Tisztességes tolvajok

A kisemberek bosszúja: egy csapat átlagpolgár meg kívánja leckéztetni a pénzüket elherdáló bankárt, és el szeretné lopni eltitkolt magánvagyonát. A mai mindennapokra jellemző történetben két komikus akciózik, Ben Stiller és Eddie Murphy. Együttműködésük gyümölcsöző.

Igazságot szolgáltat

Lopni bűn. De lehetséges-e lopásnak nevezni az erkölcsi skrupulusoktól teljesen mentes fehérgalléros bűnöző megkopasztását? Merthogy a Hogyan lopjunk felhőkarcolót? című akcióvígjáték gerince, hogy a nyugdíj-megtakarításaiktól megfosztott átlagemberek bosszút állnak a pénzüket lenyúló brókeren. A Csúcsformában-trilógiát (illetve A vörös sárkányt és az X-Men – Az ellenállás végét) jegyző rendező, Brett Ratner napihír-frissességű filmet forgatott, hiszen mi lenne aktuálisabb manapság, mint a gazdasági bajaitól fuldokló világban próbálkozó kisember? Akadnak, akik a krízis közben is profitálnak, de a zöm pórul jár. Rattner tulajdonképpen igazságot szolgáltat – legalábbis a vásznon.

Édes, de azért nem egyszerű a bosszú

[img id=326100 instance=1 align=left img]A nyugati világ három éve tartó ökonómiai mélyrepülése miatt az emberek rosszabbul élnek, ijedten ejtik ki a jelzáloghitel-válság, a Lehman Brothers és a csőd szavakat, miközben árguson lesik a tőzsdei görbék kígyómozgását, kétszer is meggondolják, mire költik kis és keserves lemondások árán félretett tartalékaikat. Ilyen körülmények között átverni őket – minket, bármelyikünket – gazemberség. Itt ez történik: egy Central Parki luxus toronyház gondnoka, Josh Kovacs (Ben Stiller) nagy gondossággal és kellő alázattal végzi munkáját, mígnem egy napon megtudja, hogy az elit-felhőkarcoló tetőterét birtokló mágnás, a tőzsdei befektető Arthur Shaw (Alan Alda) jó ideje sehogy sem fekteti be ügyfelei pénzét, hanem szimplán elsikkasztja. Az épület alkalmazottaiéit is. Hiába bukik le, szembeneveti áldozatait, nem utolsó sorban, hogy komoly dugipénzzel rendelkezik.

Josh számon akarja kérni a nemtörődöm csalót, ám miután dühében átrendezi annak (drága) lakását, azonnal hatállyal kirúgják, mindazokkal az alkalmazottakkal egyetemben, akik segítettek neki bejutni. S mikor egy empatikus FBI-nyomozónő, Denham ügynök (Téa Leoni) megsúgja a férfinak, hogy bizonyíték híján valószínűleg ejteni fogják a Shaw elleni csalás vádját, társaival úgy határoz, hogy ellopják a tőzsdés otthon rejtegetett húszmillió dollárját. Ehhez szüksége van a környék rutinos betörőjére, Tiplire (Eddie Murphy), aki sajátos gyorstalpaló-szemináriumot tart a formálódó csapatnak a tolvajlás módszertanáról. Persze azért mindenre így sem lehet felkészülni… Különösképpen nehezíti az akciót, hogy a svindlert az FBI házi őrizetben tartja, így Shaw minden lépését nem csupán a toronyház biztonsági kamerái figyelik.

Jó mulatság

Ratner minőségi forgatókönyvből dolgozhatott, Ted Griffin (Ocean's Eleven – Tripla vagy semmi, Trükkös fiúk, Azt beszélik, Bérgyilkosék) és Jeff Nathanson (Csúcsformában 2-3., Kapj el, ha tudsz, Terminál, Indiana Jones és a kristálykoponya királysága) írók a fordulatos sztorit szerethető alakokkal, jó szövegekkel-beköpésekkel töltötték meg. Kicsit úgy, mintha Griffin korábbi munkája nyomán „a szegény-emberek Ocean’s Eleven-filmjét” készítették volna el. A Hogyan lopjunk felhőkarcolót? nagy erénye, hogy ha ugyan nem harsány hahotákkal tarkítottan is (azért a mosolygós jóérzés garantált), de reményt ad a hétköznapjaik során leginkább csak a reménytelenséggel találkozó átlagpolgároknak. Ezt a tisztességgel megírt szerepeikben a színészek játékukkal jól közvetítik a nézőknek – a rendező ügyes kézzel válogatta össze a vesztes-karakterek bosszúálló csapatát: Stiller és Muphy, Matthew Broderick, Casey Affleck, Michael Pena, Gabourey Sidibe. Különösen tetszetős Murphy alakítása, elemében van, láthatóan élvezi a rászabott karaktert. A pancser alakok, illetve a rablás megtervezése és a felkészülés napjai elegyére épülő akcióvígjátékot az ő régi fényének megcsillanása teszi többé egy tisztességgel kivitelezett műfajfilmnél.

Az átverős bosszú nézése közben eszünkbe juthat George Roy Hill 1973-as (Oscar-díjas) klasszikusa, A nagy balhé, amiben két csibész (Paul Newman és Robert Redford) vezet az orránál fogva egy kegyetlen maffiózót (Robert Shaw), de még inkább: Dean Parisot rendező hat éve forgatott filmje, a Dick és Jane trükkjei. Azt a mozit is egy pénzügyi fiaskó (a 2002-es Enron-botrány) inspirálta – és Leoni abban szintén szerepelt (Jim Carrey partnereként) –, a Hogyan lopjunk felhőkarcolót? csalókarakterében pedig könnyű felismerni a három esztendeje százötven év börtönre ítélt Wall Streeti tőzsdést, Bernie Madoffot, aki soha nem látott méretű piramisjátéka során ötvenmilliárd dollárt tüntetett el, közte számos filmes híresség (például Steven Spielberg) pénzét. A Dick és Jane trükkjei végén az alkotók köszönetet mondtak az Enron (és egyéb, csődberántott cégek, mint az Arthur Andersen) vezetőinek, hogy tevékenységükkel elősegítették a film létrejöttét. Itt ilyenről szó nincs, az eltelt időszakban kicsit az arcunkra fagyott a vigyor, már nem tudunk olyan önfeledten tréfálkozni ezekkel a bajokkal. Holott nagy valószínűség szerint Ratner – e film esetében: ironikus – humora segíthet azon, hogy egy picit jobb legyen. No, nem globálisan, de a moziban töltött időre mindenképpen.

Kinek ajánljuk?
- Akik egy jó Eddie Murphy-filmet akarnak látni.
- Akik szeretik a fordulatos, fineszes akcióvígjátékokat.
- Antiglobalista tüntetőknek.

Kinek nem?
- Akik unják "a vesztes-figurák diadalmaskodnak a győzteseken"-típusú mozikat.
- Ben Stiller-elleneseknek.
- Bankároknak, brókereknek, tőzsdéseknek.

7/10