A globális tömegtermelés és sorozatgyártás korában, a tévésorozatok és a folytatásos filmek túlkínálatának idején kiállításunkban a „sorozatművészet” tágan értelmezett fogalmának képzőművészeti vonatkozásait vizsgáljuk. Honnan eredeztethető a sorozatokban való gondolkodás, a sorozatszerűség elvének művészi alkalmazása, a szerialitás mint módszer és az ismétlés gyakorlata a grafikai alkotás folyamatában? Mit jelentett a reneszánsz grafikai művészetben az egymásutániság, a variálhatóság, a mintakövetés, vagy éppen a mintától való eltérés, és hogyan vonatkoznak ezek a kérdések korunk művészetére?
Kiállításunk fókuszában a téma szempontjából két legizgalmasabb korszak áll: a 16. század – az önálló, nem könyvillusztrációnak szánt szériák születésének és elterjedésének az időszaka –, illetve a 20. század második felének nyugati művészete, amikor az ipari sokszorosító eljárások térnyerésével, az egyedi műtárgy státuszszimbólumának a lebontásával a grafikai képalkotás radikálisan új irányt vett és sok tekintetben eltért addigi, ötszázéves múltjától.
Nem a nyomtatott sorozatok történeti fejlődését, hanem létrejöttük eredőit, alkotóik megközelítését és módszereit vizsgáljuk, arra a kérdésre keresve választ, hogy mi köti össze vagy választja el egymástól a reneszánsz és a kortárs művészet szeriális szemléletét. Kiállításunkban egymás mellé kerülnek 16. századi bibliai és világi témájú narratív sorozatok, allegorikus ciklusok, illetve a legkülönfélébb variációs sorok, valamint olyan 20. századi szeriális művek, amelyeken többek között geometrikus szín- és formavariációkat, nonfiguratív vagy figuratív motívumismétléseket, folytatható és lezárt struktúrákat, illetve különböző matematikai törvények alkalmazásával kialakított képi rendszereket láthatunk.
A 16. században számos sokrétű és virtuóz grafikai sorozat készült, melyek közül – többek között – Martin Schongauer, Lucas van Leyden, Albrecht Dürer, Marcantonio Raimondi, Hendrick Goltzius, Jan Harmensz. Muller, Ugo da Carpi és Antonio da Trento kiemelkedő jelentőségű alkotásait tárjuk a látogatók elé. A 20. századi művészek közül válogatásunkban helyet kapnak például Bridget Riley, Vera Molnar, Maurer Dóra, Max Bill, Kaspar Thomas Lenk, Imi Knoebel, Eduardo Chillida vagy Antoni Tàpies látványos sorozatai, hiszen valamennyien több évtizeden át izgalmat találtak a variációs lehetőségek végtelen gazdagságában, a gesztusok ismétlésében, az ismétlések során bekövetkező spontán változásokban, valamint a fázisok egymásutániságában.
A kiállításon láthatók teljes sorozatok és sorozatrészletek is, rámutatva arra, hogy bár a sorozatok legtöbbször vizuális és tartalmi egységként értelmezhetők, lapjaik egyes esetekben önálló képként is működnek. A tárlaton a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében őrzött alkotások kaptak helyet, mivel a gyűjtemény grafikai sorozatokban gazdag és változatos anyaggal rendelkezik a 16. századtól egészen a kortárs művészetig.
A kiállítás kurátorai: Bódi Kinga és Kardos Eszter művészettörténészek
A Grafikai kiállítótér minden héten csütörtöktől vasárnapig az állandó kiállításokra szóló belépővel látogatható, keddi és szerdai napokon zárva tart.
Hozzászólások