Változnak az idők, a tér neve már (megint) Széll Kálmán, a rendező pedig Török Feri helyett Ferenc lett, és már csak kevés helyen kapni csalamádés hamburgert, mert mindenki a Mekibe jár.
A digitálisan restaurált – értsd felújított – Moszkva tér volt az ezredforduló egyik legfontosabb magyar filmje. És nem azért, mert Török Ferenc oly sokat mondott el vele az emberi természetről, vagy mélyen szántó drámát rendezett, esetleg filmnyelvi formai bravúrt hajtott végre. Aligha állt még készen az ilyesmire, hiszen ez volt még csak az egyetemi vizsgafilmje, viszont remekül ragadta meg egy kor hangulatát. És a kor alatt nyugodtan érhetjük mind a rendszerváltás évét, mind érettségiző főhőseink életkorát.
Merthogy 1989-ben járunk, a tévéből Nagy Imre újratemetéséről és Kádár János haláláról szólnak a hírek. Hőseink azonban magasról tesznek a politikára és a történelemre, őket csak az érdekli, hogy valahogy átmenjenek az érettségin, és eljussanak a következő buliba. És az érettségivel nem is lesz gond, mert az egyik srác apján keresztül megszerzik az irodalom tételeket, a Moszkva tériek pedig valahogy mindig megszerzik a bulik címét, és bárhová bepofátlankodnak. És minden így is volt, sőt, a matek tételek is meglettek, ahogy azt Török is pontosan tudja, hiszen ő is így érettségizett le, ő is az egyik érintett dél-budai gimnáziumba járt, és ő is a Moszkva tériek közé tartozott, bár ekkor még élsportoló volt, és valószínűleg eszébe sem jutott, hogy belőle valaha is híres rendező lehet.
A Moszkva térieket mindenki utálta. Szinte kizárólag fiúk voltak, mindenhová befurakodtak meghívás nélkül, és még egy üveg bort sem vittek magukkal mutatóba. És mégis a róluk szóló film az, amire oly sok szeretettel emlékszünk vissza. Mert ez egy klassz korszak volt, teli izgalommal és ígérettel, és azon kevés idők egyike, amire tényleg nosztalgiával gondolhatunk vissza – arról nem beszélve, hogy az ember a 18 éves önmagára MINDIG nosztalgiával gondol vissza. És Török ezt remekül ragadta meg, néha csak olyan apró részletekkel, mint a csalamádés hamburger vagy az összetört 1500-ös Lada, miközben tökéletesen érzékeltette azt a változást, ami gőzerővel beindult, mégis sokan akadtak, akiknek még semmi sem esett le belőle.
Merthogy a vonatjegy hamisítás sokkal kézzelfoghatóbb, mint Nagy Imre újratemetése, a szombati bulicímek pedig nagyságrendekkel izgalmasabbak, mint Kádár János temetése. És persze Török arcokat is választott a főhős Petya és haverjai, Kigler, Csömör vagy Rojál szerepére, hihető és hiteles színészeket, mint Karalyos Gábor vagy a mindig hihetetlenül szórakoztató Szabó Simon, és persze Balla Eszter, mint Petya szerelme. A 2001-es Magyar Filmszemlén a Legjobb első filmnek járó díjat és a Közönségdíjat is elnyerte alkotás - a nagymamát játszó Pápai Erzsi pedig a Magyar Filmszemlén a Legjobb női epizódszereplő díját nyerte el - a Filmalap égisze alatt működő Magyar Nemzeti Filmarchívum digitális felújítási programja keretében képkockáról képkockára restaurálták.
