Színfalak mögött

Pont, hogy nem egy Hitchcock-film a Hitchcock, de talán ezt nem is várta senki. Elsősorban rajongóknak ajánlott.

Aranykor

Van egy film, amelynek bemutatója óta a zuhanyzás már nem soha többé nem lesz ugyanaz. Lehetne ez egy túlfűtött szerelmi jelenet eredménye, sajnos nem így van, a Psycho ugyanis elültette az emberiség kollektív tudatalattijába, hogy a zuhanykabin a dermesztő gyilkosságok egyik legideálisabb színtere, a késes öldöklés mint önálló színházi műfaj felszentelet színpada.

1959-ben járunk, Alfred Hitchock túl van megannyi óriási sikerén, s talán épp ezért most egy teljesen ismeretlen terepre navigálna, egy olyan könyvet adaptálva, amelytől mindenki óva inti. A Psycho – a film szerint – szinte mániájává válik, a stúdiót nem érdekli, feleségét nem érdekli, istenigazából az ügynökét sem, de az bízik annyira a rendezőben, hogy mellé álljon a harcban. A film végül függetlenként, saját pénzből készül el, Hitchcocknak pedig mindeközben nem csak a forgalmazón és a cenzorokon kell átverekednie magát, de magánélete is válságba jut. Felesége és alkotótársa (Helen Mirren) inkább foglalkozna egy barátja könyvével, a férfinek ráadásul nem is egyértelműek a szándékai.

[img id=448607 instance=1 align=left img]Nincs suspence

Izgalomra nem sok okunk van egy kvázi történelmi film esetében, pontosan tudjuk, hogy a Psycho el fog készülni és siker lesz, valamint, hogy az öreg házassága is megússza az egész tortúrát. Ha és amennyiben mindez valóban, vagy csak félig is így zajlott le, ahogy Sacha Gervasi… te jó ég, most látom csak, első rendezésében. No de akkor mire megy ki ez az egész, kérdezhetjük, jogosan. Először is Alfred Hitchcocknál kevésbé jelentős karakterek is kaptak már önálló biopicot, kétségtelen hát, hogy igenis van igény egy az ismeretlen ismerőst új szemszögből bemutató, ha úgy tetszik a maszk mögé betekintő filmre. Főleg, hogy a Hitchcock nem áll be a sorba és lapozza fel unottan a karrier nagyobbik felét, hanem azt a módszert alkalmazza, amikor kiragad az életútból egy konkrét eseményt és csak azt járja körbe, szűkebb időintervallumra szorítkozva mutatva be a figurát a nézőnek. Mostanában, ha minden jól megy, inkább ebbe az irányba fognak elmozdulni a biopicok, legalább is a másik módszer már eléggé idejétmúltnak hat sokszor. Hiszen nem kell nekem ismernem a gyermekkori traumákat meg az ifjúkori szerelmi bánatokat ahhoz, hogy megértsem, igen, egy idősödő ember bizony nagy örömmel veszi körbe magát fiatal szőkékkel és hallgatja azok dicsérő szavait. És bármennyire is kézenfekvő ez, mégsem sokan néztük eddig a Psychot ebből a szemszögből. De az ominózus késelős jelenetet is egészen új jelentéstartalmakkal gazdagodik Gervasi filmjének megtekintése után.

A kamerán kívüli alakítások szükségtelenségéről

Bármennyi fotó is került ki premier előtt Anthony Hopkinsról, amint Hitchcock-sminkben pózol, még így is megdöbbentő az a metamorfózis, amin a színészóriás átment. De nem csak a make-up, ő maga is elsőrangú a filmben. Könnyű neki, mondhatnánk, hiszen egy rendkívül karakteres férfit kell megformálnia, tulajdonképpen kidomborítania mindazt, amit messziről, a képernyőn vagy a magazinokból is látni az archív felvételeken, és hozzáadni a privát környezetben játszódó jelenetek intimitását, hogy kész legyen a szinte tökéletes alakítás. Fájdalom, hogy körötte a mellékszereplők is igyekeznek hasonlóan teátrális színjátszást bemutatni, pedig az ő karaktereik ezt többnyire nem indokolják, illetve teszik lehetővé. Kivétel ez alól természetesen Helen Mirren, aki talán egyedüliként marad természetes a feleség szerepében, de például a majdnem minden egyéb alkalommal szerethető Toni Collette itt kifejezetten ripacs, a hangsúlyosan csinos szőke Scarlett Johansson pedig hangsúlyosan csinos és szőke. A többi, ezzel névvel fémjelzett alkotással szemben tehát a Hitchock nem lesz klasszikus, de azért hiánypótló, kellemes és jó, hogy elkészült.

Kinek ajánljuk?
- Hitchcock-rajongóknak
- Akik szeretnek a színfalak mögé nézni.
- Akik félnek a zuhanykabinban.

Kinek nem?
- Akik nem látták a Psychot, illetve a címszereplőről sincs sok fogalmuk.
- Akiknek van és épp ezért nagy leleplezéseket várnak a filmtől.
- Akik olvasták az alapul szolgáló könyvet és szerintük érdektelen történések sorát meséli el.

8/10