Besúgók és provokátorok, avagy az államrendőrség a magyar filmben

Az HBO MAX új magyar sorozata, A besúgó kapcsán válogattuk össze mindazon magyar filmeket, ahol fontos szerepet kap a rettegett ÁVH, annak utódszervezetei, a nekik dolgozók vagy velük együttműködők - és az áldozataik.

A tanú (1969)

Hagyjuk a szexualitást a hanyatló Nyugat ópiumának

– és ez csak egy remek idézet minden idők egyik legmagyarabb vígjátékában, sorolhatnánk még vagy ötvenet, amelyben tényleg minden benne van, amit hazánk XX. századáról tudni érdemes. Pelikán József (Kállai Ferenc)) hithű kommunista, aki végigharcolta elvbarátaival a vészterhes éveket, most gátőrként dolgozik, de lecsap rá a rendszer, amelynek bizarr logikájaként ez hol börtönt, hol előléptetést jelent. Kisebb csoda, hogy Bacsó Péter filmszatírája egyáltalán elkészülhetett, az viszont nem meglepő, hogy tíz évig dobozban pihentették bemutatása előtt, és ma is megunhatatlan, különösen a korán elhunyt Őze Lajos elképesztő alakítása révén Virág elvtársként. És mint tudjuk, Virág elvtárs alakját nem más ihlette, mint az egyszerű szabólegényből rettegett ÁVH-főnökké felemelkedett Péter Gábor.

Mansfeld (2006)

Két évvel a forradalom után, a tizenhét éves Mansfeld Péter (Fancsikai Péter) a Széna-téri emlékeitől "megfertőződve" a felkelés újraélesztéséről és bebörtönzött sógora kiszabadításáról ábrándozik. Barátaival és a nála idősebb Blaski Józseffel (Pindroch Csaba) elkövetett gyerekes csínyeik, kamaszos balhékkal és apró köztörvényes bűnökkel keverednek. Sorsuk akkor pecsételődik meg, amikor elrabolnak egy őrségben álló rendőrtörzsőrmestert. Mansfeld Péter, hogy mentse a már életkora szerint súlyosan büntethető Blaskit és a többieket, a kihallgatások során mindent magára vállal, mert azt hiszi, őt védi a kora – a bosszúszomjas rendőrök azonban tudják, csak ki kell várniuk az idejüket..

Az ügynökök a paradicsomba mennek (2010)

Dézsy Zoltán 2010-es, különösebb visszhang nélkül bemutatott játékfilmje a '80-as évek ellentmondásokkal terhes időszakát mutatja be. Matyi (Karalyos Gábor) jólétben él pártfunkcionárius szüleivel a Rózsadombon. Korábban elit egyetemekre járt külföldön, most az ELTE-n tanul, ahol az alakuló ellenzékhez csatlakozik, a III/III-as Főcsoportfőnökség főnöke (Lukács Sándor) választás elé állítja: vagy csatlakozik az ügynök-hálózathoz vagy kiutasítják az országból.

Az egész film megnézhető itt:

Apacsok (2010)

Hősünk (Csányi Sándor) filmet akar készíteni, amelyben nagyapja történetét meséli el, aki a '60-as évek elején az '56 utáni passzív ellenállás egy különös formáját választotta. Társaival indián-törzset alapítanak, és kivonulnak a társadalomból. Ezt a játékot szigorú erkölcsök uralják, amelyeket a törzs tagjai véresen komolyan vesznek. A Duna-menti indiánok azonban gyanúsak a megtorlás légkörében, az amúgy is paranoiás hatalom számára. Furcsa fegyvereket birtokolnak, érthetetlen módon kommunikálnak egymással és, ami még ennél is fenyegetőbb, amerikai állampolgárokkal leveleznek, mi több találkoznak is. Utólag lassan kiderül, hogyan hálózta be és tette tönkre a hatalom ezt a teljesen ártalmatlan csoportot. A szerkezet ugyan kissé ingatag, de Szervét Tibor zseniális mint az államrendőrség tartótisztje.

 

A vizsga (2011)

1956. december 24. A zűrzavaros októberi események után az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie arról, hogy ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért próbára teszi azok lojalitását a rendszerhez. A szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak (Nagy Zsolt) éppen a szenteste hozza el ezt a bizonyos vizsgát: nem is sejti, hogy a szemközti ház egyik ablakából többek között tanítómestere, Markó Pál (Kulka János) figyeli, és értékeli minden tettét, minden mondatát. Ha András ezt tudná, valószínűleg nem éppen ezen a napon találkozna konspirált lakásán az eddig szigorúan titkolt szerelmével, Évával (Hámori Gabriella), és körültekintőbben őrizné a rábízott ügynöklistát is. A névsornak azonban lába kél, Éva pedig egyáltalán nem az, akinek hitte, és lassan az is kiderül, hogy senki sem bízhat meg a másikban.

Drága besúgott barátaim (2012)

A rendszerváltozás után, amikor a titkosszolgálati adatok nyilvánossá váltak, a középkorú egyetemi tanár, irodalomtudós Czettl Andor (Cserhalmi György) egy nap elmegy a levéltárba, hogy elolvassa a róla készült jelentéseket. Megdöbbenve tapasztalja, hogy nemcsak megfigyelési jegyzőkönyvek készültek róla, de egyenesen a legjobb barátja, Pásztor János (Derzsi János) súgta be őt és több közös barátjukat évtizedeken át. A főszereplő lánya, Cserhalmi Sára nem elsősorban történelmi filmet forgatott, hanem a hanem morális, szubjektív válságot vitte vászonra, ahol a legfontosabb kérdés fizikai és morális válságba került besúgó barát cinikus reakciója a leleplezésre, de megjelenik az egykori tartótiszt (Csuja Imre) is.

A martfűi rém (2016)

Halálra ítéltek egy férfit egy fiatal nő brutális meggyilkolásáért Martfűn, 1957-ben. Hét évvel később azonban ismét egymást követik a megrázó halálesetek. A forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát. Egy országban, ahol nem léteznek sorozatgyilkosok, egyre több az áldozat. A kirendelt fiatal ügyésznek minden kitartására szükség lesz, ha le akarja leplezni a rettegő kisváros kíméletlen ragadozóját, merthogy mindez nem csak a nyomozásról szól, hanem a nyomozók helyzetéről a rendszeren belül. Ott van a karrierista, időközben a megyeközpontba került rendőrfőnök (Trill Zsolt), a Martfún ragadt, megkeseredett nyomozó (Anger Zsolt) és az ügyet kivizsgálni érkező, fiatal, lelkiismeretes ügyész (Bárnai Péter), akik között folyamatos ellentét feszül, és nem mindegyiknek érdeke megtalálni a gyilkost.

Kritikánk a filmről ITT olvasható

Drakulics elvtárs (2018)

Egy külföldre szakadt vámpír elvtárs érkezik a 70-es évek szürke magyar valóságába, és minden, amit csinál, vérpezsdítő, de már rajta van az elhárítás. Merthogy az egykor hűséges kommunista mozgalmár Fábián elvtárs (Nagy Zsolt), aki annak idején megjárta a kubai forradalmat is, sőt, Castro spanja volt, de aztán Amerikába dobbantott, most hazalátogat, hogy megnyisson egy nagyszabású véradó mozgalmat, mert kell a vér az életükért küzdő vietnámi elvtársaknak. Csakhogy Fábián elvtárs egyrészt megdöbbentően fiatal a korához képest, másrészt nem úgy viselkedik, mint egy jó elvtárs: vérvörös Mustangja van, napszemüvege, pedig csak éjszaka él, meg bőrdzsekije, egy csajozógép, és furcsa megjegyzéseket tesz 56-tal kapcsolatban. Minimum gyanús, de a kémelhárítás érkezésétől kezdve rajta van az ügyön, minden lépését megfigyelik, hivatalos kísérője, Mária (Walters Lili) maga is ügynök, a feladat pedig eldönteni, Fábián tényleg vámpír-e, és ha az, akkor megszerezni tőle az örök élet receptjét – Brezsnyev elvtárs amúgy is ezzel nyaggatja Kádár elvtársat már egy ideje. 

Kritikánk a filmről ITT olvasható

Trezor (2018)

Bergendy Péter és a forgatókönyvíró Köbli Norbert megtörtént események alapján készült történelmi thrillerje 1956 novemberében, napokkal a szabadságharc bukása után játszódik a belügyminisztérium földalatti trezorjában. Az alaphelyzet hihetetlen, de igaz: a szabadságharcot vérbe fojtó, újraszerveződő belügyesek azzal a kínos helyzettel szembesülnek, hogy képtelenek behatolni saját trezorjukba, ahol a bizalmas, személyes anyagokat őrzik. A speciális trezorkulcsok a forradalom zűrzavarában elvesztek, a trezorajtó pedig olyannyira bombabiztos, hogy a kézigránátnak sem enged. Pedig az épületet felügyelő orosz katonák sok mindennel próbálkoznak. Végül rendőrök kihoznak a börtönből egy hajdani bankrablót (Anger Zsolt), akinek egyszer már sikerült feltörnie ezt a trezort. A fegyenc azonban egész mást talál a feltáruló trezorajtó mögött, mint amire számított, és onnantól egy izgalmas, fordulatos játszma veszi kezdetét.

Kritikánk a filmről ITT olvasható

Foglyok (2019)

1951-ben Budapesten egy átlagos család élete a feje tetejére áll, amikor hajnalban a hatalom képviselői toppannak be hozzájuk – ám kitelepítés helyett beköltöznek, a saját lakásukban ejtve foglyul a családot. És mindenki mást, aki csak az ajtóhoz merészkedik…Telnek a napok, magyarázat nincs, az egyre abszurdabb összezártság, a titkok és a félelem pedig lassan kikezdik a lakás foglyainak idegeit. Egy hihetetlen, de igaz történet az Oscar díjas Deák Kristóf rendezésében, amelyben – kimondani is merész – a tévedhetetlen titkosszolgálat téved, de ezt képtelen belátni!

Kritikánk a filmről ITT olvasható

Magyar Passió (2021)

Leopold atyát (Eperjes Károly, aki egyben a film rendezője és társ-forgatókönyvírója is) koholt vádak alapján kínvallatásnak vetik alá, ám nem képesek megtörni: vallatója egy fiatal tiszt (Telekes Péter), aki nem ismer könyörületet, s régi sérelmeiért kíván bosszút állni bárkin, aki felett hatalmat érez. A ferences rendi szerzetes a hitbe kapaszkodva tűri a megaláztatásokat, és mutat példát azoknak is, akik embertelenül bánnak vele – eközben több mint tízezer egyházi személyt hurcolnak el a kommunisták. Amiben persze van némi túlzás, nem ilyen brutálisan és ilyen nagy mértékben léptek fel a feloszlatott szerzetesrendek tagjaival szemben, de nyilván voltak egyéni tragédiák, és Eperjes Károly már nagyon régóta várt egy ilyen történet elmesélésére, miközben az ávós tisztet sem CSAK gonosznak állítja be.