A legjobb stoner vígjátékok

A füves vígjáték – stoner comedy – már évtizedekkel azelőtt szellemileg szabaddá tette a marihuána fogyasztást Amerikában, hogy az első szövetségi állam megtette volna ezt a jogi lépést, és tegyük hozzá, van is miből válogatni, ha az ember rövid listát akar a műfaj legjobbjaiból készíteni. Az apropót a BeSZERvezve aktuális premierje szolgáltatja.

Félbe - tépve (1998)

Akárcsak a hip-hop, a füves vígjátékok is a gettóból indultak útjukra, teljesen elborult feka arcokkal, ám ezek a korai darabok legfeljebb DVD-n jutottak el hozzánk. A David Chappelle-t egy csapásra ismertté tevő film afféle hibrid, még erősen gettós, de teli van teljesen szétbambult fehér arcokkal, és talán ezért volt képes nagy tömegekhez eljutni – és azért, mert akik szeretnek szívni, azok vevők a filmet megtöltő, helyenként elképesztően bamba, de elétteli poénokra. A történet egy semmirekellő baráti társaságról szól, amelynek az egyik tagja a lehető legidiótább módon kerül bajba: véletlenül megmérgezi egy rendőr cukorbeteg lovát. Börtönbe kerül, és hogy az óvadékot letehessék, a haverjai egy gyógygyárból kilopott drogot kezdenek árulni, és összehaverkodnak a környék fődílerének riválisával, illetve Sir Smoke-A-Lot rapsztárral, a banda egyetlen fekája pedig egy olyan csajba szeret bele, aki sziklaszilárdan ellenez mindenféle drogot.

Ananász expressz (2008)

Seth Rogen teljes munkássága, talán két film kivételéve a tépésról szól, és egyik szerepében sem tépett annyit, mint itt, ahol James Franco személyében tökéletes partnert talált minden idétlenkedésre – ezt később az Itt a vége-ben vitték a tökélyre, de itt is parádéznak. Rogen a kliens és Franco a dílere, akitől a címbéli, nagyon ütős anyag származik, ám a párosnak menekülnie kell, amikor egyikük egy gyilkosság szemtanúja lesz, ráadásul a tettes a helyi fődíler, társa egy korrupt rendőrnő, egyetlen segítségük pedig egy teljesen megbízhatatlan, sértődékeny haver. Itt egy perc sem telik el teljesen elszállt poénok nélkül, maikkel oylan szinten feszegetik a határokat, hogy még az is majdnem belefér, hogy hőseink kisiskolásoknak adnak el anyagot, de a pálmát az a jelenet viszi el, amikor Franco megpróbálja kirúgni annak a rendőrautónak a szélvédőjét, amiben ülnek – persze látmi kell, mi a végeredmény. Érdekes módon a rendező David Gordon Green főleg az olyan karcos élektani drámáiról ismert, mint legutóbb a Nicolas Cage főszereplésével készült Joe.

A nagy Lebowski (1998)

Bár a Töki – azaz Jeff Lebowski – nevéhez elsősorban a Fehér orosz nevű koktél fűződik, valójában minden, amit a Coen testvérek méltán örökbecsú klasszikusában látunk, egy szivacsra szívott agy lassú reakciója az általa látottakra, kezdve a tekepálya ügyesbajos dolgaitól a hősünkre otthonában rátámadó modortalan gengszteren át, akik bepiszkítják kedvenc perzsaszőnyegét az „igazi” Lebowski viselt dolgaiig, beleértve annak eltűnt ifjú feleségét. A Julianne Moore-ral közös viking álomjelenet csúcs, az agresszív jóbarátot alakító John Goodman is zseniális, de az extravagáns karaktert minden porcikájában hozó, rendszerint nyitott fürdőköpenyben és strandpapucsban flangáló Jeff Bridges az igazi kincs, és miatta lett a Lebowski név fogalom. Mert minden pasi Jeff Lebowskiként szeretne megöregedni!

Besütizve (2007)

a kanadai Gregg Araki inkább súlyos művészfilmjeiről ismert

A film egy marihuána-imádó lány, Jane (Anna Faris) egyetlen napjának történetét meséli el, aki a napi rendes fűadagjára véletlenül rátölti a lakótársa füves sütijét. Jane, teljesen beállva, megpróbál másik adag sütit készíteni, elmenni egy meghallgatásra, befizetni a villanyszámlát, nehogy kikapcsolják az áramot és kifizetni a dílert, nehogy elvigye az ágyát. Miközben megpróbál pénzt szerezni és megúszni, hogy letartóztassák, valahogyan hozzákerül a kommunista kiáltvány eredeti példánya, amellyel végül egy óriáskeréken köt ki.

gossipgirl0304 borzasztó egy film volt,a horrorra akadvában imádtam a csajt,de ebben...

Hé, haver, hol a kocsim? (2000)

„Múlt éjszaka elvesztettük az autómat, lopott pénzt fogadtunk el egy hímnős sztriptíztáncostól, most pedig valami űridióták azt akarják, hogy olyasmit találjunk meg nekik, amit ki sem tudunk ejteni. Utálom ezt mondani, Chester, de kicsit vissza kéne vennünk a spangliból.” – mondja az egyik szétütött főhős a másiknak, össze is foglalva a film tartalmát, mire az képen vágja, hiszen ilyesmit még csak felvetni sem szabad. És hogyan válhatott egy teljesen ütödött történet két olyan csapnivaló színéssszel,mint Ashton Kutcher és Seann William Scott kisebb klasszikussá? Pont azért, mert teljesen hibbant az egész, és mert ez volt talán az első fehér stoner vígjáték – annyira stoner, hogy hőseink Johnny Potsmoker és Smokey McPot álnéven futnak – amely széleskörrű forgalmazást kapott, hiszen az illető stúdió emberei is tudták, hányan vevők az ilyesmire – rengetegen. A sztori ismertetéséből kimaradtak az orális szexet ígérő bobázó űrlények, a skandináv mutánsok, egy Zoltán nevű szektafőnök, a vad struccok és a Koituszi Transzvensztátor, ami tudvalevően a galaxis kulcsa.

Futottak még: Kalandférgek, Shop-stop, Végre péntek, Tökéletlen idők, Ted és persze a Félelem és reszketés Las Vegasban, ami csakis azért maradt le a listáról, mert ott jóval keményebb cuccokat tolnak a fűnél, illetve minden itt meg nem említett Seth Rogen film.