Kedvenc régészprofesszorunk nem a levegőbe csattogtatja az ostorát, amikor épp műkincsekre vadászik: ezek az ereklyék állítólag tényleg léteztek a történelem során, vagy legalábbis számos legenda utal erre.
Bár néha nem könnyű elválasztani a fikciót és a valóságot az Indy (Harrison Ford) kalandjaiban, de az alkotók, George Lucas és Steven Spielberg mindig is figyeltek arra, hogy olyan izgalamas történelmi eseményeket, mítikus tárgyakat és régészeti leleteket használjanak ihletforrásul, ami lenyűgözi a nézőt. Lássunk hát öt műkincset, amit legendák öveznek.
Arany termékenységi bálvány
Ez az első ereklye amivel találkozunk a filmsorozat kapcsán, és ennek megszerzése közben ismerjük meg Indyt is Az elveszett frigyiláda fosztogatóiban. Miközben a régészprofesszor azon mesterkedik, hogy kicserélje a homokkal teli zsákot a bálványra, elmondom, hogy a legenda szerint a Pachamama néven ismert inka termékenységi istennő 15 centiméteres, tömör aranyból készült szobrát Kr. e. 64-ben helyezték el templom papjai mélyen a dzsungelben.
A rítust minden fiatal chachapoyai harcosnak el kellett végezni: akik elég bátrak és rafináltak voltak, hogy elkerülje a csapdákat, és meg tudták pillantani a bálványt, azok bizonyították, hogy igazi harcosok. De ha megpróbálták elvenni a helyéről anélkül, hogy ellensúlyozzák valamivel, akkor beindult a templom önmegsemmisítő rendszere.
Az elveszett frigyláda fosztogatóban látható szobor valójában a Dumbarton Oaks-i termékenységi figurán alapul, amely azért kapta ezt a nevet, mert Dumbarton Oaks prekolumbiánus kori leletgyűjteményében szerepel. A figura Tlazolteotl azték istennőt ábrázolja, bár a hasonlóságot az évek során vitatták. Igazából ez egy kevésbé misztikus és eléggé hétköznapi lelet, viszont ez indítja el Indy kalandjait.
Frigyláda
Szintén Az elveszett frigyláda fosztogatóiban látható maga Frigyláda, amit Indy és a nácik is meg akarnak szerezni. A ládát állítólag i. e. 1400-ban építették az ókori héberek, és abban helyzeték el a tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat. Később Isten megparancsolta nekik, hogy vigyék magukkal az aranyozott ládát, amikor az Ígéret Földje felé vonulnak. A Frigyláda hordozóit arra figyelmeztették, hogy ne nézzenek rá, mert ha így tesznek, az ereklye hatalmas ereje lesújt rájuk. Bár a tudósok évszázadok óta vitatkoznak arról, hogy mi igaz a Frigyláda történetéből, a film kifejezetten érdekessé teszi azáltal, hogy Adolf Hitler világurlami terveinek a részévé teszi.
Hitler kissé ironikus módon figyelmen kívül hagyta az ereklye zsidó eredetét, és csak annak isteni tulajdonságaira koncentrált, remélve, hogy ezzel legyőzhetetlenné teheti seregeit.
Indy azonban nem volt sem kapzsi, sem hatalomvágyó, viszont jobban ismerte a Frigyláda történetét, mint a nácik. Végül ez mentette meg az éltét, és segített abban, hogy legyőzze az ellenfeleit.
Sankara kövek
A Végzet Templomának fő ereklyéje, az öt Sankara kő arról kapta a nevét, hogy a hindu isten, Siva adta őket Sankarának a Kalisa-hegyen, arra utasítva őt, hogy ezeket használja a gonosz elleni harcban.
Amikor a kövek egy helyre kerülnek, a bennük lévő gyémántoktól felragyognak: ez Siva manifesztációjának jele. Melegséget és fényt ad a barátainak, és borzalmas pusztítással sújtják az ellenségeit.
Miután Sankara meghalt, a kövek szétszóródtak a világban, és zsoldosok évszázadokon át kereskedtek velük. Bár ezt az ereklyét a filmhez találták ki, több valós tárgyat is felhasználtak hozzá: a Michiganben található Yooperlite, egy fluoreszkáló kőzet nagyon hasonlít a világító Sankara kövekhez, míg magukat a köveket övező történet a Sivának szentelt, Indiában mindenütt megtalálható Shiva Lingamok legendájából származik.
Szent Grál
Az utolsó kereszteslovag egy olyan kegytárgyat tesz meg központi ereklyének, amiről talán a legtöbbet hallottunk:
a Szent Grál, ami bizonyos felfogások szerint Krisztus kelyhe, amiből az utolsó vacsorán ivott, és amibe később, a miközben kereszten haldokolt, belecsorgatták a vérét, mikor Longinus megdöfte őt a lándzsájával.
A Grál misztériuma a bibliai történtekből fakad, és később az Artúr-legendában él tovább. A filmben a királyok királyához méltó aranyozott kehelynek gondolják, amelyről az a hír járja, hogy halhatatlansággal ajándékozza meg azt, aki iszik belőle. Ám, mint kiderül, egy egyszerű anyagból készült ácsmunkát kell keresni, legalábbis Indy erre jut.
Kristálykoponya
A kristálykoponya királyságát kifejezetten páriaként kezelik a rajongók, talán azért, mert kissé elbillent a sci-fi felé. A történetben Harold Oxley professzor (John Hurt) megszállott kutatásainak köszönhetően kiderül, hogy
az Ugha törzs istenei valójában tizenhárom interdimenzionális lény, akik „a terek közötti térből” érkeztek, kristályos csontvázuk van, és hihetetlen pszichikai képességekkel rendelkeznek.
Egy konkvisztádor, Francisco de Orellana annak idején eltávolította az egyik csontváz koponyáját, amire Oxley rátalált. A film szerint a koponya erős mágnesességgel és pszionikus képességekkel (telepátia, telekinézis stb.) rendelkezik. A mítosz alapjául szolgáló koponyák már az ősi azték kultúrában is megtalálhatók, bár az említett képességek közül egyikkel sem rendelkeznek. Az viszont még mindig csodaszámba megy, és a szakértők is csodálkoznak hogy, miként sikerült ilyen tökéletesen, látható varratok nélküli, tiszta és tejszerű kristályból létrehozni ezeket a koponyákat.
(via Screanrant)
