Majdnem tíz évbe került, mire Anthony McCarten forgatókönyvírónak sikerült rávennie Stephen Hawking volt feleségét, hogy hozzájáruljon memoárjának megfilmesítéséhez
A soron következő Oscar-verseny egyik legnagyobb esélyese, A mindenség elmélete a világhírű asztrofizikus, Stephen Hawking feleségének visszaemlékezéséből íródott, csakhogy a hölgy nehezen adta be a derekát: majdnem tíz évben telt a dolog. Az új-zélandi forgatókönyvíró, Anthony McCarten türelmes ember lehet, mert ennyi időt szánt rá a projektre, miután elolvasta Jane Hawking Music to Move the Stars című memoárját, ami Amerikában Traveling to Infinity: My Life With Stephen verzióban jelent meg. Amikor McCarten olvasni kezdte a könyvet, még a végére sem ért, amikor megfogalmazódott benne az ötlet, hogy forgatókönyvet ír belőle, és amint kiolvasta, felült a Londonból Cambridge-be tartó vonatra, és bejelentés nélkül becsöngetett Jane Hawking ajtaján. A hölgy, aki három évtizedig volt a most 72 éves tudós felesége, majd 1993-ban elváltak, természetesen udvariasan elzavarta, de McCartent nem lehetett eltántorítani. Újra és újra elküldte forgatókönyvvázlatait, és Jane Hawking lassan a szimpla nem helyett kifogásokkal jött, javításokat kért, és amikor azok megvoltak, újabb pontosításokat akart, és az már jó jel volt. Igaz, mindez sok fáradtságába került a forgatókönyvírónak, aki mindent igazi asztrofizikusokkal egyeztetett, mert a sasszemű hölgy minden hibákat, noha ő maga a középkori spanyol költészetet kutatta. Nyolc évbe tartott, mire megszületett a végleges „közös” szkript, amire Jane asszony végül rábólintott – amire aztán alig 11 óra alatt sikerült gyártó stúdiót találni.
