„Üljön fel a ló hátára és hegedüljön” - Amit lehet, hogy te sem tudtál Jancsóról

Esetleg 92, más megközelítésben 84. 100 éve született, ebből 92-t élt velünk, a 84 pedig az imdb.hu-n nyilvántartott rendezéseinek a száma.

Jancsó Miklós már életében legendássá vált, nemcsak a filmjei nyomán, melyek megújították a műfajt és a nemzetközi fesztiválok közönsége is imádta őket. Magánmitológiája már életében elkezdett épülni. A szikár életrajzi tényeken kívül számos anekdota keringett róla, melyek közül többet ő maga is terjesztett, de állandó alkotótársa Hernádi Gyula is részt vett a legendagyártásban. Ezekből gyakran kiderül, hogy a mély esztétikai mondanivaló és a kifinomult filmes szimbolika mögött nagyon is földhözragadt magyarázatok tartoznak – már, ha hihetünk a sztoriknak.

Mundruczó Kornél és Jancsó Miklós /Forrás: Hungarotop

 

  • Daniel Olbrychski mesélte el, hogy egyszer, amikor Magyarországon járt, elfogyott a pénze, sürgősen kellett szereznie. Megtudta, hogy Jancsó éppen forgat, odament hozzá, hogy nem tudna-e valami szerepet adni neki, bajban van. Dehogynem,

üljön föl a ló hátára, és hegedüljön.

Igen? De a ló nem fog megijedni és elszaladni? Igazad van, akkor körbeveszünk meztelen lányokkal, akik ott táncolnak körülötted, és akkor a ló is nyugton marad. Ebből lett az Égi bárány legendásan nehezen megfejthető szimbóluma, szépséges mozgóképe.” - Népszabadság - 2014-02-01 / 27. szám

Forrás: Port

 

  • A Jancsó-filmek egyik ikonikus elemének számító meztelen nők a fáma szerint akkori feleségének, Mészáros Mártának szánt visszavágásként kerültek a filmekbe. A rendezőnő ugyanis folyton húzta Jancsót és Hernádit, hogy nem értenek a nőkhöz, nem tudnak női karaktereket írni. Erre visszavágásként közölték, hogy a következő filmben lesz női szereplő, de meztelen lesz!
  • Állandó alkotótársa és szellemi ikertestvére, Hernádi Gyula Jancsó Miklós szerelmei címmel írt könyvet barátja gáláns kalandjairól. Ahhoz azonban ragaszkodott, hogy a rendező ne olvassa el a kéziratot, csak a már kész könyvet. Így történhetett, hogy bekerült a történetek közé, hogy Jancsó és Liv Ulmann között gyengéd szálak szövődtek. Amikor a rendező rákérdezett barátjánál, hogy miért írta ezt, mikor tudja, hogy nem igaz, a kaland női résztvevője egy másik svéd hölgy volt, Hernádi gálánsan csak annyit válaszolt: Az rendben van, de nekem Liv Ulmann jobban tetszik. (forrás: Kadarkai Endre interjúja)

 

Forrás: FUGA

 

  • „Kolozsvárott iratkoztam be a jogi karra (1944-ben a szerk). Abban a korban, ha valaki igazán nem tudta, hogy mit kezdjen magával, nem volt elképzelése a jövőről, hogy egy kis haladékot adjon magának, beiratkozott a jogi, vagy a bölcsészkarra. Szabad bölcsésznek, vagy szabad jogásznak állt, ami alatt azt kell érteni, hogy nem járt be az előadásokra, hanem csak letette a vizsgáit. Én magam úgy jutottam diplomához, hogy egy adjunktus barátomnak száz koronát adtam érte. Ennyibe került akkoriban Kolozsvárott egy doktori diploma. Egyébként nemigen foglalkoztam a jogi tanulmányaimmal, noha egy ideig még ügyvédbojtárkodam is.” (mondta egyszer Bacsó Péternek egy interjúban )
  • Felesége, Csákány Zsuzsa is elmondta, hogy Jancsónak semmilyen technikai dologhoz nem volt érzéke, de főzni, mosogatni és vásárolni szeretett. A rendező elmondása szerint Csákány viszont átvette tőle a konyhát, mivel egy alkalommal krumplilevessel várta haza az épp egy Szabó István filmet vágó feleségét. Jancsó krumplilevese azonban, saját elmondása szerint, olaszos volt, többek közt rizst is tett bele.
„Hát ez nem krumplileves! Ez olyan, mint egy hosszú snitt nálad: annyi minden van benne, hogy az ember nem tudja megenni!”

– fakadt ki Csákány.

  • „Aczéllal egyszer beszélgettünk, azt kifogásolta, hogy a filmjeimnek általában szomorú vége van. Mondtam neki, hogy én sem szeretem a szomorú filmeket, éppen ezért a saját filmjeimet sem nézem meg, javaslom neki, hogy ő se tegye.”  - Népszabadság - 2014-04-06 / 81. szám

 

Mucsi Zoltán és Jancsó Miklós, Forrás: Hungarotop

 

Én azonban nem javaslom, hogy ebben hallgassunk a rendezőre, sőt, kollégám írásából azt is kiderül, mit érdemes kiemelni az életműből.

 

Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész 1921. szeptember 27-én született Vácon és 2014. január 31-én hunyt el Budapesten. 1946-ban Budapestre költözött, a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja lett, 1951-ben filmrendező szakon diplomázott – diplomafilm nélkül, -azt ugyanis anyagi források híján, nem készíthetett.Első nagyjátékfilmjét 1958-ban rendezte meg. A harangok Rómába mentek és az Oldás és kötés után már harmadik nagyjátékfilmje nemzetközi sikert váltott ki: a Szegénylegényekkel ismerhette meg a világ a Jancsó-stílust, a szimbólumrendszer egyes darabjait, s a hosszú snitteket. 1958-ban Nemeskürty István mutatta be Hernádi Gyula írónak, akivel nemcsak legendás baráti, de erős munkakapcsolatot is ápolt egészen Hernádi 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1968-ban megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíróval, forgatókönyvíróval, később pedig közel tíz évre Rómába költözött. Itt is forgatott, ahogy akkor is, amikor ez alatt az évtized alatt néha hazalátogatott. Ebben az időszakban készült például A pacifista, a Technika és rítus, valamint a Róma visszaköveteli Cézárt. 1988 óta volt a Színház és Filmművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára, 1990–92 között a Harvardon tanított.
A rendszerváltozás után ismét filmezni kezdett, de új stílusban alkotott, a korszak kulisszáit kifigurázva ironikus hangvételű, improvizatív elemekben sem szűkölködő filmeket készített. Ekkor vált „állandó” főszereplő-duójává a Kapa-Pepe páros, vagyis Mucsi Zoltán és Scherer Péter. Legemlékezetesebb filmjei ebből a korszakból: Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1998), Anyád! A szúnyogok (2000), Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2001), A mohácsi vész (2004), Ede megevé ebédem (2006). Utolsó filmjét, az Oda az igazság címűt 2009-ben készítette.
1966-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1970-ben Érdemes művész lett, 1972-ben megkapta a legjobb rendezés díját Cannes-ban (ugyanitt 1979-ben életműdíjat is kapott). A kétszeres Kossuth-díjas (1973, 2006) rendező 2012-ben a Prima Primissima díjat is megkapta.

(az életrajz az MTVA adatbank alapján készült)