Coming out

Ember nem szeret okos majom, majom nem szeret igeragozás, mozi jó, mozi uh-uh.

Már lemásztak a fáról

A előzményfilmeknek többnyire az a hátulütője, hogy bármilyen aprólékosan szándékszik is körülírni azt a szituációt, szinte Ádám-Éváig visszamenően, amely egy ismert legenda megszületését előidézte, valamiért ez elkerülhetetlenül sok dumával jár. Így aztán ezen filmeknek inkább az utolsó harmada-negyede lesz igazán izgalmas, látványos és akciódús, egész a nullpont előszobájáig vezetve a nézőt. És bizony gyakorta mindez csak az elvakultabb rajongókat hozza lázba.

Na most A majmok bolygója: Lázadásra mindez igaz is, meg nem is. Először is a forgatókönyvírók szépen kidolgozták a hátteret, nem azt mondom, hogy túlbonyolították, de ami egy amerikai blockbuster esetében szükséges, azt meg is kapjuk. A majomkísérletek alapvetően jóhiszeműek, hiszen Arzheimer-gyógyszert kutat a főhős (James Francótól ezúttal nem igényel a film a 127 órában látotthoz hasonló kiemelkedő produkciót), akit persze személyes indíttatás is vezérel, hiszen édesapja szenved nevezett kórban. Vannak aztán jó dokik, meg rossz dokik, de valahogy mégis úgy tűnik, az egész végítélet, amely felé haladunk, inkább csak véletlenek, félresiklások eredménye. A Harry Potter-széria Dracója, azaz Tom Felton ugyan feltűnik igazi kretén állatgondozóként, aki kínozza a majmokat, de rávetíteni az emberiség minden bűnét, amiért a későbbi sorsát kiérdemli, meglehetősen gyenge lábakon állana. Mindez egyébként nem feltétlen probléma, sőt talán még árnyaltabb felállás is, mintha a film mindenáron gonosz és pénzéhes tudósokat mutatna fel úton, útfélen, akik lenyúzott majombőrt használnak lábtörlőként. Nos, másrészről azonban viszonylag egyszerű az intelligencia-hányadosok hirtelen emelkedésének miértje, hiszen adott egy varázsszer, beadjuk a csimpánzoknak, akik másnap már be is nyújtották az alkotmánymódosító javaslatukat, punktum.

Másodszorra lázadoznak

[img id=303677 instance=1 align=left img]Egy elterjedt és egyébként érthető marketinges gondolattal ellentétben egyébként nem most látjuk először, miként kezdődött a majmok hatalomátvétele. A franchise ugyanis összesen hat epizódot, plusz Tim Burton remake-jét tudja felmutatni, ezek közül negyedik, A hódítás című rész jár az idővonal ezen szakaszában, vagyis amikor Caesar coming outtol és megszervezi seregeit az emberek ellenében. Tény persze, hogy a második rész után már kutya nem nézte ezt a sorozatot, mint ahogy az is, hogy ebben az 1972-es darabban azért meglehetősen más felállásban lépnek színre a szereplők. Kicsit hasonló volt a helyzet ott, mint a Mátrix (pontosabban az Animátrix) gépeinek forradalma esetében, vagyis a rabszolgaként tartott faj dobja le láncait és fordít a kockán egy végzeteset. Itt meg ugye a fentebb már említett gyógyszerkutatás mellékhatása indít el bizonyos folyamatokat. Arról nem beszélve, hogy az eredeti széria még Caesar az időben visszautazó szüleiről, meg atomháborúról is beszél, ami Rupert Wyatt mozijába már nehezen illeszthető be – de amilyen erőltetett szegmensei ezek az egész elbeszélésnek, nem is baj. A 2011-es verzió kizárólag az eredeti sztorit tekinti alapanyagnak, arra viszont utal is, több helyütt, s ezek jópofa kiszólások, persze előismeretet igényelnek.

Hol volt, hol nem volt

Ha eddig inkább tartalmi szempontból közelítettem is meg a filmet, nem jelenti azt, hogy James Franco kandalló mellett olvas fel egy könyvből kamerával szemközt másfél órán át. Sőt! A majmok bolygója: Lázadás egyértelműen látványfilm, de nem látványcirkusz. A majmok szó szerint félelmetesek, és bár tény, hogy ahogy az elején említettem, itt is maga a lázadás, az utolsó kb. egynegyede a filmnek a minden igényt kielégítő akcióvarázs, akkor sem mondható, hogy unatkoznánk, mire eljutunk odáig. Nyilván a rajongók előnyt élveznek, hiszen jobban tudnak értékelni olyan finomságokat, amelyek tágítják A majmok bolygója "univerzumát", még ha ezt a kifejezést azért többször használjuk is, mint ahányszor adott alkotás filmtörténeti jelentőségével ezt kiérdemelte. Meglehet, hogy a 2011-es változat sem az örökkévalóságnak készült, de mégis egy viszonylag erős felhozatalú nyáron lett kiemelkedő résztvevője a mozikínálatnak.

Kinek ajánljuk?
- Aki rajongója a szériának, annak nyilván kihagyhatatlan.
- Aki igazi látványos akciómozit szeretne.
- Aki kéjes örömmel nézi végig, ahogy szétrombolják a civilizációt.

Kinek nem?
- Aki szerint még egy bőrt lehúzni erről a történetről már állatkínzás.
- Aki szerint csak egy A majmok bolygója létezik, és abban Charlton Heston játszott.
- Aki sziklaszilárd logikai láncolatot akar az összes eddigi epizóddal.

8/10