Becsületes tolvaj – Az eredetiség leghalványabb szikrája sincs benne, de Liam Neeson így is menő

Neeson új akciófilmje ugyanolyan, mint a többi: ő békésen élné az életét, de valakik felbosszantják, és bántják azt, akit szeret, mire ő rendet vág. Ennyi, csak most kicsit kevesebb az akció.

Tény és való, annak idején az Elrabolva (2008) nagyot szólt, mert remek volt a recept. Luc Bessonék ugyanis abból a Liam Neesonból csináltak akcióhőst, aki egyáltalán nem akcióhős alkat. Ő egy nagydarab, kicsit lassú, szűkszavú és teljesen átlagos kinézetű pasas, akiből nem néznéd ki, hogy kiirtja az egész albán maffiát, pedig megteszi, ha bántják valakijét. A dolog bejött, készült is két folytatás, és készült még legalább féltucat másik, de mégis ugyanolyan film, és lassan egyre kevésbé láttuk menőnek Neesont akcióhősként. Ezt nyilván ő is érezte, mert a Dermesztő hajsza című filmje után azt nyilatkozta, több akciófilmet nem nyom le már, mert az ciki lenne. Ez volt 2019-ben, most 2020-at írunk, és már itt is az új Neeson-féle akciófilm, a Becsületes tolvaj, amit feltehetőleg már a nyilatkozata után másnap kezdett forgatni.

Hősünk, ezúttal Tom néven, újra egy csendes, de magabiztos férfi (Neeson), akinek megvannak a maga különleges képességei. Először is bankrablóként: tizenkét bankot rabolt ki hét államban, ahonnan 9 millió dollárt lovasított meg, és a hatóságok sem azt nem tudták, ki volt a tettes, sem azt, hogyan tette. Aztán Tom találkozik egy aranyos lánnyal (Kate Walsh), és úgy dönt, új életet kezd, ám ehhez szembe kell néznie korábbi bűneivel. Fel is hívja rögtön az FBI-t, hogy ő az a rablót, akit keresnek, és még a pénzt is visszaadná – de nem hisznek neki. A veterán nyomozó (Robert Patrick, az egykori folyékony fém Terminátor a T2-ből!) azt hiszi, egy flúgossal van dolga, ezért az ügyet tovább passzolja két fiatal kollégának (Jai Courtney és Anthony Ramos), akik úgy döntenek, elteszik a szajrét, és kinyírják Tomot. Csakhogy - ne kérdezzék, hogyan, nyakatekert módon – a golyó a veterán nyomozóban áll meg, a gyilkosságot pedig menekülő hősünkre kennék. És itt jön a második különleges képesség: a becsületes tolvaj robbantási szakértőként szolgált a tengerészgyalogságnál, mielőtt rablónak állt volna!

A végeredmény felől senkinek egy percre sem lehet kétsége, legfeljebb a különböző mellékszereplők sorsa miatt izgulhatunk, ha izgulunk, és nagyjából ez a legnagyobb baj ezzel a filmmel és a korábbi úgy hat-nyolc Neeson akciófilmmel. Hogy semmi újat nem kínálnak, és láthatóan nem is akarnak kínálni, megelégszenek azzal, hogy szétrúgatják pár ember seggét ezzel a szép, nagy darab ír színésszel, oszt csókolom. Csakhogy ez a most is szimpatikus ír színész menet közben azért kissé megöregedett – már 68 éves! -, ennél fogva az akciót is meglehetősen visszavették. Ha jól emlékszem, összesen két csihipuhi van vele, vagy mondjuk azt, hogy egy egész és két fél bunyó, ami nem túl sok egy akciófilmnél, a többit lövöldözéssel és robbantásokkal oldják meg, bár abból sincs sok. Gyanítom, azért is csináltak robbantási szakértőt a főhősből, hogy megússzák a többi akciót. Ami pedig a többieket illeti, nekik Mark Williams (Fiam nélkül soha) rendező nem sok helyet hagyott, Kata Walsh kicsit aranyoskodhat, a mindig megbízhatóan pocsék Jai Courtney pedig vicsoroghat egy sort, hogy lássuk, milyen gonosz.

Meglepő módon annak a Jeffrey Donovannak jutott kicsit több játékidő, aki az ügyben nyomozó másik veterán zsarut alakítja, de vagy csak azért, mert van egy kutyája, akit magával cipel mindenhová, vagy azért, mert a filmet kicsit olyanra vették, mint amilyen A szökevény (1993) volt Harrison Forddal és Tommy Lee Jonesszal.

Értékelés: 6/10