Petri-csésze

  • bovi / PORT.hu

A kislány halálát ritka agybetegség okozza, az idősödő férfit meggyilkolják alagsori lakásában. A kapocs a két eset között eleinte nem más, mint a kegyetlen, látszólag értelmetlen halál. Az okokat egyik esetben a kislány édesapja (Björn Hlynur Haraldsson), a másikban Erlendur felügyelő (Ingvar E. Sigurdsson) keresi, az apát a személyes veszteség, a kívülálló nyomozót a kötelességtudat hajtja.

Sikersorozat

A 2006-os Vérvonal 2007-ben elnyerte Karlovy Varyban a Kristályglóbuszt és több más elismerés mellett 2008-ban megkapta a budapesti Titanic Filmfesztivál fődíját is. Izlandon nézettségi rekordot döntött, a lakosság közel egyharmada moziban látta a filmet. A nemzeti sikert talán már a gyártás megkezdése előtt sejteni lehetett: az alapul szolgáló mű szerzője, Arnaldur Indridason népszerű izlandi krimiíró és az otthon főleg színházi-, nemzetközi porondon pedig filmes rendezőként ismert Baltasar Kormákur (101 Reykjavík) eleve garantálja a közönség érdeklődését, nem is beszélve Ingvar E. Sigurdssonról, aki 1999 óta majdnem minden évben elnyerte hazájában az "év színésze" címet.

Közel is távol

A nyomozás egy idő után mindkét szálon a genetika területén folyik, a rejtély megfejtése a múltban keresendő, régi bűnök vezettek a jelen tragédiáihoz. Szinte minden szereplőnek legalább áttételesen köze van a többi szereplőhöz, összefonódnak a családi, baráti, nyomozati szálak, egyre nyomasztóbb a légkör ahogy sűrűsödik a filmszövet.

Az erősödő társas bezártságérzést egyszerre hangsúlyozza és ellentételezi Elísabet Ronaldsdóttir rengeteg külső képe, a táj kis- és nagytotálokkal bemutatott ijesztő mozdulatlansága. A lélegzetelállító vulkanikus hegységek, kietlen dombságok lefegyverző szépsége kiemeli a hangyányi emberi lényeket magányát, kiszolgáltatottságát.

Biobolt

A Magyarországéval nagyjából megegyező területű Izlandon körülbelül háromszázhúszezren élnek, annyian, mint Komárom-Esztergom megyében. A földrajzi elszigeteltségnek és a nem túl kellemes klíma következtében az ország nem igazán vonzza a külföldi betelepülőket. A lakosság génkészlete aránylag kis változékonyságot mutat, ezért jó alapot nyújt a genetikai kutatásokhoz, ami Izlandot ebben a tudományágban nagyhatalommá tette. Kormákur filmjében az elmúlt másfél évtized legnagyobb port kavaró izlandi botrányára (is) reagál - a minden lakosra kiterjeszteni kívánt adatgyűjtési elképzelést a '90-es évek második felében rengeteg bírálat érte, mielőtt a gyűjtést szabályozó jogszabálytervezetet sokszoros átírás után végül 1998-ban a törvényhozás elé terjesztették, hogy aztán 2000-ben, amikor az izlandi kormányzat az egész adatbankot eladta egy amerikai biotechnológiai vállalatnak, a gén-téma újra központi problémává váljon.

Állóvíz, sikerhullám

A genetikai megújulás lehetőségének hiánya valószínűleg kiváló táptalaja a rendellenességektől való kollektív félelemnek egy olyan magyar megyényi lélekszámú országban, ahol a családfák ágai és a címadó vérvonalak aránylag gyakran keresztezik egymást. Arnaldur Indridasonnak tehát nem kellett sokáig kutatnia, hogy olyan témát találjon, amely biztosan lázba hozza a hazai közönséget. Az egészségügy keveredik a bűnüggyel és a lélektannal, ez az elegy - egy feszes történethez - magas fűtőértékű üzemanyagnak ígérkezett.

Nem minden rossz, ha a vége rossz

Erlendur ügyesen színezett karakterrajza és az őt játszó Ingvar E. Sigurdsson óriási találat, a cselekmény, ha egyedinek nem is mondható, azért korrekt, viszont történetmesélésnek vannak hiányosságai. Az, hogy az apuka nyomozása túlságosan háttérbe szorul, bocsánatos bűn, mert Ingvar E. Sigurdsson játékához képest Björn Hlynur Haraldsson feltűnően gyengén muzsikál. A néha-néha lelepleződő apró következetlenségek szintén nem vonnak le sokat a film értékéből.
Jóval nagyobb baj, hogy az utolsó tíz percben - az apuka-vonal újbóli erősödésével - a rendező mintha elvesztené uralmát a filmanyag fölött, egymást érik a kiszámítható fordulatok, az eddigieket meghazudtolóan blőd mondatok csúsznak ki a szereplők száján, még Erlendur is kivetkőzik gondosan felépített önmagából. Szerencse, hogy ezt a felejteni való tízet több, mint nyolcszor annyi élvezetes perc előzi meg.

Kinek ajánljuk?
- Élményközpontú nézőknek.
- Húsevőknek.

Kinek nem?
- Katarzisközpontú nézőknek.
- Terhesen.

7/10