Hiába pattogsz Anakin, az erő nincs veled

Teleportálja a tárcáját pénzzel, ugrál jobbra-balra, csecsenekkel harcol, közhelyeket mozgat meg. Ásítós sci-fi lapos szexjelenetekkel és laza gonosszal, ideális csajozáshoz.

Adott egy teleportálós alapötlet, amiből sok mindent ki lehetett volna hozni. Adott továbbá egy kiváló akciófilm-rendező, Doug Liman (Jason Bourne trilógia, Mr. és Mrs. Smith), mellette a tehetséges David S. Groyer (Penge trilógia, Batman: Kezdődik) és a zseniális Jim Uhls (Harcosok klubja) forgatókönyvírók. Akik sajnos nézői ásításgenerátorral gyilkolják meg a műfajt, a sci-fit.

Teleportálja magát

A sztori eleve nehézkesen indul. David (Hayden Christensen) csak mutáns serdülőkorában, a fagyos folyóba való zuhanása során tapasztalja meg, micsoda emberfeletti erővel rendelkezik: képes az általa ismert helyekre teleportálni magát.

Természetesen a gyerekkori szerelem és az atyai szigor előzi otthonról ifjú X-Menünket, aki kiváló tehetségének köszönhetően rettenetesen gazdag lesz, bankból bankba teleportál, és otthon pénzben fürdik. Természetesen a vidámságot valaminek el kell rontania - mint egyik pillanatról a másikra kiderül - már a középkor óta vadásszák a hipervándorokat a palladinok. A modernkori lovagok vezetője a fehérre festett hajú Samuel L. Jackson, szerinte a bárhol-termés csak a teremtő jogosultsága, ezért az inkvizíció óta lovagjai kegyetlenül mészárolják az ugrálókat.

Muszájból hozták a laza gonoszt

A jedimester (Jackson) és a padawan (Christensen, azaz David) újabb találkozása akkor se lett volna izgalmasabb, ha fénykardokkal harcoltak volna egymással. Néha a nézőnek az az érzése támad, hogy az alkotók már a forgatás előtt beleuntak a projektbe, és muszájból csinálták végig a filmet. A palladinvezér Jackson hozza a laza gonoszt - fehér haja visz egy kis színt a nagyon szürke filmbe - azonban Christensen Michael Scofield-nézése elszomorítja nézőt.

Kliségyűjteménybe érkeztünk, a filmben több olyan helyre teleportálnak, amitől az ember már rosszul van: Empire State Building, a Szfinx, Big Ben, Tokió belvárosa. Inkább jöttek volna el hozzánk forgatni, sokkal izgalmasabb lenne a film, ha Szent Anna tó, a Tordai hasadék és a Pantelimon sugárút között ugrándoznának a főhősök.

Csak a formás fenék és a frizura

A mellékszereplőket már a csipsz felénél elfelejtjük, lapos szexjelenet fűszerezi az erőtlen filmet: David középiskolai szerelméből (Rachel Bilson) csak a formás feneke marad meg, és a titokzatos anyukát eljátszó Diane Laneből pedig a frizurája.

A legnagyobb poén, hogy David ugráló társra talál a brit Griffin (Jamie Bell) személyében, de összevesznek, majd elteleportálnak Csecsenföldre, ahol a helyi lázadók tankkal támadják meg őket.

Az alig 80 perces mozi hatalmas csalódás lesz a minőségi sci-fi rajongónak, azonban csajozni tökéletes, hiszen az unalmas vágások között elég sok idő marad beszélgetni.

A hirtelen véget ért film után csak a hápogás van, hogy még semmi se történt, egész idő alatt várakoztam, hogy mikor jön a nagy fordulópont vagy csavar, amitől jobb lesz a múvi. Nem tudtam eldönteni, hogy Christensen semleges vagy negatív hős, mert pozitív semmiképp sem lehet. De a remény a palladinvezérrel együtt tovább él, hogy a folytatás sokkal jobb lesz.