Észak-fok, titok, idegenség

  • L. Zs. / PORT.hu

David Fincher már forgatja A tetovált lány hollywoodi változatát, de addig is, míg elkészül, itt van nekünk Stieg Larsson Millenium-trilógiájának második részeként egy svéd eredeti. A történet középpontjában ezúttal Lisbeth Salander figurája áll.


Import lányok Skandináviában

Egy év telt el azóta, hogy a Millenium oknyomozó újságírója, Mikael Blomkvist (Michael Nyqvist) és az öntörvényű számítógép-zseni, Lisbeth Salander (Noomi Rapace) felderítették a Vanger-lány titokzatos eltűnésének ügyét. A főhősök útja szétvált, Lisbeth külföldi bolyongásai után tér vissza hazájába, miközben a Millenium egy fiatal újságíró tényfeltáró riportjának megjelentetésére készül. Az anyag a Svédországba hurcolt kelet-európai lányok prostitúcióra kényszerítéséről és használóik kilétéről szólna, ám mielőtt megjelenhetne, az újságírót meggyilkolják barátnőjével együtt, aki szintén e témából készíti doktori disszertációját. Valaki megöli Lisbeth korábbi gyámját, az aberrált szadista Nils Bjurmant is, és az indíték, valamint a gyilkos fegyveren talált ujjlenyomatok egyaránt a lányra utalnak. Lisbeth menekülni kényszerül, és egyetlen esélye, hogy megtalálja a valódi gyilkost. Blomkvist is érintett az ügyben, ezért szintén nyomoz, így útjaik ismét keresztezik egymást.

Második nekifutás

A lány, aki a tűzzel játszik ismét a hűvösen makulátlannak látszó svéd társadalom felszíne alatt fortyogó mocskos és beteg indulatokról szól. Jóval kevesebb azonban benne a titokzatos misztikum, és több a szokványos klisé, mint az előző részben. Ha az összehasonlítást mellőzzük, a trilógia második darabja egy korrekt, izgalmas, fordulatokban sem szűkölködő krimi, az első részhez képest azonban halványabb. Természetesen azok is élvezni tudják a filmet, akik A tetovált lányt nem látták, nekik azonban több időre lesz szükségük, míg összeáll bennük a kép, hogy ki kicsoda és milyen összefüggések játszanak szerepet.

Akinek nem volt gyerekszobája

Blomkvist figurája ezúttal jóval kisebb szerepet játszik, mint az első részben, hiszen most Lisbeth Salander származása, gyerekkora és motivációi állnak a középpontban. A korábban megismert mellékszereplők ezúttal sem okoznak csalódást, az új karakterek – így az orosz főgonosz és hatalmas termetű, hirtelenszőke csatlósa – azonban meglehetősen közhelyes alakok. A történetvezetés színvonala sem egyenletes, a lezárás például túlzottan elnyújtott és körülményes lett. Mindezzel együtt is érdemes megnézni a filmet, ám ne várjuk tőle ugyanazt az élményt, amit a remek első rész nyújtott.

Kinek ajánljuk?
- A skandináv atmoszférához vonzódóknak.
- Akik megkedvelték az első rész karaktereit (itt elsősorban nem Nils Bjurmanra gondolunk).
- Akiben A tetovált lány után kérdőjelek maradtak, hogy Lisbeth miért is vált ilyen vaddá és különccé.

Kinek nem?
- Aki a trilógia első részének színvonalához ragaszkodik.
- Aki szerint unalmas filmes klisé, hogy a főgonosz orosz, a másik rosszfiú pedig egy hatalmas termetű, kese hajú, érzéketlen német.
- Akit elszomorít, hogy Mikael és Lisbeth első rész-beli románca nem folytatódik.

6,5/10