10 film, ami megmutatja, hogy látják Japánt a filmesek a messzi Hollywoodból

November 3. a japán kultúra nemzetközi napja, így mi is fogtuk magunkat, és ezúttal olyan filmekből állítottunk össze egy 10-es listát, amelyből az derül ki, hogyan látják külföldi rendezők a szigetországot.

1. Fekete eső (1989)

Nick Conklin (Michael Douglas) nyomozó szemtanúja lesz egy New York-i étteremben japán gengszterek közötti véres leszámolásnak. Sikerül is elkapnia a gyilkost, és azt a különleges feladatot kapja, hogy partnere, Charlie Vincent (Andy Garcia) társaságában repüljön a fogollyal Tokióba, és adja át a japán rendőrségnek. A gyilkos Sato (Yusaku Matsuda), aki a jakuza tagja, a repülőtéren egy ügyes trükkel meglép előlük, így a hajsza kezdődhet elölről, de ezúttal ellenséges terepen, ahol ők az idegenek egy furcsa országban. Fura módon bemutatásakor ez volt a valaha készült legdrágább film a maga 30 millió dolláros költségvetésével – amiből aztán 134 milliós bevételt hozott, és két Oscarra is jelölték – igaz, „csak” a legjobb hang és legjobb vágás kategóriában. Pedig nem tervezték, hogy ennyibe kerüljön, Ridley Scott és a film készítői ugyanis nem tudták, hogy milyen

iszonyú drága és nehézkes Japánban filmet forgatni

– a helyi hatóságnak külön embere volt arra, hogy a kamera elé ugorjon, amint percre pontosan lejárt a kérelmezett forgatási idő a helyszínen.

Forrás: UIP

 

2. Wasabi - Mar, mint a mustár (2001)

Hubert (Jean Reno) a kelleténél kissé drasztikusabb módszereket alkalmazó rendőrfelügyelő. Miután csúnyán helybenhagy egy fiatalembert, felettese azt javasolja, menjen szabadságra. Épp ekkor keresik Japánból: egykori szerelme, Miko rejtélyes körülmények között elhalálozott, és hagyatékát a felügyelőnek személyesen kell átvennie. Irány Tokió! Hubert Japánban először régi ügynöktársával találkozik, majd az örökséggel: egy kamaszlánnyal. Yumi (Ryoko Hirosue) pedig pont olyan,

ahogy egy francia filmes elképzeli a japán tinilányokat:

mindene rikító, hangos és szélesek a gesztusai, de mit tehetünk: Luc Besson, a film producere imádja a Távol-Keletet, hiszen mindent onnan kölcsönzött akciófilmjeihez, és most ő maga is ellátogatott Japánba, hogy lerója tiszteletét.  

Forrás: InterCom

 

3. Kill Bill (2003)

Bár a Menyasszony (Uma Thurman) története Amerikában, sőt, egy amerikai kisvárosban kezdődik, az egykor hírhedt bérgyilkosnőt pedig egy kínai mester képezte ki, hamar eljutunk Japánba, ahol egy igazi Hattori Hanzó penge nyomába eredünk. A legendás kardkészítőt egy legendás japán filmes, Sonny Chiba alakítja, Quentin Tarantino pedig részben az ő filmjein lett az, ami, és persze tőle is rengeteget koppintott. A kardot megszerezve hősnőnk egykori bajtársát, O-Ren Ishiit (Lucy Liu) keresi fel a Kék levelek háza étteremben, ahol az Őrült 88-ak nevű banda várja, és persze  Gogo Yubari (Chiaki Kuriyama) iskolai egyenruhában és láncos buzogánnyal. Hogy minden klappoljon,

QT egy japán zenekart is szerzett,

a gyilokhoz a The 5.6.7.8's nyomja a talpalávalót. Lucy Liu természetesen kicsit sem japán, de amikor megismerjük O-Ren Ishii véres és brutális háttértörténetét, akkor kiderül, hogy ez nem is számít.

Forrás: RTL Klub

 

4. Elveszett jelentés (2003)

Charlotte (Scarlett Johansson), az arcátlanul fiatal, de már unatkozó feleség és Bob Harris (Bill Murray), a filmsztár útjai egy tokiói luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a nagy korkülönbség ellenére. Charlotte és Bob

együtt kószálva fedezik fel Tokiót,

és a helybéliekkel való találkozások révén számos különös élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet, ami leírva hülyeségnek hangzik, de a film legnagyobb erénye, hogy itt mégsem az. Sofia Coppola filmjében nyújtott alakításáért Murray-t Oscarra jelölték. Bár a történet két „elveszett lélek” egymás mellé sodródásáról szól, pont a japán környezet, amit rendszerint a Park Hyatt Hotel ablakaiból látunk, ad neki egyfajta spirituális köntöst, a Suntory Whisky pedig, amelynek reklámját a Murray által játszott Bob készíti, egy nagyon is valós dolog.

Forrás: M1

 

5. Az utolsó szamuráj (2003)

A jelek szerint 2003 a Japánban játszódó amerikai filmek éve volt, de egyik sem volt olyan sikeres, mint Edward Zwick történelmi eposza, amelyben Tom Cruise két hét alatt megtanulja azt, amit egy átlag japán harcos egész életében tanul, és

szamurájabb lesz a szamurájoknál,

annyira, hogy még a japán császár is azt mondja, hogy hű, Tom, gyere, ülj a trónomra, te jobban megérdemled, én meg hozok neked sushit. Az persze a kutyát nem érdekelte, hogy a feudális felkelés, amelynek Tom az élére áll, egy kicsit sem úgy történt, mint ahogy itt látjuk – a szamurájok például egyáltalán nem ódzkodtak a lőfegyverektől -, de a lényeg az, hogy a csatajelenetek tényleg impozánsak, és egy tökös amerikai faszi megint megmutatta a világnak, hogy mindenkinél jobb mindenben. Még a katana forgatásában is.  

Forrás: InterCom

 

6. Egy gésa emlékiratai (2005)

1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlenül bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból (Ziyi Zhang) Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában.

Izgalmas és egzotikus japán történet, ugye?

Hát már az alapanyag sem volt „originál”, Arthur Golden regénye is teli volt történelmietlen állításokkal, Rob Marshall rendezésében pedig egész fura irányba kanyarodott a történet, pláne úgy, hogy a címszerepre a legismertebb kínai színésznőt, a valóban gyönyörű Ziyi Zhangot kérték fel, de a mentorát is egy kínai színészlegenda, Michelle Yeoh alakítja.

Forrás: Fórum Hungary

 

7. Halálos iramban: Tokiói hajsza (2006)

Két „standard” Halálos iramban film után a 2001-ben megkezdett franchise producerei úgy döntöttek, kicsit elmennek egy másik irányba, és új arcokat hoznak be, hátha unják a rajongók a régieket. Így lett a japán fővárosban játszódó harmadik film hőse a kölyökképű Sean Boswell, aki, már nem is tudom, mit csinál ott, azon túl, hogy illegális gyorsulási versenyeken indul, megtanul tökéletesen driftelni – a film szerint ebben a japánok a legjobbak -, csajozik, és

segít a filmeseknek japán autószponzorokat felhajtani,

mert abban van a nagy pénz. Ja igen, hősünk összeakasztja a bajszát a helyi nagyfiúval (Brian Tee), aki a jakuzákhoz van bekötve, így kénytelen a bűnszövetkezetnek dolgozni.  Csakhogy a Seant játszó Lucas Black finoman szólva is szerény képességekkel van megáldva, és az sem segített, hogy kicsit Paul Walkeresre vették, pedig neki csak nagyon halvány utánzata lehetett. Szegényt ott is hagyták az út szélén, a Halálos iramra (2009) vissza is állt a régi rend, de a film fontos gesztus volt a Távol-Kelet felé, ahol a franchise azóta is tarol.

Forrás: UIP

 

8. Némaság (2016)

Martin Scorsese  nem először veszi elő a hit és az ahhoz kapcsolódó kétely és kísértés kérdését, hiszen az annak idején oly nagy botrányt kiváltó Krisztus utolsó megkísértése is erről szólt. Hősei két portugál jezsuita szerzetes (Andrew Garfield és Adam Driver), akik a XVII. század derekán,

a legnagyobb keresztényüldözés közepette érkeznek Japánba,

hogy felkutassák mentorukat, Ferreira atyát (Liam Neeson), akiről az a hír terjedt el, hogy megtagadta a hitét. A Némaság megkövetel egyfajta áhítatot, némi előzetes bizalmat, hogy a valódi mondanivalót lássuk, az emberséget, a kétségbeesett válaszkeresést – de ha ez megvan, akkor minden más kevésbé lesz fontos. És nem árt ismerni a történelmi hátteret is: a japán sógunoknak nem magával a kereszténységgel volt baja, hanem pontosan tudták, hogy a hittérítés az európai hatalmak leghatásosabb fegyvere, és talán furcsa így leírni, de az ország részben a keresztényüldözésnek köszönhette önállóságát és felemelkedését.

Forrás: Freeman Film

 

9. Páncélba zárt szellem (2017)

25 évet kellett várni, hogy élőszereplős verzió készüljön a Mamoru Oshii kultikus japán animéjéből, a Ghost in the Shellből, de a Páncélba zárt szellem hollywoodi verziója persze nem az eredeti mű lételméleti kérdéseire koncentrál, bár érinti azokat is, inkább Scarlett Johansson tökéletes géptestű, mégis humán lelkű lényét helyezi előtérbe, aki Őrnagy néven a legveszélyesebb bűnözők és szélsőségesek kiiktatására szakosodott 9-es Részleg nevű kommandós osztag vezetője. És az Őrnagynak egy ponton el kell döntenie: hol húzódik a határ ember és gép között a szintetikus embereket gyártó emberek világában, illetve

lehet-e emberségesebb és érzelmesebb egy gép egy kegyetlen, érzelemmentesen törtető, kiégett embernél?

Naná, hogy sokat támadták a filmet, hiszen Scarlett nem japán – de érdekes módon az anime rendezőjének semmi problémája nem volt a színészválasztással, számára a hangulat volt a lényeg, és Sam Yoshiba, a franchise-t birtokló cég elnöke sem tiltakozott, mondván, Johanssonnak megfelelően "cyberpunk" kinézete van a filmben, és ez a lényeg, mert a jövőbeli Japánt akárhogy el lehet képzelni.

Forrás: előzetes/trailer

 

10. Kutyák szigete (2018)

Wes Anderson stop motion animációjának hőse Atari Kobayasi, a korrupt Kobayasi polgármester 12 éves nevelt fia. Mikor egy rendelet értelmében Megaszaki összes kutyáját egy széles kiterjedésű, hulladéklerakóként használt szigetre száműzik, Atari egymaga indul apró repülőjén a Szemét-szigetre, hogy felkutassa testőrkutyáját. Ott egy falka új barát segítségével belevág nagy kalandjába, ami megváltoztatja az egész város jövőjét. Bár a sok szempontból bizarr film nem az igazi Japánt mutatja be, hanem azt, hogyan látja az országot – sőt, annak egy közeljövőbeli, elképzelt verzióját –

egy olyan amerikai művészfilmes, aki leginkább európainak látja önmagát

-, mégis itt van minden, amit mi is gondolunk a szigetországról, a futurisztikus technológia, a hatalmas dobokat püfölő félmeztelen zenészek, a korrupt üzletemberek és még nagyon sok más. Anderson emberi karakterei japánul beszélnek - a kutyák viszont amerikai angolt, amit sokan nem tudtak hová tenni, de mondjuk úgy, hogy ily módon találkoztak a kultúrák.

Forrás: Fórum Hungary