A legtöbb néző szereti az igaz történeten alapuló sztorikat, mivel ezekhez könnyebben lehet kapcsolódni, mint a pusztán fikciós történetkehez. Az ilyen filmekkel azonban az a gond, hogy hiába írják ki az elején, hogy „valós események alapján”, az még nem jelenti azt, hogy minden pillanata igaz. Vannak olyan filmek, amikben kisebb pontatlanságokat találunk, és vannak olyanok, amik bágernagyot hazudtak nekünk. Ez utóbbiból következik most öt.

A rettenthetetlen (1995)

A Mel Gibson főszereplésével készült film a 13. század végén játszódik, amikor William Wallace az első skót függetlenségi háborút vezette I. Edward angol király ellen. Bár filmként jól működik A rettenthetetlen, tele van történelmi pontatlansággal: kapásból úgy ábrázolja Wallace-t, mint aki szegénysorban született, noha arisztokrata család sarja volt. A stirlingi csata idején már lovag volt, a filmben viszont utána ütik lovaggá. Ráadásul az a motívum a popkultúra része lett, hogy Gibson kifesti az arcát a csatára – holott akkoriban a skótok nem tettek ilyet. Továbbá Franciaországi Izabella angol királyné a valóságban nem találkozott Wallace-szal. Ennek köszönhetően A rettenthetetlent

a valaha készült egyik legpontatlanabb történelmi filmként tartják számon.

Kódjátszma (2014)

Benedict Cumberbatch alakítja Alan Turingot a filmben, ami Andrew Hodges 1983-as, magyarul is megjelent életrajzi könyvét vette alapul. Sajnos a Kódjátszma is hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, ami eléggé zavaró, mivel a film azt hivatott bemutatni, hogyan törték fel a britek a német kódot a második világháború alatt, ami nagyban hozzájárult a szövetségesek végső győzelméhez. Ám a film túlságosan szabadon kezeli a tényeket, és túl nagy teret enged a fantáziánk. Alan Turingot magányos, esetlen emberként ábrázolja, aki irritálta a körülötte lévő embereket – ezzel szemben a valóságban Turing kifejezetten társasági ember volt, és nagyon is kedvelték. De másban is ferdít a film, hiszen úgy ábrázolja a német kód feltöréséhez szükséges szerkezet megépítését, mintha azt Turing a semmiből készítette volna el. Valójában a gépet lengyel matematikusok építették, évekkel korábban. A legnagyobb eltérés a valóságtól viszont Alastair Denniston parancsnok karaktere, akit Charles Dance alakít. Mivel kellet a történetbe egy antagonista, őt tették meg gonosztevőnek, valójában viszont a parancsnok támogatta a kódfejtők munkáját.

Social Network – A közösségi háló (2010)

David Fincher életrajzi drámája Ben Mezrich Véletlenül milliárdos című könyvét vette alapul, és a legnagyobb közösségi médiafelület, a Facebook alapítását mutatja be. Ám itt sem stimmel minden: kezdjük azzal, hogy Eduardo Saverint (a filmben Andrew Garfield alakítja) egy totális áldozatként mutatja be, holott valójában Saverin rengeteget bulizott, és elhanyagolta a kötelezettségeit, miközben a Facebook nehézségekkel köszködött. Saverint ugyanis már nem érdekelte a Facebook, nem látott benne lehetőséget, és csak akkor jutott eszébe, hogy részesedése van benne, amikor a világ egyik legnagyobb közösségi média oldalává vált. Sean Parker (Justin Timberlake) karaktere is nagyban eltér a valóságtól: alkohol- és drogfüggőként ábrázolták, aki állandóan modellekkel körülvéve jelenik meg, ám valójában Parkert tiszta gondolkodású embereként ismerték.

még több kamu

5 Oscar-díjas film, ami egy orbitális kamura épül

Az „igaz történet alapján” nem mindig jelenti azt, hogy igaz is, amit látunk.

Tovább

Jég veled! (1993)

Mondhatnánk, hogy ez egy sportvígjáték, nem érdemes komolyan venni, de hát ez esetben is arról van szó, hogy igaz történeten alapul. Mégpedig egy elég jól dokumentált történeten: a jamaicai bobcsapat bemutatkozása az 1988-as téli olimpián. Ám a film készítőit jobban érdekelte a siker, mint az öt csapattag valódi története. A Jég veled! eléggé megtolta a drámát, hiszen a csapattagoknak nem kellett zálogba tenniük a járműveiket, hogy indulhassanak, hiszen az egészet egy amerikai üzletember, Goerge Fitch és a jamaicai turisztikai hivatal finanszírozta. Továbbá a filmben azt látni, hogy mindenféle tanyákon meg szántóföldeken esnek-kelnek a csapat tagjai gyakorlás közben, holott valójában egy katonai laktanya focipályája mellett edzettek, egy rögtönzött szánkóval. A Jég veled! nagyon aranyos, de inkább fikció, mint történelmi film.

Démonok között (2013)

James Wan sikeres, univerzummá nőtt horrorfilmje Ed és Lorraine Warren (a filmben Patrick Wilson és Vera Farmiga) egyik paranormális esetét dolgozza fel, amiről az egyik áldozat, Andrea Perron háromkötetes könyvet írt, ami 2011-ben jelent meg. Andrea tinédzser volt, amikor a Perron-család 1971-ben beköltözött a házba, ahol elmondásuk szerint paranormális jelenségeket kezdtek tapasztalni. A Démonok között nagyon látványos és félelmetes, de sajnos

szinte semmi sem igaz belőle, hiába állítja, hogy valós eseményeken alapul.

Kapásból a film csúcspontja, a pincében zajló ördögűzés egyáltalán nem történt meg, bár Andrea könyvében olvasható egy hasonló jelenet, viszont az egy szeánszról, nem pedig egy ördögűzésről szól. A Démonok között elsősorban a nyomozásra, és Warrenékre fókuszál, akik viszont a valóságban nem vonódtak bele ennyire az eseményekbe. Másfelől úgy mutatja be őket a film, mint akiknek valódi paranormális élményeik voltak, noha a történészek többsége inkább azt mondja, hogy csalók voltak, és ez egy jól felépített átverés volt. A horrorikonná vált Annabelle baba ügyéről is hasonló véleménnyel vannak a tudósok.

(via Listverse)