Meg Ryan sosem tervezte, hogy színésznő, pláne mozisztár lesz: a lehetőség véletlenül talált rá. A nyolcvanas évek elején a New York-i Egyetemen tanult újságírást, amikor egy kis zsebpénz reményében jelentkezett egy szappanopera (As the World Turns – Julianne Moore is ebben a sorozatban kezdte a pályát) szereplőválogatására, ezzel párhuzamosan pedig elkezdett tévéreklámokat is forgatni.

Hamarosan a dolog túlnőtt rajta, kimaradt az iskolából, és elkezdte komolyan venni a színészetet. Néhány kisebb-nagyobb filmszerep (Top Gun, Vérbeli hajsza, Bűntény a támaszponton) után a nagy lehetőség az 1989-es, mára kultikussá vált romkom, a Harry és Sally formájában talált rá. Ettől kezdve a színésznő karrierje rakétaként lőtt ki, és a Rob Reiner – Nora Ephron-filmet további tucatnyi romkomszerep követte.

Meg Ryant egyszerűen zabálta a közönség a bájos és bohókás, imádni való szomszéd lány szerepkörében. A sztár emellett kipróbálta magát romantikus drámában (Angyalok városa, Ha a férfi igazán szeret), háborús filmben (A bátrak igazsága), kosztümös filmben (Változások kora), és igazából mindenhol megállta a helyét. Majd szinte egyik napról a másikra eltűnt Hollywoodból és a nappalikból. Na de miért?

1. Egy sokat vitatott filmszerep

Az egyik legnépszerűbb összeesküvés-elmélet szerint egyetlen filmnek köszönhető, hogy Meg Ryan kiesett a pixisből, és Amerika addigi üdvöskéjéből kegyvesztett színésznővé vált. Pedig a sztárnak (ahogy azt fentebb is láthattuk) már korábban is voltak próbálkozásai arra nézvést, hogy kitörjön a ráerőszakolt „jókislány”-skatulyából. Saját bevallása szerint Ryan sosem szerette, hogy szomszéd lányt, egyfajta családi kedvencet csináltak belőle, mivel sosem érezte magát konvencionális típusnak.

Ennek megfelelően valószínűleg

arra a sz*rviharra sem volt felkészülve,

amit akkor kapott, amikor szerepet vállalt a Zongoralecke Oscar-díjas rendezőjeként ismert Jane Campion Nyílt seb című 2003-as erotikus thrillerében. Az egy sorozatgyilkos után nyomozó rendőr (Mark Ruffalo) és az ügybe belekeveredő tanárnő (Ryan) szenvedélyes viszonyáról szóló műben több szexjelenet is volt, és a rajongók nem voltak képesek megbocsátani, hogy az addigi ártatlan naiva így „besározódott”.

A hisztit persze a sajtó is gerjesztette. Számos kritikus nem volt hajlandó a filmmel kapcsolatban másról írni, csak az ágyjeleneteiről. A riporterek pedig állandó magyarázkodásra kényszerítették a színésznőt: azzal szorították sarokba, hogy hogy vállalhatott meztelenkedést, vagy épp arról faggatták, miért fordított így hátat egy csapásra a romantikus vígjátékoknak. A sztár (aki egyébként saját bevallása szerint sosem élvezte a sztárszerepet) szemmel láthatóan nem volt felkészülve minderre, és egy ponton meg is történt a szakítás Hollywooddal.

„Azt hiszem, Hollywoodnak és nekem kölcsönösek voltak az érzéseink. Nekik is elegük lett belőlem, és nekem is elegem lett belőlük”

– nyilatkozta egy akkori interjúban.

2. Egy dicstelen affér

Egy másik konteó szerint a problémák évekkel korábban elkezdődtek, és Ryan „jókislány”-imázsának földbe tiprása már 2000-ben megtörtént. Abban az évben mutatták be Russell Crowe-val közös akcióthrillerét, a Túszharc címűt, amelynek a forgatásán a színész és a színésznő viszonyt folytattak egymással – miközben Ryan még Dennis Quaid felesége volt (hivatalosan az év júniusában jelentették be különválásukat, 2001 júliusában pedig hivatalosan is elváltak). Habár az afférhoz ketten kellettek

a színésznőre szinte egyetlen éjszaka leforgása alatt rákerült a skarlát betű.

„Sosem érdekelt különösebben az emberek véleménye, de a viszonyról soha senkinek sem sikerült az igazat leírnia”

– mondta egy interjúban a sztár, aki egyébként abból sem csinált titkot, hogy hosszú (tíz éven át tartó) házasságuk ideje alatt Quaid sem volt mindig hűséges hozzá, és hogy nem Crowe volt az, aki feldúlta a kapcsolatukat, hiszen az már amúgy is haldoklott. Ryan és az új-zélandi sztár viszonya persze nem tartott sokáig (a színésznő saját bevallása szerint nem állt még készen egy újabb hosszú távú kapcsolatra), de ez persze nem zavarta a sajtót abban, hogy továbbra is Meg Ryan ellen hangolja a közvéleményt. A jelek szerint sem az újságírók, sem a rajongók nem tudták feldolgozni, hogy a színésznő nem az a szűzies karakter, akinek a moziban megismerték, és saját személyisége, saját problémái, saját élete van.

3. Kiégve

A Nyílt seb és 2004-es életrajzi filmje, a Sarokba szorítva bukása után, na meg a 2-es pontban említett problematika miatt Meg Ryan egyre inkább úgy érezte, kiégett színészként.

„Egyszerűen kiégtem. Úgy éreztem, nem tudok már eleget ahhoz magamról vagy a világról,

hogy visszatükrözzek bármit is színészként. Elszigetelve éreztem magam” – vallotta be egy, a The New York Times Magazine-nak adott interjúban. A sztár azt sem rejtette véka alá, hogy fárasztónak tartja a sztárságot, az örökös megfelelést, hogy mindig kirakatban kell lennie. Egy későbbi interjúban, amit a Vanity Fairnek adott, azt is elárulta, hogy ha akkor (2020-ban) kezdené a pályáját, valószínűleg nem lenne belőle színésznő.

4. Elbaltázott plasztikai műtét(ek sora)

Nem tudni, hogy a rá irányuló folyamatos figyelem, a szőke-kék szemű örök szépség imázsának való megfelelés vagy saját hiúsága miatt, a színésznő mindenesetre nagyjából a 2000-es évek közepén elkezdte plasztikai beavatkozásoknak alávetni magát. Botox, ráncfeltöltés, -felvarrás, volt itt minden. Az ötvenes éveibe lépve, azaz a 2010-es években pedig a sztárt egyenesen elkapta a gépszíj. Olyan megdöbbentővé vált a külseje, hogy a pletykalapok még egy plasztikai sebész szakértőt is megszólaltattak az ügyben, aki elmondta: egyértelműen azt látja, hogy Ryan rászokott a műtétekre, és hogy túl sok mindent töltetett az arcába (túl sok botoxot, túl sok feltöltőanyagot stb.), ettől lett olyan puffadt.

Se szeri, se száma a neten a sztár arcának változását dokumentáló fotógalériáknak, amiket nagyon szomorú végiggörgetni. A korábbi pontok tanúsága alapján a színésznő talán már amúgy sem gondolt arra, hogy még kamerák elé álljon, de ha a korábbi magánéleti botrány, illetve a bukott film nem vetett volna véget a karrierjének, akkor ez a transzformáció minden bizonnyal megtette volna. A 2010-es években ennek megfelelően csupán egy-egy sorozatepizódban tűnt fel mindösszesen két alkalommal, egy tévéfilmben volt egy kisebb szerepe, egy másikban pedig ő volt a narrátor; ezenkívül saját magát rendezte a 2015-ös Ithaca című háborús drámába oltott felnövekvéstörténetben.

5. Még Párizs sem maradt meg neki

William Saroyan Emberi történet című regényének adaptációjába Ryan saját magán kívül Dennis Quaiddel közös fiát, Jack Quaidet, Tom Hankset és Sam Shepardöt is becastingolta, a film mégsem lett sikeres: sem a közönség, sem a kritikusok nem szerették. Ennek fényében még szomorúbb olvasni a sztár nyilatkozatát, miszerint

„a színészet tényleg nagyon szórakoztató volt egy darabig, illetve még most is az, de a rendezés, az valami sokkal több”.

A november 19-én hatvanadik születésnapját ünneplő színésznőről legutóbb 2017-ben lehetett hallani, amikor azt tervezte, visszatér a tévézéshez, és főszerepet vállal egy Picture Paris című szériában, az azonos című Brad Hall-rövidfilm sorozatverziójában, amelyben a kisfilmben szereplő Julia Louis-Dreyfustól vette volna át a gyermekeik kirepülése után Párizsban vakációzó házaspár női tagjának a szerepét. A Picture Parist 2018-ban tűzte volna műsorra az Epix csatorna, és Ryan az executive produceri teendőket is vállalta a projektben – amiről azóta sem lehet hallani semmit. Hát így múlik el a világ – vagy legalábbis Meg Ryan világának a dicsősége...

(via MamaM!a)

A PORT.hu zenés műsora, a SZESSÖN e heti vendége a Nem akarok beleszólni trió egyik frontembere, Fancsikai Eszter, aki a YouTube-ról úgy lehet ismerős mint Vegamama. Most megmutatta, hogy mit tud a dobok mögött.