Gyér alakítás.

a film fõhõse a kocsi volt!!!!!

Jo-jo csak hecceltelek, regen lattam, en sem tudtam milyen etnikumbol valok, de az biztos, hogy lesargazni oket, az bizony nem szep dolog. Azt is elfogadom, hogy neked tetszett, de tartom, hogy ugyanez a film, ugyanilyen minoseggel, Clint neve nelkul, vmelyik kereskedelmi csatornan siman lemehetett volna mindenfajta feltunes nelkul. Foszerplokent tenyleg ad egy loketet, de a rendezes karimajarol felesleges beszelni, kb. barki rendezhette volna a filmet, semmi egyeni nincs benne. Ilyen forgatokonyvet meg en is osszehozok barmikor, szokasos panelek, nincsenek arnyalatok, semmi sincs alatamasztva, sematikus es atgondolatlan az egesz. A mondanivalo szep, de konyorgom, az valaminek a kovetkezmenye legyen.

De igen, különben a csaj kioktatta volna, hogy õk nem vietnámiak. Azt nyilván õ is tudta, hogy az USA gyilkolta-e a népét.

Ja, vehette volna. És pont ebben a népnevelõ célzatú filmben ne lett volna meg a kioktatás, hogy mekkorát általánosított, amikor ezt tette? Ugyan már.

Eastwood többször elmondja a filmben, hogy gyilkolta a fajtájukat, tehát eleve csak vietnámiak (esetleg észak-koreaiak) lehettek volna. A cippzárfejû szerintem a vékony szemrésükbõl jön, azaz ugyanonnan, ahonnan a slicceltszemû.

"A kinaikat meg neked sem kellene faji megjegyzesekkel illetned"

:D

Én egyetértek veled, ha nem Eastwood csinálta volna, nem lengené körül ez a kötelezõ vallásos áhitat.

Gyenge film, kar ezt ragozni. Ha egy kicsit is megbolygatjuk, mar csostul jonnek a hibak. Eastwood tenylag nagy, de itt csak mint ikon, mint rendezo kozepes, a film atlag amcsi teveszemet vmivel igenyesebben elovezetve, de sokkal tobbet nem er. Tucatjaval lehet ilyeneket latni a pentek esti musorsavban, ha nem Clint neve femjelzi, a kutyat nem erdekelte volna, es nem is lenne ennyi dicseret. A kinaikat meg neked sem kellene faji megjegyzesekkel illetned :D

Érdekes párosítás nemsokkal a Kóla, puska, sültkrumpli után megnézni ezt a filmet. (Én ezt tettem.)Szerintem is profi ez a film, de nem tetszik benne, hogy olyan üzeneteket közvetít hogy:
- ölni nem bûn, ha a "jó" oldalon állsz vagy ha parancsra teszed
- fegyverrel lehet megoldani a dolgokat ( a befejezés ellenére is ezt üzeni szerintem)
- jön a nagy fehér ember és mindent megold
Valószínûleg nem való nekem ez a film, és amúgy is véletlenül néztem meg, de legalább egy ilyen vélemény is megjelenik

Ez egy igazán nagyon jó film!!!
Ez egy lassú, nem bonyolult film, nincsenek fordulatok, pörgõs jelenetek, de mégis magával ragadja az embert, és egyáltalán nem unalmas.

Én azt tapasztaltam, hogy amikor vége van egy filmnek, a legtöbben pattannak fel a székbõl, és már mennek is kifelé. Amikor ennek a filmnek lett vége, percekig senki meg sem moccant, nemhogy kiment volna....azt hiszem, ez sokat elárul....

Szép volt Clintpapi!

Nagyszerû dráma a rasszizmusról,a halálról,a barátságról,magáról az életrõl,ami szép lassan belemászik az ember agyába és ott is marad jó sokáig.
A jó öreg Clint nagyon ért a filmkészítéshez.8/10.

Egyik kedvenc filmem lett,Eastwood Isten,de ezt már sokszor bizonyította nekünk!

Egyszerûen káprázatos. A címtõl kezdve, ami már eleve magáért beszél, eleve szimbolikus, párhuzamban áll a fõhõssel egészen a legeslegutolsó jelenetig a kutyával. Abszolut lebilincselõ, szabályosan odaláncol a monitor elé- esetemben- és a legtiszteletreméltóbb módon teszi: vér és szex nélkül, amit valjuk be, nem sokan tudnak megcsinálni (na jó, vér azért van, de nem ez az, ami miatt végignézi az ember). Minden egyes jelenetnek megvan a maga szerepe, egy fikarcnyi felesleges földelés sincs benne, az egész a helyén van (pl. gyónás jelenet), méghozzá gyönyörû motívumossággal összefûzve. A párhuzam az autó és a fõhõs között hihetetlenül újszerû és kreatív, semmi sablonosság nincs benne. Aztán ott van még Thao neve, Daisy és maga a Gran Torino is. Nekem nagyon tetszett például, hogy ...izé.. SPOILER... hogy a Gran Torino az egész film alatt a garázsban állt, Walt mindig a furgonjával közlekedett, viszont a végén csodálatos keret, ahogy Thao, az új generáció megbízható "egyede" végül vezeti az autót, ami újra gurul, újra mozgásban van valami elveszettnek hitt, ami eddig a garázsban állt, bár naponta ápolva és takarítva lett. Szép volt a kontraszt továbbá, az unokák és a hmong gyerekek erkölcsei és családhoz, idõekhez való viszonyulása között, vagy az, hogy mikor hogyan szólított a "pádre" Walt-ot. Walt viszonya a többi karakterhez zseniálisan le lett festve, a fia, az unokái, a pap (vagyis az egész egyház), a hmong nagymama, az ázsiai testvérpár és nem utolsó sorban a kutya. Az a kutya annyira szép volt ott! Nem csak egy sablon-kutya volt, olyan kutya, aminek ott kellett lennie. Elképesztõ film volt...és bár valóban voltak kiszámítható fordulatai, mint a végrendelet, vagy Miss Yum Yum megerõszakolása, mégis egyik esetben sem éreztem, hogy "na megint egy sablon..", mert megvolt az egyedi körítés vagy épp dramaturgiai elhelyezés. Az egésznek gyöngyörû íve volt, amibe semmi nem zavart bele. Elmelkedett, elérte a tetõpontot, nem zuhant le, hanem szépen lassan ereszkedett vissza az egyébként is torony magas szintjére, amit végig gond nélkül hozott. Nem sok filmre emlékszem, ami egyszerre háborított fel, szomorított el, nevettetett meg, botránkozatott meg, borzasztott el és ríkatott meg, úgy, hogy mindet abszolut perfektül és pozitívan tette. Elnézést a zagyválásért, a pozitív vélemény kifejtése nem az erõsségem.

Nagyon jó, mindenkinek ajánlom!

kemény film.

Remek film.

Sajnos sokan félreértik a mondanivalóját. Szerintem.

***Spoiler***

Rasszista??? Nagyon vakvágányon vannak, akik ezt gondolják. Walt nem rasszista, hanem „kicsit” kiábrándult: ez az Amerika nem az Õ Amerikája. Amerikában rasszista szereppel nem lehet Oscart kapni – gondoljatok csak bele (és teljes joggal teszem hozzá, én sem adnék).
Azért szeretem Eastwood mestert mivel, életmûvére odatette a pontot. Engem is beugratott, hogy aztán moccanni se bírjak a film végén. Akkorát markolt és fogott, ami keveseknek sikerül a mozivásznon. Ez a film egy nagyon aktuális társadalom kritika – gazdasági, erkölcsi és morális világ válság közepén.

De elõször: miért nem rasszista (vagy miért nem úgy rasszista, ahogyan azt mi Magyarországon értjük). Nem rasszista mivel mindenre morog, ami az Õ korának, fiatalságának Amerikájában más volt. Morog, amiért - Õt is meghülyítették, erre külön pipa – és koreában harcolt valamiért (neki azt mondták és Õ elhitte az igazságért, még akkor is, ha akkor és ott ez a háborúsdi talán tetszett neki [IRAK igazságtalanága- utalás a mostani áldozatokra] ) , ami mára elveszett. Az igazi Amerikaiság.
Morog saját unokája templomi belépõjén (kilóg a hasa Isten házában, mobilozik, nem tud viselkedni), morog a 27 éves papon, akinek – az Õ aspektusából – gõze nincs mi a halál, morog a furcsa szomszéd fiún aki nem tudja az illemet, a szigorú – régi - megszólítási szabályokat. Morog, mert a fia nem érti miért kell, amerikai autót venni (válság aktuális mondat).

Szóval morog az Õ fiatal korának elveszett Amerikájáért, ahol az erkölcs, a morál, a közösség, a hit, más lábakon ált, más volt a viszonyrendszer fiatal és öreg között. Nem volt ilyen távolság.
Ez töri meg Õt is. A hagyomány, a közösség és az érezhetõ igaz szeretet, ami egyszercsak elkezd felé áramlani – és ennek ugye nem lehet ellenállni: lehetetlen.
Amerika mint közösség széthullott. Ezen is morog. Mások kezében vannak azok az értékek, amiket õ képvisel. Ezért kezdi oltalmazni az Igazi Amerikai, Thao-t (vegyük észre: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tao_Te_King ). Morgós, de a szíve a helyén van: más utat mutat Thao-nak, mint amit a „negatív” Amerikanizált, gengszter reppet hallgató rokonai. Ezek az élõsködõk, akik az amerikai film kultúrából – amely leginkább a jó és a rossz harcára épül - mégis a Gengsztereket vették észre, és kezdték mintának tekinteni – ostoba módon. Ezek a paraziták akarják Thao-t megtéríteni. Ki kell vonni õket a forgalomból nem vitás. De hogyan…

És itt Zseni Eastwood mester. Az igazság bajnokaként megannyi hullát gyártott a vásznon, hogy aztán magát egy remek befejezéssel helyére tegye, és megbékéljen magával és életmûvének talán azon részével, amivel, mára már – talán – nem kifejezetten ért egyet.

Fegyver nélkül, ésszel gyõz. Áldozattal, szeretettel. Áldozatot hoz: a TAO mellett áll ki (Thao mellett). Meg kell tudunk mi a rossz, hogy tudjuk mi a jó. Viszonyrendszert meg kell tanulnunk. Máshogy nem megy… Bizonyosan Eastwood is rájött. Ezzel a jelenettel visszavonul. Elég volt. Tett eleget. Köszönjük meg neki.

A végrendelet – az epilógus – pedig, csak alátámasztja az egész filmet. Kié az örökség? Kié az Igazi Amerikai erkölcs, morál? Thao-é. Aki a pénzéhes unoka helyett, megkapja az Amerikai szimbólumot. Õ az aki tovább viszi azt a jelképet. Nem egy amerikai nem a kilógó hasú ostobenkó kultúrán felnõtt unoka.

Máshol van az igazság, nem a mai Amerikában (pont)

Nem szabad ugyan ide kilyukadnunk. Meg kell fontolnunk Eastwood bölcseletét, aki onnan szól nekünk is, ide. Meg kell fontolnunk mit, engedünk át a mi anyanyelvû közösségünkbe (magyarok, szerbek, horvátok, cigányok, románok, zsidók, németek, szlávok közé – tiszta amerika, olyan sok értékes nemzetiség van itt :). És érték alapon kell gondolkoznunk. És ha egyesek értékesnek tartják magunkat, sugalljanak valódi értéket, amit nem lehet „fa testápolóval…” – errõl szólt ez a film is.

Köszönöm, hogy elolvastad a véleményem.

Ritkán értékelek 10-esre egy filmet, de most megtettem. Az elõbb jöttem ki a moziból. Kellemesen csalódtam. Egy kis hétvégi felfrissülésképpen mentünk el a filmre. Azért erre esett a választás, mert egyszerûen ami érdekelt azt már láttam, a többi viszont abszolút nem hozott lázba. Kicsit húzódzkodtam elõször amiatt, mert nem szeretem Eastwood-ot. Azt hiszem ez is megváltozott. Ez a film rávilágított egy jópár dologra. Sajnáltam, hogy mindenkit nem fogott meg, mivel ahogy végelett egy háromfõs társaság egybõl felpattant, és az 5 literes popkornt hangosan röhögve borította a lépcsõre...

Velemenyem szerint ez jobb mint a No country.., az Illah volgyebent az neveznem hasonlonak. A Wristlerre meg keszulok:)