A "Mirandá"-t 2003 elején, a Brit Filmnapok alkalmával mutatták be Budapesten, s már akkor tudni lehetett, hogy a hat vetített film közül ez az egy biztos befutó a hazai mozikban, legalábbis forgalmazásba kerül. Az elsőfilmes rendező, Marc Munden fiatalos közönségfilmet készített, forgatókönyvébe bemontírozott mindenfélét, ami számára cool and crazy volt az utóbbi évek mozitermésében. A divat kedvéért bevet egy kis "Trainspotting"-os lendületes narrációt, keleti misztikus enteriőrt Wong Kar-vai tollából, s leplezetlen David Lynch-vérvonalat az Usából: szerepelteti például a Cooper ügynökként elhíresült Kyle MacLachlan-t s eljátszat vele egy "Kék bársony"-béli perverz Frank-os figurát, melyben annak idején Dennis Hopper remekelt.
A címszerelőt alakító Christina Riccit 1991-ben az "Addam's family" mozi változatában, mint Wednesday-t, az Addam család hidegvérű leányát, a fiatalkorú mániákus gyilkosnőt ismerhettük meg. Sötét ruhát hordott, meg két copfot, nagy kugli feje volt és öccsével örömmel próbálták ki egymáson a villamosszéket, a kínzókamrát és egyéb gyilkos célszerszámokat. A rezzenéstelen tekintetű Christina Ricci - mint ahogy ez a "Miranda" esetében is kiderül - mára bájos-veszedelmes, Drew Barrymore-os szexbombává cseperedett, olyan sztárrá, akinek jelenléte egy filmben meghatározó lehet.
A "Miranda"-féle love story szerint a nem túl szép, de türelmes könyvtáros legény kihámozza a kétarcú nőt: a durcás terrorista lányból a szado-mazo vampot, abból pedig a fürtös-bájos elhagyatott szépséget és ezzel elnyeri végső jutalmát. A pultos fiú szerelmének tárgya ugyanis Miranda, a kíméletlen nagyvilági szélhámosnő, akit idősebb kalandor kollegája az utcáról emelt a "magasabb körökbe", s aki szíve mélyén régóta vágyik rá, hogy valaki megsimogassa a fejét és azt mondja, te vagy az igazi. Munden nem tudja elkerülni egy nagy lehetőséghez jutó kezdő rendező hibáit. Filmjében vannak jó dumák, csinos képek, könnyed és kalandos, de nem mondhatnánk, hogy átütő erejű. Bájos butaságát jól példázza a pedánsan elvarrt befejezés, a tanulság levonása: a perverz Frank-os figura, miután leütötték és ennek hatására kiköpte a lány kéjesen lenyelt lábujj gyűrűjét, homokos verőlegényével magára maradva arról töpreng, hogy a lányok miért is szeretik az olyan sebezhető normálfiúkat, mint ez a könyvtáros gyerek.
