Az igazi családnak

Az igazi kaland egy tipikus családi mozi: minden korosztálynak szórakozást nyújt - ez a legnagyobb erénye és a legnagyobb hibája is egyben.

Cameron Crowe rendezőt szokás egy generáció szócsöveként emlegetni: a Mondhatsz bármit (Say anything) és a Facérok (Singles) bemutatásának idején egy korosztály életérzését fogalmazta meg, majd kultrendezőként a Majdnem híres (Almost Famous) című filmjével ért a csúcsra, amelyben azokat az éveit dolgozta fel, amikor 15 éves korában a Rolling Stones magazinnak írt. Azóta viszont mintha nem találná a helyét: jó, a Vanília égbolt óriási kereskedelmi siker volt, de mégiscsak egy spanyol film remake-je, az Elizabethtown-t pedig egységes értetlenség övezte.

Ekkor került Az igazi kaland közelébe, ami ránézésre inkább egy Disney-film, mintsem "a nagy grunge rendezőnek" való feladat. A film középpontjában álló Benjamin Mee egy angol úriember, aki valóban megvett egy évek óta bezárva tartott állatkertet, ami akkora élmény volt számára, hogy könyvet is írt róla. (Sőt a BBC négyrészes dokumentumfilmben fel is dolgozta a család meghökkentő életét.) Az eredetileg tehát Angliában játszódó történetet a forgatókönyvben számos helyen átalakították: Kaliforniában játszódik a sztori, az édesapa egyedül neveli a gyermekeit, és hiába gondolnánk a film alapján, hogy ilyen egyszerű megvásárolni egy állatkertet, valójában megfelelő zoológiai ismeretek híján több mint két évbe került elérnie, hogy valóban a tulajdonába kerüljön az ingatlan és a hozzá tartozó állatok

A filmben tehát az édesanya halála után kapcsolódunk be a család életébe, akik mindent újrakezdenek egy lerobbant állatkertben. A valóságban is ez volt a helyzet: mivel a hatóságok nem találták biztonságosnak, ezért be kellett zárniuk a kapukat a nagyközönség előtt, az állatokat viszont továbbra gondozták az alkalmazottak - a filmben is megemlítik a jaguárok és a tigrisek konfliktusát, és noha a filmben egy medve szökött meg, a valóságban egy jaguár kóborolt el.

Szóval egy állatkert hálás helyszín egy családi mozinak: vannak aranyos állatok, cuki dumával bíró gyerekek, tiniszerelem, dögös gondozónő, dráma, izgalom. Az igazi kaland ennek ellenére sok negatív kritikát kapott kiszámítható cselekménye és az időnként felülkerekedő szentimentalizmusa miatt, és néha tényleg lehet olyan érzésünk, hogy ezt a filmet igazából Chris Columbus készítette. A film nézhetőségének egyik kulcsa mindenképpen Matt Damon alakítása, aki nagyon jól hozza az ügyetlenkedő apukát, és a film egyik igazán emberi és átélhető szála a kamaszodó fiával viselt konfliktusa, de az öreg, betegeskedő tigris barátsága is szépen beépül a gyászmunkájába. Cameron Crowe egyébként annyira ragaszkodott Matt Damonhoz, hogy A félszemű forgatása közben személyesen kérte fel a szerepre, sőt külön filmzenét is összeállított a színésznek a forgatókönyv olvasásához.

Hiszen Crowe számára a filmzene mindig is kulcsfontosságú szerepet játszott: ezúttal az izlandi Sigur Rós frontemberét, Jónsi-t kérte fel a soundtrack összeállítására, ennek megfelelően finom, atmoszférikus, álomszerű dalok csendülnek fel, sőt a film katartikus befejezésében még a Sigur Rós legnagyobb slágerét, a Hoppipollát is elpattintják.

Valahol ebben az éteri szférában játszódik Az igazi kaland is, ahol a cselekményt olyan képtelen események, mint egy váratlan örökség képesek előmozdítani. Családi mozidélutánnak így is tökéletesen elmegy, de Cameron Crowe életművének ismeretében több mint meghökkentő ez a limonádé.

Kinek? Kicsiknek és nagyoknak, de főként állatbarátoknak.