sokan láthatták VPN segítségével vagy kalózmásolaton.

A feldolgozás kisebb felhördülést okozott az országban. Nem csak azért, mert a főszereplő hölgy nem elég csinos a szemükben, és fekete szereplő is van a sorozatban. A legtöbben azt sérelmezték, hogy nem a teljes cselekmény zajlik Kínában, a világ megmentése ezúttal is a nyugatiakra marad, míg az ő hazájuk negatív fényben tűnik fel. A 3-test probléma trending téma lett a kínai közösségi platformon, a Weibón, ahol sokan azzal vádolták a Netflixet, hogy démonizálja Kínát, és a nyugati nézők tetszését keresi a nyitójelenettel.

Mindez már csak azért is aggasztó, mert

sok kínai nézőnek valójában nincs tudása arról, milyen kegyetlenségek zajlottak a kulturális forradalom idején.

Forrás: Netflix

 

A kínai államvezetés azonban kettős játszmát űz a kérdésben. Akárcsak a magyar szocialista államvezetés, amely előszeretettel küldte ki a rendszerkritikus filmeket külföldi fesztiválokra (köztük a Petőfi ’73-at is), amelyeket az itthoni nézők alig láthattak, Hszi Csin-ping A 3-test problémával azt is bizonyíthatja, hogy országában a cenzúra jóval enyhébb, mint ahogy azt az egyszeri nyugati ember elképzeli.

A Kínai Kommunista Pártnak mindeközben kulturális exporttermékekre van szüksége, mert már nem járható út számukra, hogy olcsó plasztiktermékekkel árasszák el a világot. A 3-test probléma regényváltozatában a külső veszélyt kínai tudósok csapata igyekszik elhárítani, és ez a narratíva hasznos lehet a technológiai újításokban, a mesterséges intelligenciában, elektromos autókban és zöld átállásban élre törő ország számára. Miközben a hollywoodi filmipar kétségkívül az Egyesült Államok leghasznosabb eszköze a soft power fenntartására, Kína legfeljebb a vegyes hátterű TikTokkal dicsekedhet.

Míg a kínai kulturális forradalom sötét évei alatt a fantasztikumot, így a sci-fit is üldözték, mert attól tartottak, az nem egyezik a párt történelemfelfogásával, a Hszi Csin-ping-korszakban a pozitív jövőkép a népszerű. Elég csak Liu Cixin másik regényére, A vándorló Földre gondolni, amelyben kínai asztronauták nem kisebb feladatra vállalkoznak, mint bolygónk és a Jupiter összeütközésének elkerülésére. Miközben a nyugati sci-fi többnyire disztópikus (legeklatánsabb példaként jusson eszünkbe a Fekete tükör), az efféle technoutópista történetekről a szovjet fantasztikus irodalom legbecsesebb kötetei is eszünkbe juthatnak. Kiderül majd, hogy Kína tényleg élharcos lesz-e a szédítő technológiai fejlődés közepette, és az is, hogy lazítania kell-e cenzúrán, ha nemcsak elektromos autókat, hanem történeteket is exportálni akar a szabad világba.

Vajon pár év múlva a harmincöt évvel ezelőtti Tienanmen téri vérengzés is tudományos-fantasztikus film témája lehet?

Spoilermentes kritika

Van 3 probléma A 3-test-problémával

A Trónok harca alkotói sikeresen netflixesítettek egy sci-fi bestsellert. Új sorozatuk bőven megüti a mércét, de közel sem hibátlan.

Tovább