Hollywoodi produkciók magyar koppintásai, amik jól sültek el

Bizonyos filmes műfajok hagyományosan idegenek a magyar filmtől, ám ez nem jelenti azt, hogy egy-egy tehetséges alkotónak ne sikerült volna nyugati mintára tökéletesen megvalósítania a mi verziónkat belőle – ami úgy a miénk, hogy egy kicsit sem sárga, és egy kicsit sem savanyú. Mutatjuk a legjobban sikerült kísérleteket!

Nyomozós krimi: A Hamis Izabella (1968)

A magyar film 1949-es államosítását követően közel két évtizednek kellett eltelnie, hogy elkészüljön az első igazi magyar krimi, a hatvanas évekbeli konszolidáció szellemében. A magyar film két világháború közötti időszakában nem vált divattá ez a műfaj, az ötvenes években pedig voltak ugyan bűnfilmes kísérletek, ám a tomboló diktatúra miatt ezek jórészt megmaradtak az ún. szabotázsfilm keretein belül

– ott viszont a bűnös szabotőr azonnal leleplezte magát már csúnya nézésével, nyomozni nem is kellett, a bűnözőt elkapni pedig nem holmi furfangos detektívek, hanem az államvédelem feladata volt.


A később a Keménykalap és krumpliorr révén ismertté vált Bácskai Lauró István által rendezett A Hamis Izabella sztorija szerint Végh Márta magyartanárnő (Ruttkai Éva) tanítványát, Vadász Icát (az énekesnő, Kovács Kati) keresi egy budai villában, ahol albérletben lakik, de csak a főbérlőt, Paárnét találja ott – holtan. Mint azt a nyomozás kideríti, a bűntényt egy felbecsülhetetlen értékű bélyegért követték el, a Hamis Izabelláért. Egy maszek fényképész keveredik gyanúba, aki beismeri, hogy már előleget is fizetett Paárnénak, mert meg akarta venni a bélyeget, és külföldön akarta értékesíteni. A hivatalos szervekkel párhuzamosan viszont Vadász Ica és Végh tanárnő is magánnyomozásba kezd...


Sorozatgyilkosos thriller: Defekt (1977)

A szocialista erkölcsbe egy sorozatgyilkos jelenléte hazánk határain belül aztán pláne nem fért volna be (fentebb is megfigyelhettük, hogy A Hamis Izabellában ábrázolt bűntényben kulcsfontosságú volt a külföldi szál, és ez még évtizedekig jellemezte a magyar bűnfilmet), így még tovább kellett várni a klasszikus sorozatgyilkos thriller alműfajára. Sőt, a Fazekas Lajos által írt és rendezett Defekt

a cenzúra miatt hosszú évekre dobozba került,

hogy utána csak 1984-ben sugározzák először a tévében (1985-ben pedig a mozikban).


A Defekt egyik főhőse Gedeon, egy fiatal, ambiciózus rendőr (Kern András), aki meg van győződve róla, hogy összefüggés van három, magányosan autózó nő eltűnése között, amely incidensekre minden alkalommal egy-egy több napos ünnep végén került sor, ugyanabban a körzetben. Miközben azt figyeljük, hogy Gedeon megpróbál széllel szemben pisilni (azaz meggyőzni főnökeit a nyomozás szükségességéről), megismerjük a következő potenciális áldozatot is (Gyöngyössy Katalin), aki dupla durrdefektje miatt egy olyan férfi (Márkus László) házában keres menedéket, akinél sok kellemetlen meglepetés várja.

Habár a Defekten sajnos eléggé meglátszik az alacsony költségvetés, nagyon kreatívan merít Alfred Hitchcock Psychójából, ami miatt kis túlzással az első magyar horrorfilmként is szokták emlegetni.

 

Ez is érdekelhet

A 10 legjobb magyar bűnfilm

Bár a héten a mozikba került A tökéletes gyilkos aligha kerül be a nagy klasszikusok közé, de egy jó is listához volt miből válogatni. Kémfilm, krimi, vígjáték, akad mindből.

Tovább

 

Akcióvígjátékok á la Piedone: Ötvös Csöpi-filmek (1980–1991)

Nem hollywoodi, de nyugati receptre készültek a magyar filmművészethez való tekintélyes hozzájárulásán túl Bud Spencer állandó szinkronhangjaként ismert, az olasz sztárra külsőleg is emlékeztető Bujtor István nevével fémjelzett Ötvös Csöpi-filmek, azaz A Pogány Madonna (1980), a Csak semmi pánik (1982), Az elvarázsolt dollár (1985) és a Hamis a baba (1991), melyekben a magyar színész épp a Piedone, a zsaru megformálójára való fizikai hasonlóságát aknázta ki, és teremtette meg, egyébként tökéletesen, „a magyar Piedone” alakját. A kötelező külföldi bűnös persze itt is megvolt (meg kellett, hogy legyen), de ettől eltekintve az Ötvös Csöpi-folytatások – lévén akció-/krimivígjátékok – egyszerre szórakoztatóan és izgalmasan idézik meg Bud Spencer vicces hangeffektekkel kísért pofonosztásait.


Miközben A Pogány Madonnában a Tihanyi Apátság múzeumának címben jelzett aranyszobra után zajlik a hajtóvadászat, a Csak semmi pánikban pedig egy, a II. világháborúban lelőtt repülőgép vízbe zuhant rakományáért, addig Az elvarázsolt dollárban Ötvös Csöpi és állandó hátramozdítója, Kardos doktor hamis százdollárosok, a Hamis a babában pedig

egy valódi drogcsempész banda ügyében nyomoznak.

Listánkról fájó szívvel le kellett hagynunk a három, 2000-es években készült Ötvös Csöpi-filmet (Zsaruvér és csigavér: A királyné nyakéke, Zsaruvér és csigavér 2: Több tonna kámfor és Zsaruvér és csigavér 3: A szerencse fia), mivel a címben „jól elsült koppintások”-ról volt szó.


Bosszúfilm: Dögkeselyű (1982)

Talán még a korábbiaknál is nagyobb paradigmaváltást jelentett a magyar film történetében András Ferenc legendás, nemrégiben újra bemutatott Dögkeselyűje, amelyben a magyar film történelme során először azonosulhattunk a bűnöző nézőpontjával. Simon József taxisofőrtől (Cserhalmi György) ugyanis két jól öltözött öreg hölgyutas ellop tízezer forintot: azt az összeget, amit Simon adósságának visszafizetésére gürcölt össze. A tolvajokkal szemben, akik, mint kiderül, profi bűnözők, reménytelennek látszik törvényes úton keresni az igazságot, (anti)hősünk ezért alvilági módszerekkel kezd egyszemélyes hadjáratba: rabol, hamisít, túszt ejt, zsarol és az egyre keményebb akciók során maga is egyre inkább szakszerűvé válik…


A paradigmaváltás ráadásul kétszeres, ha nem háromszoros, hiszen most történik első ízben az is, hogy Magyarországot, nevezetesen Budapestet példátlan módon a bűn melegágyaként ábrázolja a szocialista rendszerben készült film, azaz nem valami idegen be- vagy kivándorló, hanem igazi hazánkfiai bűnöznek, sőt, alkotnak bűnbandát. Másrészt pedig amellett, hogy bosszúfilm, a Dögkeselyű a kényszerpályára sodródott magányos központi karakterrel és a bűnös várost megjelenítő formai megoldásaival megkísérelte a neonoir műfaját is meghonosítani hazánkban – sikertelenül.

Ahogy csodálatos zárvány maradt bosszúfilmként is, amely zsánerben azóta is csak önmagukban álló, felemás módon sikerült kísérleteket láthattunk egy-egy alkotótól (lásd: Kojot, Az unoka).

 

Ez is érdekelhet

Napszecsó és piros Lada – a Dögkeselyű még mindig bitang vagány

Régóta görgetem magam előtt az adósságot, hogy megnézzem a Dögkeselyűt, de most aztán tényleg rákényszerített a sors: a negyvenéves évfordulóra újból moziba küldték a magyar bosszúkrimi felújított kópiáját.

Tovább

 

James Bond-féle kémfilm: Macskafogó (1986)

Habár a kémfilmnek vannak a legszilárdabb hagyományai a magyar filmben (már amennyiben a fent is említett szabotázsfilmeket annak tekintjük), ezt a műfajt azóta sem sikerült meghonosítaniuk a magyar filmeseknek – ezzel együtt a legsikeresebb és egyik legszórakoztatóbb kísérletek ennek a zsánernek a területén valósultak meg. Miközben az 1963-as Fotó Háber a klasszikus kémfilmet fordította magyarra, az 1969-es Az oroszlán ugrani készül pedig egyértelműen a James Bond-filmek parodizálásának a szándékával készült, addig a Macskafogó, hazánk máig csont nélkül legnépszerűbb animációs filmje úgy forgatja ki a műfajt és kereteit, hogy közben második anyanyelveként beszéli.


Nem mellesleg pedig

nagyon ügyesen játszik egyéb nyugati filmzsánerekkel is,

vegyük akár a Star Warst idéző főcímet, a kisstílű gengszter patkányokhoz kapcsolódó cselekményszálat vagy a menetrend szerint érkező betétdalokat. A jól ismert történet főhőse egy titkos egérügynök, Grabowsky, akit Pokyóba küldenek, hogy hozza el annak a szerkezetnek a titkos tervét, amely megmenthetné az egércivilizációt a mindenre elszánt, gonosz macskaszindikátustól. Küldetése során a lazaságig cool Grabowskynak pedig – akárcsak nagy elődjének, James Bondnak – természetesen lesz egy csinos segítőtársa is.


Modern romkom: Poligamy (2009)

A romkom alműfaja nem gyökértelen a magyar filmtörténelemben, hiszen a harmincas–negyvenes években számtalan nagy sikerű romantikus komédia született a Meseautótól kezdve az Elnökkisasszonyon át a Katyiig. Orosz Dénes Poligamyja azonban nem ezekből a nagy elődökből táplálkozik, hanem a modern szerelmi vígjáték magyarországi meghonosítására tesz kísérletet; felemás sikerrel, hiszen azóta – annak ellenére, hogy a magyar nézők odáig vannak a komédia zsáneréért – csak egy-egy jól sikerült magyar romkom született (például ez), és magának Orosznak sem sikerült még csak megközelítenie sem a Poligamy színvonalát (lásd a totálisan félre- és a felemásan sikerült Coming outot és Seveledet), szóval nem beszélhetünk egységes magyar romkomhullámról.


A Poligamy viszont már-már közelíti a tökéletest (hogy mennyire imádja mindenki, arról mi sem tanúskodik jobban, mint hogy pár évvel később elkészült színpadimusical-verziója is). A sztori szerint András többre hivatott szappanopera-író (Csányi Sándor), Lilla pedig (Tompos Kátya) tanársegéd az egyetemen. Öt év járás után végre közös lakásba költöznek, ez azonban nem várt próbatétel elé állítja kapcsolatukat. Lilla ugyanis szeretne fészket rakni, amire András még nem készült fel. A férfit egyenesen sokkolja, amikor Lilla bejelenti, hogy terhes. Ráadásul a munkából hazatérve egy ugyancsak Lilla nevű, ám vadidegen nő fogadja a lakásban. Felocsúdni sincs ideje, másnap egy másik ismeretlen Lilla mellett ébred, akit újabb Lillák követnek.

Barátja, Kornél (Mészáros Béla) szerint András megőrült...


Vámpírfilm: Drakulics elvtárs (2019)

Bodzsár Márk, a nem kevésbé kiváló Isteni műszak rendezője helyesen ismerte fel, hogy ma már, pláne akkora költségvetésből, ami egy magyar filmesnek a rendelkezésére áll, nevetséges lenne teljesen szabályos vámpírfilmet forgatni. Az 1972-es Magyarországon, azon belül is a kémelhárítás berkeiben játszódó Drakulics elvtárs azonban

úgy parodizálja az alműfajt annak korabeli magyar viszonyokra fordításával, hogy közben meg is felel a szubzsáner minden követelményének

(Bodzsár szocialista vámpírja ugyanúgy idős, de fiatalnak néz ki, vért iszik, rühelli a fokhagymát, de rá van izgulva a női nyakakra, illetve tud repülni és az akaratával tárgyakat mozgatni, mint bármely becsületes vámpírkollégája).


A Drakulics elvtárs címszereplője egy Fábián Béla nevű, Kubát is megjárt egykori forradalmár (Nagy Zsolt), akire Magyarországra való hazatérte után azonnal ráállítják a kémelhárítást. A rendkívül gyanúsan viselkedő (elég vicces módon egyik első akciójaként a vietnámi elvtársak számára jótékonysági VÉRadást szervező) Fábián megfigyelésével az egymással szerelmi kapcsolatban is lévő kollégákat, Magyar Máriát (Walters Lili) és Kun Lászlót (Nagy Ervin) bízzák meg, és mivel a nő feladata, hogy kísérőként a megfigyelt bizalmába férkőzzön, a férfi pedig csak a távolból, lehallgatóként követi az eseményeket, csakhamar féltékenységi dráma és szerelmi háromszög alakul ki a felek között, ami lehetőséget ad a romantikus komédia eszköztárának bevetésére is.

Soha rosszabb kombinációt!

 

Ez is érdekelhet

Drakulics elvtárs - Itt az év magyar vígjátéka, bár nem mosolyognak benne!

Egy külföldre szakadt vámpír elvtárs érkezik a 70-es évek szürke magyar valóságába, és minden, amit csinál, vérpezsdítő, de már rajta van az elhárítás. Igaz, ők is csak emberek…

Tovább