Dillinger halott

Bakancslistához adom
Dillinger e morto
olasz krimi-dráma, 91 perc, 1969

Értékelés:

19 szavazatból
Szerinted?

Az elidegenedés filmje: leginkább ezzel a művével kapcsolódott a rendező a modern filmművészet irányzatához.
A negyven körüli ipari formatervező, Glauco élete látszólag minden vonatkozásban rendezett: van jó állása, szép fiatal felesége, kényelmes lakása, kialakult életformája. Egy este azonban, amikor későn ér haza és véletlenül kezébe akad régen eltett revolvere, fellázad ez ellen a kiüresedett, konform életforma ellen. Egy régi újsághír a hajdan híres gengsztert, Dillingert idézi emlékezetébe, aki sajátos módon teremtette meg szabadságát. Glauco követi a példáját a gátlástalanságban...
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Szereplők

Hajóállomás tulajdonosa

Hozzászólások

Szerinted?
feketevipera 2015 aug. 18. - 20:52:12
Ugyanolyan unalmas volt, mint A nagy zabálás, csak ez legalább rövidebb volt. Számomra túlságosan is didaktikus volt a film üzenete, nálam ez már kimerítette a modorosság fogalmát. Piccoli nagy színész volt, ezt számtalanszor bebizonyította, de velem nem tudta megszerettetni ezt a filmet. Ráadásul úgy éreztem, hogy a fõszereplõ jellemében nem jön létre gyökeres változás a film végére, szóval az én szememben nem lett drámai hõs. Részben azért sem, mert kicsinyes húzásokkal próbál "kivonulni" a társadalomból, amint azt pl. a történet befejezése is mutatja. Nyilván érthetõ a vontatottság, a fõszereplõ semmittevése, hiszen mindez azt a világot ábrázolja, amit Ferreri bírál: a fogyasztói társadalom látszólagos jóléte mögött eltorzuló emberi lelket. De valahogy mégis azt éreztem, hogy hiányzik a filmbõl valami, ami a tisztes iparosmunka fölé emelné színvonalban.
9/10
fourdogs 2015 jún. 03. - 08:48:43 9/10
1/-gyel és 4/-gyel értek egyet, és mint szerzõi film bárkinek nem ajánlható.
5/ A Nagy zabálással sokkal jobban jár, majd két órányi nyálcsorgatás fejében elmerülhet teljes belsõ gondolattalanságában.
Hú dejó a habos sütemény 2015 máj. 16. - 10:35:29 Előzmény Kuenan
hogy ez mekkora fassság volt! :D

de amúgy igaz, ez érdekes fasság volt

pl amikor fözöcskézett baromian csorgott a nyálam olyan finomat csinált

meg amikor a hulla mellöl kiúszik :D

meg az a játékkígyó :D

meg az a piros pöttyös pisztoly :D
Kuenan 2013 dec. 06. - 20:06:07
Én nagyon szeretem ezt a filmet, kár, hogy csak ilyen késõn adják. Én a képernyõhöz szögezve néztem végig, hogyan játszik a fõszereplõ. Elõször fõzni kezd, elõveszi a Larousse-t és abból keres valamit, aztán családi nyaralásokat néz, megtalálja a revolvert, megtisztítja, lefesti piros alapon fehér pöttyösre stb. Egyszóval otthon van, és úgy játszik elmélyülve, mint egy gyerek. Nem unatkozik, mint a mai emberek könyvek, filmek, 100 lehetõség között tobzódva. Murakami regényeiben ilyenek a fõhõsök. Semmi "értelmeset" nem tesznek, töltik az idõt, zenét hallgatnak, spagettit fõznek, söröznek-kávéznak, emberekkel találkoznak, de ami a legfontosabb: nincs bennük semmi feszültség, frusztráció, olyan felszabadultan élik hétköznapi életüket, hogy az magával ragad,nem tépelõdnek a múlton, nem aggódnak a jövõn, ebben a filmben is ez a szép.
stenmore 2013 dec. 06. - 19:24:53
Dillinger nem halott,mert aki ezt a filmet csinálta az vót a dil(linger)inyós.
9/10
adamnagysweetmovie 2010 dec. 02. - 10:09:13 9/10
Igazi egyszereplõs jutalomjáték, kissé ugyan elnyújtott, az abszurdot néha öncélú játszadozás puhítja fel, de a vége egyszerûen zseniális. Állj be a sorba, termelj, fogyassz, szórakozz, ha pedig meguntad, arra is kell legyen megoldása a piacgazdaság álomgyárának...