Adjunk Oscart DiCaprionak?

Még csak 41 éves, de már 25 éve nyomja a szakmát, tehetsége tagadhatatlan, és már évek óta hajtogatják, hogy igazságtalanság, hogy nincs még Oscarja odahaza. Megnéztük, hogy A visszatérőért megérdemelné-e a szobrocskát.

Leonardo DiCaprio élete eddigi ötödik jelölését kapta – a Gilbert Grape, Aviátor, Véres gyémánt és A Wall Street farkasa után –, és rengetegen veszik biztosra, hogy idén meg is kapja az áhított díjat, mert az jár neki. Hogy rajta kívül van-e már több tucatnyi színész, akinek ez szintén „jár”, az más kérdés, abba most ne menjünk bele, csak azt nézzük, érdemes-e, illetve esélyes-e Leo az aranyszoborra A visszatérőben nyújtott alakítással. Alejandro González Inárritu filmje mindenképpen megérdemelten Oscar-esélyes, több fronton is, bár vannak, akik szerint a medve által szétmarcangolt, társai által magára hagyott prémvadász, Hugh Glass története inkább látványfilm és érzelmileg sekélyes. Szerintünk nem az, de ez egy másik vita lenne, és az tény, hogy Leónak talán soha ennyit nem kellett megdolgoznia egy szereppel.

A színésznek jéghideg vízben kellett úsznia – aki próbálta, tudja milyen érzés -, vegetáriánus létére nyers bölénymájat kellett ennie és egy döglött póni belsőségeit kellett kipakolnia a „holttestből”, meg kellett tanulnia, miként kell megtölteni és elsütni egy elöltöltős muskétát vagy esőben tüzet gyújtani, két indián nyelvből is – pauni és arikara – hosszú dialógusokat kellett bemagolnia, illetve egy indián sámántól ősi gyógyító szertartásokat és technikákat kellett elsajátítania. Ráadásul a forgatás rendkívüli hidegben, a civilizált világtól távol zajlott, szóval le a kalappal Leo és az egész stáb előtt, de a fizikai megpróbáltatás nem egyenlő a tökéletes alakítással, bár nyilván segít lelkileg a beleélésnél. Ehhez képest nem mi voltunk az egyetlenek, akik szerint DiCaprio a legnagyobb megpróbáltatások után is csodás fizikai állapotról, sőt, icipici túltápláltságról tett tanúbizonyságot. 

Maga a film Oscar-alapanyag, ez kétségtelen, de milyen a DiCaprio által eljátszott karakter? Nincs rossz döntése, egy gáncsnélküli lovag: bár nem ő a főnök, gyakorlatilag ő vezeti az expedíciót, rá hallgat mindenki, úgy ismeri a vadont, mint a tenyerét, indián nyelveket beszél, sőt, van egy gyereke egy indián asszonytól, akit minden áron megvéd – tudjuk, hogy már ölt is ezért -, és még félholtan is tudja, hogyan mentse meg önmagát, mit kell tennie, hogy fertőtlenítse a sebét, hogyan élheti túl a dermesztő hideget, vagyis egy Bőrharisnyába öltött Bear Grylls. Az ilyen karakterek idejétmúltak vagy inkább a képregényfeldolgozások világába valók, ahol a szuperhősök mindig rendíthetetlenek, Hugh Glass, az elpusztíthatatlan trapper szerepe viszont azokat igazolja, akik szerint DiCaprio nem választ kockázatos szerepet. Persze, kockázat lódögbe bújni, bár az szerintem nem volt igazi dög, de nem kockázatos mindenből jól kijönni, mindent túlélni úgy, hogy az illeti semmi elítélhetőt, erkölcstelent vagy gyengeséget mutató dolgot ne tegyen. Így viszont mindig karizmatikus, esetleges hibáik ellenére is kedvelhető, látványos karaktereket hoz látványos közönségfilmekben: önmaga különböző verzióit.

A konkurencia ugyanakkor nem kifejezetten erős: Eddie Redmayne nem élete alakítását nyújtja A dán lányban, ráadásul az előző évben már díjat kapott A mindenség elméletéért, Michael Fassbender mindig jó, de a Steve Jobs egy bukott film. Bryan Cranston most is zseniális, és lehet titkos befutó, a Trumbo viszont nem igazán ismert munka– az amerikai kommunista ellenes hisztéria idejében játszódik, és egy feketelistára került forgatókönyvíróról szól. Matt Damon kedélyes és jópofa a Mentőexpedícióban, ami maga is rendkívül szórakoztató és látványos darab, de nem éri el az igazi drámai mélységeket. Ebből Leo jól jöhet ki, és ebben a mezőnyben mi sem sajnálnák tőle a szobrot. 

Az ötödik sikertelen jelölés persze nem lenne a világ vége, a csodás Amy Adamsnek is ennyi van eddig, a zseniális Alfred Hitchcock szintén öt eredménytelen jelöléssel végezte, a színészlegenda Richard Burton héttel, Peter O'Toole nyolccal, vagyis van még idő, és a jelek szerint a közönség nagyon is szereti az Oscaron vesztes Leót – ki tudja, lehet, hogy egy Oscarral a kezében már nem lenne olyan szimpatikus, és talán a saját színészi ambícióinak sem tenne jót az elismerés. És az életműért járó tiszteletbeli Oscar még mindig lehetőség...