A szürke ötven árnyalata sztárja azóta is igyekszik lemosni magáról a sok pénzt hozó, de sokat gúnyolt szerepet, és most az HBO minisorozatában Ausztráliában bizonyítja, hogy bizony bőven van benne karizma.
Ki tudja, miért, de szeretem az ausztrál filmeket, és úgy általában mindent, ami ausztrál, talán azért, mert lenyűgöz a gondolat, hogy egy ország milyen elképesztő nagy lehet úgy, hogy a nagy része érintetlen természet, ahol olyan állatok élnek (például a kacsacsőrű emlős), mint sehol máshol. Imádom az ausztrál söröket, és nemcsak a Foster’s-t, hanem a Castlemaine XXXX-et és a többit, nagyon bírom az ausztrál színészeket is – nem csoda, hogy olyan sokan futottak be közülük Hollywoodban.
Mondjuk a főleg Mr. Greyként ismert Jamie Dornan nem ausztrál, hanem észak-ír – ha ez a tény nem lett volna korábban ismert, akkor legutóbbi filmje, a Belfast (2021) kapcsán végképp kiderült; viszont a kies ausztrál pusztaságban tér magához emlékek nélkül, miután egy kamionnal belehajtottak a kocsijába.
Ott van először is a súlyfelesleggel és önbizalomhiánnyal küszködő próbaidős rendőrnő, Helen (Danielle Macdonald), aki hatáskörén is túlmenően igyekszik segíteni az amnéziás idegennek, és ott van a közeli kisváros kávézójának környezetéhez képest feltűnően csinos pincérnője, Luci (Shalom Brune-Franklin), aki azután csatlakozik a férfihoz, hogy maga a kávézó a levegőbe repül. Kell is a segítség, részben az emlékezetkiesés, részben a nyomába eredő hatalmas termetű cowboykalapos pasas miatt (a mindig remek izlandi Ólafur Darri Ólafsson), aki nyájas mosollyal mindenen és mindenkin átgázol. És akkor az ügy iránt feltűnő érdeklődést mutató magas rangú rendőrről (a rendszerint mellékszereplő, de itt brillírozó Damon Herriman) még nem is meséltünk.
Sőt, a legjobbat majdnem el is felejtettem: felhívja hősünket egy pasas, akit élve temettek el!
A nem túl sokatmondó címet viselő Átutazó, az HBO új, hatrészes minisorozata legalább annyira megy rá a hangulatra, mint a csavaros történetre. Az utóbbit persze gyakorlatilag garantálja az amnéziás alaphelyzet, amely segítségével bármikor lehet egy jó nagyot csavarni az addig látottakon akár visszamenőleges jelleggel, több idősíkon is. A Christopher Sweeney és Daniel Nettheim rendezőpáros alaposan ki is használja mindezt, és azon túl, hogy hősünk múltjáról nyilvánvalóan elég meredek dolgok derülnek ki, az is adja magát, hogy több karakter is más, mint akinek hisszük, vagy akinek mondja magát. A végtelen, furábbnál furább figurákkal benépesített ausztrál táj pedig remek terep ehhez az időnként meglehetősen erőszakosra forduló, máskor meglepően bájos énkereséshez.
A néha nagy erővel fel-feltörő erőszak ellenére az Átutazó eleinte egyáltalán nem siet, bőven jut idő például a rendőrnő diszfunkcionális kapcsolatának bemutatására is a követelőző, érzelmileg labilis vőlegénnyel, és nem Jamie Dornan lenne a főhős, ha nem lenne egy szerelmi szál is. Azt merészség lenne állítani, hogy a széria készítői bármi újat feltaláltak volna, de amivel dolgoznak, az minőségi alapanyag – mint például a Coen testvérek korai filmjeinek bizarr hangulata és sötét humora.
Az elpusztíthatatlan szakállas gyilkos például majdnem egy az egyben az Arizonai ördögfióka (1987) eszeveszett John Goodmanje, de akad egyéb párhuzam is, és persze van itt egy kis David Lynch-hangulat is, hiszen
egy majdnem teljes epizód telik el egy acid tripben.
Az biztos, hogy akár ráérős a tempó, akár őrült, egy percig sem fogunk unatkozni, és ez Jamie Dornan érdeme is.
Eleve zseniális húzás volt, hogy az általa alakított amnéziás főhős nem egy elveszett, tanácstalan lélek vagy a körülmények frusztrált áldozata, hanem olyasvalaki, aki ugyan tart a kellemetlen meglepetésektől a múltjával kapcsolatban, ugyanakkor nyitott a helyzetből adódó szituációkkal kapcsolatban is, és bőven van humorérzéke a dologhoz. Amikor ő és a pincérlány a még füstölgő kávézó romjait nézik, majd belekóstol egy korsó hideg sörbe, meglepetten jegyzi meg:
„Ez rohadt jó. Lehet, hogy alkoholista vagyok?”
Mondtam már, hogy milyen jók az ausztrál sörök? Ami pedig a kissé összecsapott befejezést és az elvarratlan szálakat illeti (amihez jár egy jókora gyomros is), bejött a dolog, mert az HBO berendelte a következő évadot is.
Értékelés: 8/10
