Az angol filmgyártás terén az utóbbi évtizedben jellemzővé vált az a tendencia, hogy történelmi visszatekintéseiket női szemszögből, uralkodói pozícióba került hölgyek (Elisabeth, A másik Boleyn lány) vagy a nem létező XIX. századi női egyenjogúság élharcosainak figuráin (Büszkeség és balítélet, A hercegnő) át világítják meg. Jean-Marc Vallée filmje ezért már önmagában is érdekes, hiszen Viktória személyében sikerült a két karaktertípust egyesítenie.
Az ifjú Viktória királynő témaválasztásából egyaránt fakadnak erények és hátrányok, hiszen az 1830-as évek végi, az ipari forradalom eredményeivel fejlődésnek indult Nagy-Britannia mind politika- mind társadalomtörténeti szempontból rendkívül mozgalmas helyszínnek számít. IV. Vilmos király (Jim Broadbent) közelgő halála miatt a tizennyolc éves, mindeddig hímes tojásként kezelt Viktória (Emily Blunt) kegyeiért férjjelöltek és egymásnak ellentmondó tanácsadók hada versenyez. A politika színpadán választójogi, munkás- és agrárügyi kérdésekben Lord Melbourne (Paul Bettany) és Robert Peel (Michael Maloney) vív egymással érdekharcot. Az udvarlók között pedig a Belgiumból származó Albert (Rupert Friend) is helyet kap, akit egész életében Viktóriával való lehetséges házasságára készítettek fel. Jól érezhető, hogy ez az időszak a brit történelem egy erősen átmeneti korszaka, amely bár rendkívül érdekes, önmagában hordozza annak veszélyét, hogy a rendező esetlegesen rosszul szabja meg történetének kezdetét és végét.
Előbbivel ? az előrevetített koronázást leszámítva - Jean-Marc Vallénak még sikerült is megbirkóznia, a lezárás azonban alaposan kifogott rajta. Miközben a film egészében kiváló arányérzékkel lavírozik a szerelmi szál és a politikai ingovány taglalása között, addig a befejezést minden fejtágító felirat ellenére a családi béke beálltának megfogalmazásával irgalmatlanul nyitottan hagyja. Mindettől függetlenül Az ifjú Viktória királynő egyaránt érdekes és szívmelengető alkotás, ami a nagyszerű színészi játéknak is köszönhető. A legszebb pillanatokat Jim Broadbent nyújtja a sokat tapasztalt IV. Vilmos szerepében, de Emily Blunt és Rupert Friend között is tüzesen izzik az a bizonyos szenvedély. Ugyanakkor a látvány- és jelmeztervezők is hibátlanul képezték le a történelmi közeget. A korszak színpompás ruhakölteményeivel már nem egyszer találkozhattunk, azonban egy ötletes átélezésnek hála arról is meggyőződhetünk, hogy a látványban még az aranypoharaknak is milliméterre pontos helye van.
Az ifjú Viktória királynő meglepetésre mindkét nem számára kellemes kikapcsolódás lehet. A hölgyeknek a romantikus szál és a megbecsülésért folytatott küzdelem, a férfiaknak a politikai történések kedveznek. A moziból kijövet pedig együtt törhetik majd a fejüket a brit történelmi filmek következő női kulcsfigurájának személyén.
