Ma lenne 85 éves Luciano Pavarotti, hangjának és karizmatikus személyiségének köszönhetően az opera milliók számára lett vonzó, és aki maga is a popkultúra része lett. Neki köszönhetjük, hogy az is ismeri a Nessun Dormát, aki életében nem hallgatott még – direkt – operát és azt is, hogy az is kiállt már ezzel az áriával a színpadra, akinek nem kellett volna.
Luciano Pavarotti az észak-olaszországi Modena városában született 1935. október 12-én. Édesapja pék volt, és rajongott az operáért, ráadásul énekelt a modenai kórusban, ennek köszönhetően fia hamar megismerkedett az operával és az éneklés örömével. Bár eredetileg focikapusnak készült, apja hatására kórusban is énekelt, karrierje nem kezdődött korán, sőt. 19 évesen kezdte énektanárral képezni a hangját, 26 évesen debütált Puccini Bohémélet című operájában. Az első komolyabb áttörést két év múlva, egy londoni beugrás hozta meg, amikor a Covent Gardenben Giuseppe Di Stefanót kellett helyettesítenie. 1965-ben 29 évesen lépett fel először a milánói Scalában, de a világhírnevét a legtöbben egy 1972-es New York-i fellépéshez kötik. A Metropolitanban lépett fel Tonio szerepében, Donizetti Az ezred lánya című operájában. Tonio áriájában egymás után kilenc magas c-t énekelt ki, a siker fergeteges volt: tizenhétszer tapsolta vissza a közönség.
És innentől kezdve nem volt megállás, egymás után lépett fel a világ leghíresebb operaházainak színpadán. Hangja és karizmatikus egyénisége egyértelműen sztárrá tette, de ennél sokkal többet is elért. Népszerűvé és milliók által hallgatottá tette az addigra sokak által temetett operát. Ebben nagy szerepe volt a televíziónak is. 1997-ben indította el élő opera közvetítéseit a Metropolitan, ahol a színpad első számú sztárja Pavarotti volt. A hetvenes évek végére már megkapta az első Grammy-díját is. A klasszikus operai előadások mellett az önálló estjei voltak azok, amelyek popkulturális ikonná tették. Az 1990-es olaszországi labdarúgó világbajnokság hivatalos dala Puccini Nessun Dormája volt, amit természetesen Pavarotti énekelt, ami akkor sokakból megrökönyödést váltott ki, mert az operát túl fennköltnek érezték a focihoz. Pavarottit ez viszont nem zavarta, sőt végre egy térbe kerülhetett – ha csak rövid időre is – két nagy szerelme: az opera és a foci.
A Nessun Dorma hihetetlenül népszerűvé vált. Számos film betétdala lett, ma már nincs olyan tehetségkutató verseny, ahol nem hangzik el. 1990-ben állt össze először a Három Tenor Plácido Domingo, José Carreras és Pavarotti részvételével, ahol közösen is elénekelték Puccini áriáját, és végül Pavarotti ezzel a dallal is búcsúzott a színpadtól a 2006-os torinói téli olimpiai játékok megnyitóján.
Pavarotti azokhoz is el akarta juttatni a zeneirodalom legszebb áriáit, akik amúgy soha nem hallgattak volna operát, ezért nagyszabású szabadtéri koncerteket tartott. 1991-ben 150 ezer ember előtt énekelt a Hyde Parkban. A Pavarotti and Friends koncertsorozatán olyan könnyűzenei sztárokkal énekelt duettet, mint Bono, Joe Cocker, Bryan Adams, de a fellépők között volt a Spice Girls is. Együtt énekeltek poposított operát és operásított popot. Persze ez is sokakból rosszallást váltott ki, de Pavarotti vallotta, hogy a pop nem jelenti egyértelműen a közepest, sem a klasszikus az unalmast, egyszerűen jó és rossz zene van.
Egy biztos, Pavarotti koncertjeit – a helyszínen és a tévéközvetítéseknek köszönhetően – világszerte több mint másfél milliárd ember látta. Neki is köszönhető, hogy az opera a popkultúra része lett, akkor is, ha természetesen teljesen más egy operaház előadását végig ülni és más egy áriát egy-egy film betétdalaként hallgatni. A mester 2007. szeptember 6-án hajnalban, egy hónappal 72. születésnapja előtt hasnyálmirigyrákban elhunyt. Az IMDB alapján legalább 72 film soundtrackjében csendül fel a mai napig a hangja.
