Már bocsánat, de ez nem feltevés. Mármint az, hogy miképpen közelíti meg a sztorit a film, mert az tényszerűen adott: a színes részek szubjektívek, eleve egyes szám első személyben íródtak, a fekete-fehér részek kvázi objektívek, egy külső szemlélő szemszögéből hivatottak ábrázolni az eseményeket. Ezek után az utóbbi hiányát leverni az egész filmen felesleges.

Tegyük fel, hogy úgy van ahogy írod. Az a problémája sejtésem szerint sok embernek, hogy ennek a filmnek a címe az, hogy OPPENHEIMER. Ez alapján jogosan számít arra az ember, hogy egy életrajzi filmet kap, amiből megtudja, hogy MILYEN ember volt Oppie.

DE ez nem történt meg, nem tudjuk meg igazán MILYEN volt és az életéről se tudunk meg sokat (oké kivéve a komcsis tárgyalást az életéből, azt jó alaposan körbejárják). Cserébe legalább az atombomba kifejlesztésének a menete és felmerülő morális kérdései alaposan és izgalmasan be lehetne mutatva, de ebbe csak bele-belekap a film (ellentétben az "A nap"-pal, na az alapos film).

Felmerülhet a kérdés benned, hogy miért ha más címet adnak a filmnek, akkor nem is lenne gond vele?
Hát mindenesetre jobb lenne a helyzet, pl. mert nem nézem meg, ha egy valósághű címet adnak neki: "Strauss vs Oppenheimer - a nagy komcsi boszorkányüldözés sok politikával. Mellékszerepben a Manhattan-terv."

Hogy kizúzzam a fejemből ezt a filmet és a közben felmerült sok kérdésre választ kapjak, megnéztem a filmet, amit itt a fórumon említett valaki, hogy milyen jó. Egy 1989-es, szintén 3 órás TV-film(!) "A nap".

Igaza volt, nagyon izgalmasan, követhetően, információ gazdagon mutatja be a Manhattan-terv lefolyását, a morális dilemmákat, hogy mennyire nagy széthúzás volt a tudósok, de a katonák között is a bevetés kérdésében (és másban is). Szilárd Leó nagy szerepet kap a filmben, teljesen jogosan, hisz a mi fiúnk volt a motorja az egésznek (kezdetben).

Nem életrajzi film, tehát amúgy ebből sem tudjuk meg, Oppie milyen ember volt. Eredeti felvételeket is bevágnak, így még erősebb a hatása (pl. Trinity, Enolda Gay, Hiroshmia)!

És a manipuláció azt a célt szolgálja, hogy jobb színben tüntesse fel a címszereplőt?
A figura háttere a gyerekkori elszigeteltsége, társaságkerülő különc volt, csúfolták is rendesen. Ennek fejtegetése amellett, hogy vagy négy órára duzzasztotta volna a játékidőt valójában felesleges lett volna, mert a karakter ellentmondásossága a bemutatott jelenetekből is lejön. Kap egy misztikusabb élt, ami révén jobban egybefonódik a film által taglalt erkölcsi és filozófiai kérdésekkel. Ha hagyományos, évszámokkal illusztrált, felolvasós életrajzot csinálnak az talán a thriller kárára vált volna. Oppenheimert körülölelő sejtelmesség fontos része a filmes koncepciónak, persze lehet hatásvadászatnak tekinteni, más kérdés, hogy még a figura múltját illetően a tényekben jóval kimerítőbb és szárazabb könyv is él a rejtélyesség eszközével a fickó személyisége kapcsán.

A második hozzászólásodra reagálok:

"Az amirol irsz, ez az egesznek a lenyege. " - igen, pont ezzel van a baj(unk), hogy erről szól a film
(primitív politikai vizsgálódást boncolgatja és drámává duzzasztva belefolytja a címkarakterét.) és nem a jóval izgalmasabb dolgokról (KI volt Oppie? HOGYAN fejlesztették ki a bombát? MIÉRT dobták le civilekre?).

"Ha nem erted a politikat, nem erted a moralis kerdeseket, akkor az atombombat sem erted. "
Összekeversz/mosol több dolgot. Ha valaki nem szereti a politikát, abból nem következik, hogy nem is érti (pl. itt vagyok élő példának én). Ha nem érti valaki a politikát, attól még a morális kérdéseket simán értheti, a kettő között nincs ennyire direkt összefüggés.
/Ha valaki nem érti a politikát és a morális kérdéseket se, nos akkor valóban az nem valószínű, hogy érti, hogy miért kellett a bombát kifejleszteni, miért döntöttek a bevetése mellett./

"2023-ban meg mindig annyit gondolunk az atombombarol, hogy nagy legyen a fustje, amikor felrobban egy filmben?"
A hozzászólásokat olvasva nem láttam olyat, hogy valaki ilyet gondolna. Többünknek viszont az a problémája, hogy a világtörténelem addigi leggyilkosabb fegyverének kipróbálást a történelmi jelentőségéhez képest egyszerűen gagyin mutatták be, nem volt olyan grandiózus, mint pl. az eredeti felvételen.

"Semmit nem tanul az emberiseg..." egy kommentelő hozzászólását alaposan félreérteni, majd ebből ezt a következtetést levonni... ez annyira helyes, mint volt ledobni az atombombát (Hirohito császár június végén(!) -Okinava elvesztése után- összehívta a vezérkart, és közölte, hogy el kell kezdeni a béketárgyalásokat. Júliusban már az amcsik tudták, hogy Japán meg akarja adni magát).

Az amirol irsz, ez az egesznek a lenyege. Ha nem erted a politikat, nem erted a moralis kerdeseket, akkor az atombombat sem erted. 2023-ban meg mindig annyit gondolunk az atombombarol, hogy nagy legyen a fustje, amikor felrobban egy filmben?

Semmit nem tanul az emberiseg...

Egeszen meglepnek a kommentek. Nem azert, mert tokeletes film lenne, hanem azert mert nem az a baj vele, amit irtok. Nemelyik kommentnel felmerul bennem, hogy egyaltalan ugyanazt a filmet neztuk?
1. Ez a film kevesbe szol technikailag az atombomba feltalalasarol, mint elsore gondoltak sokan, az atombomba csak egy eszkoz a tortenethez, nem maga a tortenet.
2. A film az atombombat, a masodik vilaghaborut es a hideghaborut jellemzo osszes moralis dilemmarol szol, amely minden oldalrol bemutatasra kerul. Bemutatodik, hogy bar nem akarja Oppenheimer kifejleszteni, de zsidokent milyen hamar kenyszerpalyara kerul, mert ahogy el is mondja, inkabb nekik legyen elobb, mint kesobb a naciknak. Bemutatodik az a moralis dilemma is, hogy mi legyen akkor, ha az ellenfel, aki ellen kifejlesztettek a csodafegyvert megszunt kozben letezni. Bemutatodik az a moralis dilemma, hogy be kell-e vetni bosszubol, vagy eleg csak az ellenfel tudtara hozni, hogy nekik van ilyen, errol szol a potsdami talalkozo es Oppenheimer otlete, hogy Truman mondja el Sztalinnak, hogy van ilyen eszkozuk, hatha ezzel megelozheto a japan bevetes. Bemutatodik a moralis dilemma, hogy utana kell-e tovabbfejleszteni es ezzel egy orult fegyverkezesi versenyt kezdeni az uj gonosz ellen es hogy itt is nagyon hamar elvalasztodik a moralisan helyes es a szukseges, ahogy a naci kerdesnel is: ha mi leallunk, az ellenfel nem fog es halalos elonybe kerulhet.
3. Az egesz film ezeknek a moralis dilemmaknak a bemutatasa, mikozben letezik a politika, letezik egy haboru, letezik az emberi gyarlosag es bosszuvagy es egyebkent a tudosok egeszen fura kozege, ahol mindenki tisztel mindenkit, de irigysegbol vagy epp ki nem fejtett okokbol hamar hatbaszurjak egymast a felek.
4. A komcsi-nem komcsi szal is fontos, hiszen bemutatja egyfelol azt, hogy mar ekkor mennyire pragmatikusan allt az USA a sajat aktualis szovetsegeseihez es mennyire nem bizott senkiben, igazi paranoia, ami megagyazott a hideghaborunak.
5. Egyertelmuen erezheto az Enigma feltoresekor felmerulo dilemma feleledese itt is: ha tudjuk a "tutit", akkor biztosan az a legcelravezetobb, ha hasznaljuk azt? Ott is ezrek, tizezrek haltak meg, mert az Enigma feltoreset eszkozkent hasznaltak, ha az elso celpontot elmozditjak, akkor a nacik egybol megtudjak, hogy az Enigmat feltortek es csinalnak egy uj titkos kodot, ezert evek munkaja megy a levesbe. Neha az a legkifizetodobb hosszutavon, ha nem hasznalod, vagy nem a legegyszerubbnek tuno modon hasznalod a kezedben levo eszkozoket, ennek a moralis dilemmaja ebben a filmben is meghuzodik.

Szaz szo egy, aki ebben a filmben az atombomba technikai, fegyverzeti oldalara kivancsi, be se uljon, meg se nezze, mert az atombomba itt csak egy szemlelteteshez hasznos eszkoz, ez a film a politika-hadaszat-tudos elet osszefonodasarol es szazezreket, milliokat erinto moralis dilemmakrol szol.

Viszont nem tokeletes, mert nagyon sokszor rohan, a 180 perc ellenere is az utolso fel oraban, amikor mar faradnal ha nem figyelsz minden egyes parbeszedre, akkor hamar elveszted a fonalat, foleg a sok szereplo es sok kapcsolodas miatt. Ez mindenkeppen negativum, hogy 180 perc ellenere sincs komolyabb uresjarat, kicsit olyan erzesem volt mintha egy elhadart szovegkonyvet neznenk. A szineszek jok, de ezt is varjuk ezektol a nevektol, nekem oszinten szolva extrat nem adtak hozza, tudjuk, hogy ezt tudjak. Nekem a motivaciok nem tokeletes kifejtese is hianyzott, ahogy Oppenheimer karakterenek sotet oldalat sem pontosan ertettem mar a film elejen, miert allitjak be egy p*csnek mar a 10. percben? Mi volt a szemelyisegevel az igazi baj? Vannak felvalaszok, de nem tuntek nekem elegsegesnek, hogy azok az emberek, akik ugranak neki dolgozni, kozben emberileg miert is utaljak annyira.

Lezarva, jo film, de akit az atombomba erdekel, a politika viszont nem, annak nem ajanlom. Nolantol lattunk mar jobbat, de rosszabbat is.

A bomba teszteléséig (első két óra) nagyon élveztem a filmet. A zene szuper, a hanghatások is, a feszültség adagolása. A rémtettel való enyhe szembenézés is hátborzongató. (a látomások, miközben ünnepel a csapat) De maga a robbanás csalódás. Túl sok atomrobbantást láttunk ahhoz, hogy ezt megússza Nolan egy tűzgömbbel. Az atomnál a fölfelé elinduló por alakja a hátborzongató, és ebből semmit nem kapunk. (remélem egyszer csinálnak egy CGI-vel felturbózott verziót) Szóval az első két óránál 9 pontot is megadtam volna, de aztán leül a sztori. Még egy óra nyomozás (meghurcolás) a komcsivadász McCarthy időszak stílusban, ahol túl sok a név, elvesztettem a fonalat, hogy ki-kivel van, hogy kit játszottak ki a másik ellen.. és egyszercsak elérkezünk a megnyugtató lezárásig. (ez a szakasz nálam 6 pont.. A film végi egy órából 20 percet lazán kivágnék) Összességében ez a doku-jellegű film sokkal jobban sikerült, mint mondjuk a Dunkirk. Jah, és a színészi játék.. csillagos ötös mindenkinek!

Nolan legbátrabb filmje: https://youtu.be/XPMoTSsRypQ

mindig is túlhájpolt rendezőnek tartottam nolant.. azt hiszem ez a témáról készült legunalmasabb film amit eddig láttam.. életrajzi filmre számítottam, de ez nem az. és kb. olyan mintha Giordano Brunot az inkvizíciós perirat alapján kellene megismernünk. a rendező abba hibába esett. hogy azt hitte azzal lesz komoly, hiteles és mélyenszántó a filmje ha ezt primitív politikai vizsgálódást boncolgatja és drámává duzzasztva belefolyta a címkarakterét. miközben nevetségesen hatásvadász bevillanásokkal, fogásokkal (lemeztelenédés, hülye hang és zenei hatások. stb) próbálja feldobni művét. de egyébként az ominózus robbanás is rémgagyira sikerült.. Einstein fizimiskája meg kifejezetten röhejes..

Az implóziónak van értelme, csak éppen nem szétveti az anyagot, hanem ellenkezőleg, a plutónium gömböt (közepén neutron inicializátorral) a robbanás hatalmas nyomása folyadék állapotba hozza és összepréseli sokkal kisebb térfogatúra. Az összepréselhetetlen folyadékot is össze lehet préselni ilyen viszonyok között. A megnövekedett sűrűség hatására lépi át a kritikus tömeget a plutónium.

Köszi! Valamiért ez elkerülte a figyelmemet, pedig olvastam az Wikipedia-oldalt (igaz, az angolt, de ott is le van írva). Akkor "csak" 16 km volt. Itt egy képkocka a filmből, hogy 16 km(!) távolságból szerintük hogyan néz ki egy 30 méter magas torony (az a kék cucc a háttérben): https://ibb.co/LQY6383

Kész röhej...

https://hu.wikipedia.org/wiki/Trinity_(nukle%C3%A1ris_teszt)

A robbanást a mozi óta újra megnéztem itthon is, csak hogy tényleg jól láttam-e, amit láttam. Az eredeti felállás úgy nézett ki, hogy a "ground zero"-tól, azaz a robbanás pontjától kb. 20-30 km-re (pontos adatot nem találtam) volt a megfigyelőállomás. Ezzel szemben a filmben jól látható, hogy kb. 500-1000 méterre(!!!) voltak a robbanástól (ami nyilván nem atombomba volt, hanem egy hagyományos, kémiai bomba, ezért muszáj volt közelebbről mutatni, hogy nagynak tűnjön a robbanás). Mi ez, ha nem illúzióromboló? A film csúcspontja egy gagyi tűzijáték lett, amit próbáltak úgy előadni, hogy ez aztán most hűha. Ez egy B-kategóriás, low-budget filmben is kellemetlen lett volna. Nolan előadta a sznobot, és azzal turnézott most, hogy nem használt CGI-t a robbanáshoz (mintha eddig nem abból álltak volna ki a filmjei...). Pedig pont erre való a CGI, nem szégyen azt használni, ha egyszer értéket ad egy filmhez.

Nolan már zsinórban harmadjára veri át az embereket, a Tenet és a Dunkirk két kritikán aluli mű volt, ez meg max. közepes lett.

Még valami, Josh Hartnett-et (a Pearl Harbor cingár hőse) alig ismertem fel, igencsak meg Alec Baldwinosodott (+20-30kg felszaladása), de amúgy nem áll rosszul neki.

Teljesen egyetértek. Kár volt egy ilyen lenyűgözően izgalmas, hátborzongató témát (atombomba kifejlesztése, bevetése) ezzel a komcsi-nem komcsi dologgal felhigítani; egymás mellé téve a két dolgot ez utóbbi totál érdektelennek hat az előbbi mellett (nyilván lehetne ebből is izgalmas filmet forgatni, de egy önálló film formájában). A robbanást is valóban sokkal hatásosabban illett volna bemutatni...

Az elmúlt időszakban egy nagyon rossz döntést hoztam (a 31 év után Mo-n ismét fellépő Guns koncertjét kihagytam). Fennállt az esélye, hogy gyorsan tetézem a bajt azzal, hogy ezt a filmet meg nem moziban nézem meg (hosszú idő után először hezitáltam, hogy ez a filmet most tényleg moziba kéne megnézni és nem otthon). Végül 19-re lapot húzva mégiscsak otthon néztem meg és.... bejött! Közepes film, bántam volna ha ezért pénzt adok ki.

Nem mondom egyszer érdemes megnézni, de többször nem vágyom rá. Nolan sosem volt a nagy kedvenceim között, de azért több filmje is nagyon jó. De úgy néz ki mostanra kipukkadt: utoljára közel tíz éve készített jó filmet (azóta volt a Dunkirk gyalázata - 330.000 ember kimenekítését ~500-1000 fős statisztacsoporttal gondolta bemutatni - ezt azóta se tudom hova tenni; meg a Tenet - ezt meg inkább hagyjuk is).

A "zseni vagyok, ezért nehéz az életem, de azért valami korszakalkotót létrehoztam" típusú filmek közül ami nagyon jól sikerült az pl. az Egy csodálatos elme, vagy a Kódjátszma. Ezzel a filmmel viszont több problémám is volt:

-3 óra után továbbra sem tudom milyen ember volt Oppie
-nem volt íve a történetnek: nem tett hozzá a filmhez ez az ide-oda ugrálás az időben
-alapvetően két témát járt körbe: komcsi-e volt Oppie, atombomba létrehozása. Szerintem ez egy nagyon rossz döntés volt, az egyiket kellett volna kiválasztani és arra fókuszálni, így két szék közül a pad alá esett Nolan.

Szóval összességében hiányérzetem maradt több dolog miatt is:

-érdekelne milyen ember volt Oppie, de nem tudtuk meg (ellenpélda: Egy csodálatos elme)
-érdekelne, hogyan fejlesztették ki az atombombát, milyen tudományos, gyakorlati nehézségeken kellett átvergődniük (ellenpélda: Kódjátszma - Enigma feltörése)
-ha már a szerelmi életét beleerőltették a filmbe, akkor ugyan a habzószájú feminista "mindenen is sértődjünk" meg vonatra nem ültem fel sose, de férfi létemre itt kicsit azért zavart, hogy a két darab nő közül aki szerepelt a filmben az egyik egy öngyilkos lelkironcs volt, a másik meg egy alkoholista búval ba*ott hárpia.
-a Trinity teszt jelenete gyengus volt, nem elég grandiózus (előjött a Dunkirk-szindróma).

Zárszóként elsütném azt a sablont, hogy egyszer meg lehet nézni, de pár nap múlva semmire nem fogok belőle emlékezni, de ez nem lenne igaz, no nem a film erénye ez, hanem a döbbenetes, valós témáé (létrehoztunk valamit, amivel bármikor ki tudnánk pusztítani a fajunkat).

Én másfél óránál tartok, szóval még jó lehet.. de eddig egy elég lapos netflix sorozattal egyszintű. Nagyobb a netes felhajtás és a hozsannás kommentek, mint amit eddig adott. Nem merem mondani, hogy unalmas, mett nem néztem végig, és a rajongók szétszednének, de nem fogod a moziszék karfáját szorongatni izgalmadban.