Torda Mária és Tibold Endre nagy szerelmének tragikus hirtelenséggel vetett véget a háború. Mária azóta is rögeszmésen várja vissza Endrét, időközben megszületett lánya, Anna apját. A háborúnak rég vége. A levél, amelyben frontra indulásakor Endre az állomásra hívja Máriát, több évtized után kerül elő egy renoválás alatt álló postaépületből. A címzett, Torda Mária megkapja a régen írt, várva várt sorokat, s teljesen összeroppan, mivel az állomáson hiába várja Endrét. Eszméletét veszti és kórházba kerül. Anyja gyógyulása érdekében Anna felkeresi az időközben Tatár András néven sikeres íróvá lett Tibold Endrét...
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Ha önmagában szemléljük a filmet, akkor azt gondolhatjuk, egy többé-kevésbé giccses alkotásról van szó. Tágabb horizonton viszont másabb a helyzet. Nyilván nem mondhatjuk, hogy az Elkésett levél remekmû, mai szemmel nézve fõképp nem az. Ugyanakkor viszont pozitívumnak vehetjük, hogy a korábbi (és késõbbi) csetlés-botlásra épülõ vígjátékocskákhoz képest próbáltak valami viszonylag újat - és többet - mondani az alkotók. Adott egy drámai szituáció, a kedvesét "elvesztett" és visszaváró asszony, illetve a lánya. Ez némileg elõrelépés a "hasraesõs" poénkodáshoz képest, más kérdés, hogy sajnos nem sikerül teljes mértékben kibontani mindent. A jellemeket nem eléggé mélyen ábrázolják (illetve eléggé egysíkúak a figurák), a történetszövés lehetne érdekfeszítõbb, nem használták ki az összes drámai lehetõséget (pl. a férjét megcsaló feleség történetét, vagy az íróvá vált férfi fõszereplõ múltját, a kedvesétõl való elszakadását), ugyanakkor viszont értéknek tekinthetõ pl. a viszonylag sok külsõs felvétel, illetve a flashback. A színészi játék olyan, amilyen, helyenként eléggé teátrálisnak éreztem, illetve hát az egysíkú figurák miatt kicsit sajnáltam is a színészeket. Ami szerintem gáz volt (bár a korszakban nem okozott különösebben nagy felzúdulást ez a szokás), hogy anyát és lányát két, egymással szinte egyidõs színésznõ játszotta, valamint a flashbackekben sem igazán figyeltek oda, hogy 20-25 évvel korábbi történésekben picit fiatalabbaknak nézzenek ki a szereplõk. Az sem könnyíti meg a kedves nézõ dolgát, hogy a film kópiája tudomásom szerint hiányos, bár gyanítom, az elveszett részek sem tettek hozzá sokkal többet a sztorihoz, illetve az "elõadásmódhoz". Mindent összevetve azonban szerintem érdemes megnézni a filmet, már csak azért is, mert igazi kuriózumról van szó, jómagam csak ma hallottam elõször errõl az alkotásról. Kicsit kevés volt ez az alig egy óra, voltak hibák és hiányosságok a produkcióban, de nem bántam meg, hogy megnéztem.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások