Egy háborús eposz esetében mindennél fontosabb a képi világ, amelynek be kell rántania a nézőit a harc kellős közepébe - vagy pont fordítva, egyfajta kontrasztot kell állítania az ember okozta pusztítás és a természet között.
Apokalipszis most (1979) - operatőr: Vittorio Storaro
A világ egyik legjobb és legnehezebben leforgatott filmje valójában irodalmi feldolgozás: Francis Ford Coppola kisregényét, a jóval korábban, Afrika szívében játszódó A sötétség mélyén cselekményét helyezte át a vietnámi háború idejére.
A lényeg azonban ugyanaz, alászállás a pokolba,
az ember által teremtett pokolba, és a céltalan, embertelen vietnámi konfliktus valóban remek választás volt mindehhez. Willard kapitány (Martin Sheen) a saigoni CIA-tól azt a különleges megbízatást kapja, hogy likvidálja a nyilvánvalóan megőrült Kurtz ezredest (Marlon Brando). Az ellenséges területeken keresztül el kell jutnia a kambodzsai határhoz, ahol a “zöldsapkás” ezredes már hosszú ideje a hegyekben él, és az őt istenként tisztelő bennszülöttekből magánhadsereget szervezett. Willard útja a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálomhoz hasonlít, miközben szembesül azzal, hogyan válik a vietnámi háború, és egyáltalán, maga a háború szándékos vagy félelem szülte esztelen vérengzéssé, és ezt kevesen tudták úgy visszaadni, mint Coppola – talán azért, mert a film elkészítése is egy rémálom volt. Vittorio Storaro természetesen Oscart kapott az elképesztő képi világért.
Az őrület határán (1998) - operatőr: John Toll
A 20 év szünet után visszatérő Terrence Malick filmje, aki James Jones regényét vitte a vászonra, a Guadalcanal szigetéért vívott csatát tulajdonképpen csak ürügyként használta fel. Ő ugyanis elsősorban arra koncentrált, hogy megmutassa azt az elképesztő kontrasztot, ami a paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget és a háború pokla között feszül. Ennek köszönhetően csodásan megkomponált képeken láthatjuk az idillt, amit a harcok szétdúlnak, tanúi lehetünk a szeretteik után vágyódó katonák ábrándozásainak, és persze belekóstolhatunk magába az ütközetbe. A magas, hullámzó elefántfűben előrenyomuló, majd a láthatatlan ellenség tüzében összerogyó amerikai katonák képe kísérteties, ugyanakkor Malick hajlandó volt olyasmit is megmutatni, amit a legtöbb amerikai háborús film messze elkerül: az amerikaiak azért indítanak frontális támadásokat, iszonyú veszteségeket szenvedve, mert az ezredesük előléptetést szeretne, látjuk, hogyan roppannak össze veterán katonák, és azt is, amikor a tapasztalt őrmesterrel véletlen saját kézigránátja végez.
A film a Disney+-on nézhető meg
Ryan közlegény megmentése (1998) - operatőr: Janusz Kaminski
A leggrandiózusabb háborús film, ami valaha készült, ami nem csoda, hiszen Steven Spielberg számára ez a téma mindig is rendkívül fontos volt. Spielberg nem csak profi, okos is, és főhősének egy olyan színészt tett meg, aki egyáltalán nem az az elitkatona típus: Tom Hanks vezeti ugyanis azt a ranger alakulatot, amelyik 1944. június 6-án partra száll az Omaha partszakaszon, majd a német vonalak mögött kell megtalálniuk és visszahozniuk egy olyan katonát, akinek három bátyja a világháború különböző frontjain szinte egyszerre vesztette életét. A film a partraszálláson kívül a korabeli hadviselés szinte minden módját megmutatja: járőrözés, orvlövésszel való találkozás, rajtaütés, helységharc, és teszi mindezt az utolsó centiig hitelesen. Ami nyilván óriási kihívás volt Spielberg kedvenc operatőrének, Janusz Kaminskinek, de ragyogóan oldotta meg a feladatot – a film öt Oscar-díja közül az egyiket ő vihette haza. A feladat pedig nem gyönyörű képek komponálása volt, hanem az, hogy a nézőt is berántsák a harc sűrűjébe, ami teljes mértékben sikerült.
A film a Netflixen nézhető meg.
Sivatagi cápák (1999) - operatőr: Newton Thomas Sigel
Az első Öböl-háború végén járunk, él a tűzszünet, az amerikai katonák haza készülődnek, de van, aki nem akar üres kézzel menni. Amikor egy hadifogoly testüregében titkos térképre bukkannak, néhányan
úgy döntenek, elrabolják Szaddamtól az aranyrudakat, amiket ő a kuvaiti sejkektől rabolt.
A terv működni látszik, a kincsre rá is bukkannak egy titkos bunkerben, ám a kalandorok egy rendszerellenes felkelés közepén találják magukat, és mivel az amerikai propaganda szerint eleve azért érkeztek ide, hogy a civileknek segítsenek, végül melléjük állnak. Nem minden habozás nélkül, persze. David O. Russell (Amerikai botrány, Joy) tökéletes, látványos, vicces és izgalmas kalandfilmet készített, George Clooney, Mark Wahlberg és Ice Cube pedig nagyszerű hármast alkot – nem véletlen volt az eredeti cím Három királyok! A hol bizarr, hol vicces, hol elképesztően feszült történetet Newton Thomas Sigel operatőr különös színekkel, erős szűrőkkel és sok-sok kísérletezéssel festi le – emlékezetes rész, amikor illusztrációt kapunk arról, mit tesz az ember szerveivel a testébe hatoló golyó, akárcsak az a rész, amikor az iraki kisváros terét elönti az a tej, ami egy szétlőtt teherautóból ömlik ki.
A film az AppleTV-n és a GooglePlay-en nézhető meg.
A Sólyom végveszélyben (2001) - operatőr: Slavomir Idziak
Ridley Scott a történelmi filmek mestere – és még sok minden másé! -, és egy, a világtörténelem számára epizódnak tekinthető összecsapásból rendezte meg a valaha készült egyik legjobb háborús filmet. Az ún. mogadishui csata bemutatása során láthatjuk, hogy a szomáliai hadúr elfogására indított kommandós akció hogyan és miért vallott kudarcot, miközben elképesztően izgalmas csatajeleneteket kapunk, ahol az egykori résztvevők által megélt dolgok szinte mind megjelennek a vásznon. A Sólyom végveszélyben nem csak elképesztő szereplőgárdát vonultat fel, de a leglátványosabb háborús filmek egyike, hála a lengyel Slavomir Idziak operatőri munkájának, aki hihetetlen dolgokat művelt a fénnyel, az árnyékokkal és a füsttel – Oscarra is jelölték érte.
A film az HBO MAX-on nézhető meg.
Bőrnyakúak (2005) - operatőr: Roger Deakins
Az első iraki háború, vagy ahogy nevezni szokás, az Öbölháború a későbbi megszálláshoz képest sétagalopp volt, a koalíciós erők előbb lebombázták a Kuwaitot elfoglaló iraki erőket, majd páncélos egységeik lerohanták azt, ami megmaradt. Nem döntötték meg Szaddam Husszeint, de elérték a kitűzött célokat, és
a győzelem olyan gyors volt, hogy az irgalmatlan mennyiségű ideszállított katona egy részére nem is volt szükség.
Közéjük tartozott a mesterlövész Anthony Swofford is, aki annyit azért látott, hogy élményeiből könyvet írjon, a könyvet pedig nem más filmesítette meg mint Sam Mendes (Amerikai szépség, A kárhozat útja). Hőse (Jake Gyllenhaal) és egysége átszelik a sivatagot, látják a „halál országútján” cafatokra lőtt iraki konvojokat, felgyújtott olajkutak között haladnak el, a zseniális Roger Deakins számára pedig hálás feladat volt mindezt emlékezetes képekké komponálni.
A film a SkyShowtime-on nézhető meg.
A bombák földjén (2008) - operatőr: Barry Ackroyd
Az iraki háború során az egyre veszélyesebb feladatokat vállaló, adrenalin függő tűzszerész (Jeremy Renner) vezetésével működő osztag munkáját bemutató film összesen hat Oscart nyert, amiből a legfontosabb Kathryn Bigelow rendezőnőnek jutott – az első nőnek a kategória történetében. Az osztag tagjai nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén.
Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt idejében elvágni,
mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket – és az illető rendszerint a közelből figyeli őket egy mobiltelefonnal a kezében, amely működésbe hozhatja a detonátort, miközben társai bármikor tüzet nyithatnak az amerikaiakra. Barry Ackroyd operatőrnek pont ezt sikerült a lehető legjobban megragadnia, a robbanószerkezeteket, mint az adott jelenet geometriai középpontját, illetve azt az érzetet, hogy az életveszélyes munkát végzőket mindvégig megfigyelés alatt tartják, mind a saját embereik, mind az ellenség, aki bármikor közbeavatkozhat.
A film megnézhető az HBO MAX-on.
Dunkirk (2017) - operatőr: Hoyte Van Hoytema
Christopher Nolan eposzi léptékű, az angol színjátszás legjobbjaival előadott munkája a II. világháború egyik legnagyobb brit vereségéből varázsol felemelő győzelmet, és abban valóban igaza van, hogy a Brit Expedíciós Haderő evakuálása az összeomló Franciaországból létfontosságú volt Anglia számára, és lehetővé tette a harc folytatását. Ehhez Nolan megmutatta mind az egyre zsugorodó partszakaszon rekedt angol – és néha francia - katonák, a kimentésükre érkező tengerészek és a felettük harcoló pilóták közös erőfeszítését, mind azt a borzalmat, amit a földön, égen és levegőben át kellett élniük. Tette ezt elképesztő technikai színvonalon, az esetek többségében mellőzve a számítógépes trükköket – és egy egészen hatásos módszert is bevetve. Hoyte Van Hoytema kamerája egyetlen németet sem mutat, az ellenség arctalan marad, legfeljebb egy elsuhanó vadászgép vagy magasan járó bombázó és géppuskasorozatok jelzik a jelenlétét.
A film megnézhető az HBO MAX-on.
1917 (2019) – operatőr: Roger Deakins
Ritkán születnek igazán nagy formátumú háborús filmek, mert ez egy irtózatosan drága műfaj, de Sam Mendesnek voltak ambíciói. Egyrészt azzal, hogy megteremtette az I. világháború nyugati hadszínterének egy jelentős részét, majd azzal, hogy
két, a senki földjén átvágó hőse kalandjai látszólag vágás nélkül, majdnem valós időben kerültek a nézők elé.
1917 tavaszán az antant technikai és számbeli fölényét érző német hadsereg a nyugati front egy jelentős szakaszán egy titokban előre kiépített, megerősített védőállásba vonult vissza. Az angol csapatok végre előrenyomulhattak, és ekkor bízzák meg hőseinket, Schofield (George MacKay) és Blake őrvezetőt (Dean-Charles Chapman) egy fontos parancs kézbesítésére. Egy támadást kell leállítaniuk: egy ostoba ezredes ugyanis azt hiszi, a németek menekülnek, de csak csapdába rohanna embereivel, köztük Blake testvérével. Az Oscar-díjas Roger Deakins valóban csodás munkát végzett, a látvány és a hangulat elképesztő - azt az érzetet kapjuk, mintha egyetlen snittből állna a film -, de a technikai tökéletesség kissé háttérbe szorította magát a történetet, eltávolította a nézőt az életükért harcoló katonáktól, de a film még így is a legjobbak között van.
Kritikánk a filmről ITT olvasható
A film a Netflixen nézhető meg.
Nyugaton a helyzet változatlan (2023) - operatőr: James Friend
Erich Maria Remarque saját háborús élményeit írta meg az 1928-ban kiadott regényében, amelyet Lewis Milestone már 1930-ban megfilmesített, majd 1979-ben is készült egy feldolgozás, idén pedig meglett az első „eredeti” vagyis német nyelven készült verzió is. Bár Edward Berger rendező csak a regény karaktereit és vázát tartotta meg, teljesen más kontextusba helyezve a naiv közlegény találkozását a nyugati front elképesztő brutalitásával, a végére pedig betett egy olyan erőszakorgiába torkolló lezárást, ami a könyvben nem is szerepelt, a film hatalmas siker lett – pont azért, mert annyira kézzelfoghatóvá tette a brutalitást. James Friend operatőr, aki Oscart kapott a munkájáért, a legkézenfekvőbb megoldást választotta: a mindent beterítő sár lett képeinek központi eleme, a véres, nyálkást, testrészeket és törmeléket elnyelő, lövedékek szaggatta sár, amely furcsa maszkot von a film hősének arcára is.
Kritikánk a filmről ITT olvasható
A film a Netflixen nézhető meg.
