A hívők várhatják ennyire a megváltást, ahogy a fanatikus rajongók a legújabb Marvel feldolgozást, a Bosszúállók következő epizódját: az Ultron korát. Én, aki többszörös libabőrödzést éltem át, miközben peregtek a megszokott intro rajzolt képregény kockái, fészkelődve próbáltam lehűteni magamat, és megtartani a tisztes nézői távolságot – nos, ez lehetetlen.

Az Age of Ultron az eddigi leggrandiózusabb comics adaptáció, a totális érzékekre hatás csimborasszója. Übervizualitás és extra dinamizmus jellemzi, az eddigieknél jóval összetettebb jellemábrázolás és várakozásteljesen komor hangulat. Mentségemre legyen szólva, hogy nem kell kockának lenni ahhoz, hogy az ember elvesszen a Marvel univerzumban. A képregény a populáris kultúra szerves része, töretlen diadalútja van a kezdetektől fogva. Egyetlen kérdés merül csak fel a filmes átdolgozásokkal kapcsolatba: hova lehet ezt még fokozni?
A Bosszúállók visszatérnek, és egy roppant jól megírt forgatókönyv, és a kivételes rendezői metódus miatt most jóval több humor, humánum és balansz van történetben. Mindenki egyformán hangsúlyos, nincsenek fő- és mellékszereplők (többet tudunk meg Romanoff-ról (Scarlett Johansson) és Sólyomszemről (Jeremy Renner). Pazar poénok villognak a vásznon, főleg Stark (Robert Downey Jr.) és Thor (Chris Hemsworth) brillírozik a beszólásaival. (A „Ki tudja megemelni a kalapácsot?” szcéna zseniálisan vicces.) Minden eddiginél emberibb szuperhősöket látunk most, és ez mindig beválik. Nem csak atipusosan heroikusak, hanem nagyon is emberiek, gyarlók és gyengék, mint mi. Batman is onnantól lett szimpatikus, amikortól meghurcolják, agyonverik, izzad és remeg (The Dark Knight Rises) – már bocs a konkurrens (DC Comics) párhuzamért.

A Vasember szerepe valamelyest nyomatékosabb, hiszen ő az, aki megalkotja Ultront (Apró kérdőjel: ugyan miért ő, amikor eredetileg Dr. Hank Pym a kreátor – hacsak nem Tony Stark megalomániáját kívánták hangsúlyozni, ami pont belefér az imázsába). Ultron kezdetben csupán program, majd mesterséges intelligenciája révén robottá, s végül androiddá válik. Ő az abszolút „supervillian”, aki szintén emberfeletti képességekkel bíró szuperhős, de a gonosz változat archetípusa, és általában világuralomra tör. Verbálisan pedig az a James Spader „személyesíti” meg, akit felfedeztünk a Csillagkapuban, megkedveltük a Boston Legal-ban, és rajongtunk érte a Feketelista sorozat pazarul arrogáns zseni bűnözőjének (Red Reddington) szerepében. Állítólag az ő hangja volt a legmegfelelőbb a robot karakteréhez – és valóban: teljes hidegrázás az a jelenet, amikor Ultron életre kel, és csak a hangját halljuk, és látjuk a mátrix-szerű kommunikációját Jarvis-szel.

Ultron egyike a legkomplexebb negatív hősöknek. Külsejét adamantium borítja, így gyakorlatilag sérthetetlen (igen, az, ami a Farkasban is van), de ennél jóval többre képes, hiszen mesterséges intelligencia vezérli. Masszívan megalomán, nagyvolumenűen elegáns és nagystílű gonosz, akárcsak a Reddington a Blacklist-ben. Pontosan vele kapcsolatban hagy némi hiányérzetet maga után a forgatókönyv. Ultron ugyanis túl hamar leszerepel, több tér és idő járt volna neki, (vagy akár több epizód) ahogy az eredeti képregényben. Visszavártuk volna, és csak remélni tudom, hogy akad még egy ilyen perfektül megkreált negatív hős a Marvel háza táján, mint amilyen ő volt.

Aki valamelyest otthon van az amerikai képregény kultúrában, az itt most lubickolni fog az utalásokban, az elejtett célzásokban, a kiszólásokban. Noha a film önálló műként is nézhető, nem árt az előzményeket lecsekkolni. Aki nem látott még Marvelt, nem értheti Amerika kapitány megjegyzését a náci tudósokról és a haza iránti önfeláldozásról. Nem tudhatja azt sem, hogy Tony Stark a múltban fegyverkereskedő volt, és mindkét oldallal üzletelt, mielőtt a terroristák elfogták, és Iron Man lett belőle. Arról sincs fogalma, hogy kicsoda Natasa Romanoff (ex-KGB ügynök, aki a S.H.I.E.L.D.-hez csatlakozott) és pláne nem érti, miért van akkora öröm, amikor megjelent Nick Fury, Aki nem nézte meg a Captain America: Winter Soldier-t, az nem vágja, mi is az a S.H.I.E.L.D., és mi a Hydra. Ha nem volt szerencséje az Avengers első részéhez, akkor nem tudja, mi az a világító jogar, amiért most a küzdelem folyik, és miért változtatja meg az embereket, ha a mellkasukhoz érintik. Ha nem látott Hulk-filmet, akkor nem tudja, miért kell csitítgatni a zöld óriást. Ha nem ismer Thor sztorit, akkor nem tudja, kicsoda Odin fia, és ki az a fekete vak ember a látomásában.

Így a legnagyobb jóindulattal javaslom a fent említett, vastag betűvel kiemelt darabok megnézését és újranézését. Ez a legfantasztikusabb a Marvel univerzumban. Minden összefügg mindennel, mindenki élete kapcsolódik és szervesen összefügg a másikéval, főleg a Bosszúállók csapatában. (Ez az egységet és erőt bomlasztja meg egyébként Ultron, és sikerrel jár, ami bizony olyan főbb szereplő halálával is jár, amit nem átallott a rendező megjátszani – hála az égnek. Itt nincs ugyanis rózsaszín felhő, felhőtlen győzelem és happy end. Az események drámaiak, a kilátások komorak és vészjóslóak. Az Age of Ultron nem csak egy nagyszerű képregény feldolgozás, hanem egy ütős kis dráma is egyben.) Jól járt a Marvel az új fenegyerekével, Joss Whedon rendezővel, aki az első Bosszúállókban is fényesen bizonyított. Kár, hogy az elkövetkezendőket már nem ő rendezi. És ne feledkezzünk meg a Stan Lee-ről sem, aki rendíthetetlenül szórakoztat minket a szokásos cameo-jával, és amúgy a Marvel Comics nyugalmazott elnöke, meg az egész fantasztikus szuperhős társadalom kiötlője (itt éppen társ-forgatókönyvíró volt, és ez is láthatóan jót tett a történetnek).

Egyszóval a fanatikus rajongók megkönnyebbülve hátradőlhettek a székben, mert az Age of Ultron minden várakozást felülmúl. Apró csalódást talán az okozhat, hogy a stáblista közepén-végén szokásos két kisfilm helyett most csak egy nyúlfarknyit kapunk, és azt bizony csak bennfentesek és járatosak értik. Az ominózus „infinity” (végtelen) kövekről van benne szó, arról a hatról, melyekből eddig ugye négyet láttunk: sárgát az Avengers 2-ben, vöröset a Thor 2-ben, lilát a Guardians of the Galaxy-ban, és kéket az Avengers 1-ben. Ezek a kövek egy helyről származnak, és a vége főcím előtti kisfilmben látható lilás színű lény, Thanos gyűjti össze őket, majd a Thor első részéből ismert kesztyűbe helyezve mindenhatóvá válik a segítségükkel. Na, ez lesz a témája a 2018-2019-es Avengers 3. filmeknek.

Persze addig sem maradunk Marvel nélkül, mert lesz egy Amerika Kapitány 3. film jövőre (Civil War). Ezt már most elkezdték felvezetni az Age of Ultron-ban. Amikor Stark és a Kapitány fát vágnak, arról vitáznak, hogy lehet-e még a konfliktus kirobbanása előtt megnyerni egy csatát. A vége felé arról beszélnek, hogy hagyhatnak-e meghalni pár ezer embert, hogy megmentsenek milliárdnyit. Ez a konfliktus az alapja az Amerika Kapitány 3 – Polgárháború filmnek. Az elkövetkezendő Bosszúállók szériára meg árnyékot vethet a jogi harc a Fox Stúdióval. A Fox birtokolja a Pókember, a Fantasztikus négyes, az X-Men jogait. Ezért jó pár dolog felemás és hiányos a filmben. A két új szereplő, Quicksilver és Skarlát Boszorkány apja például eredetileg Magneto az X-Men filmekből. Erre még utalás sem lehet, a jogi problémák miatt. Továbbá a két új Avengers-ben elvileg mindenkinek kellene szerepelnie – mármint az eredeti képregény szerint. Thornak, a Vasembernek, Amerika kapitánynak, Dr. Strange-nek (Benedict Cumberbatch lesz, nagyon várjuk már!), Black Panther-nek, Hulk-nak, a Galaxis Őrzőinek, Ant-Man-nek (Hangya, nyáron érkezik), Sólyomszemnek, Fekete Özvegynek, és a most megismert Víziónak és Skarlát Boszorkánynak is. Sőt, a képregényben még a történet részese a Pókember, az X-Men szereplői és az Ezüst Utazó is. Csak ugye ezen karakterek jogdíjai a Foxnál vannak, aki nem engedi szerepeltetni őket a Marvel Studio filmjeiben.

A Bosszúállók: Ultron kora jelenleg ott tart, hogy minden idők második legnagyobb bevételét hozta az amerikai jegypénztárakban, a premier hétvégi bevételét illetően. Vicces, hogy csak a Bosszúállók első részének sikerét nem tudta produkálni. A kimagasló kezdet utáni méltó folytatás a film, melynek minden téren mutatott színvonalát nagyon nehéz lesz felülírni a 2018-2019-es Avengers 3. – Infinity War című epizódokban.

Szerintem: