Programkereső

Téma: Patyomkin páncélos

Spoiler
efes 2008 jan. 07. - 19:51:18
(8/48)
meg a felágaskodó oroszlán montázssora, mintegy a forradalmat szimbolizálandó.

a lépcsõjelenetrõl meg csak annyit, hogy mind a mai napig bármilyen "magára valamit adó" filmben hosszú lépcsõ szerepel, abban ott van, ha minimális utalásszinten is, a patyomkin jelenete. ehhez még csak nem is kell a lebukdácsoló babakocsi tragikuma.
Válasz
perry 2008 jan. 07. - 19:39:30 Előzmény verdeleth
(7/48)
Én azt hiszem, a mi korunk arculatát olyan mûvészetben örökíti meg, amely éppoly távol esik a freskótól, mint a felhõkarcoló a bazilikától, éppoly távol esik a csavart oszlopfõtõl, mint a lökhajtásos repülõgép Leonardo legmerészebb elképzeléseitõl, éppúgy nem hasonlítható Benevenuto Cellini faragókéséhez, mint a Borgiák mérge az atombomba pusztító erejéhez... Ennek az új mûvészetnek a neve - film."
(Eizenstein)
A Patyomkin páncélos alkalmi filmnek indult az 1905-s forradalom évfordulójára. Kiállta az idõk próbáját a Brüsszeli 12 elsõ filmje a mai napig is. Zsenialitása abban rejlik , hogy Ezinstein felismerte a tartalomhoz legjobban illõ képi formát. A kollektív hõs az intellktuáis film és a montázs hármas egysége a mai napig modern és lebilincselõ mozi élményt nyújt.
Képi szimbólumok : a Patyomkin ágyúlövése az ébredõ kõoroszlánok a tömegek ébredését a forradalom erejét sugározza a vászonról.
A mozgás ábrázolása feszes képi montázsok lüktetõ képi világ. A híres lépcsõ jelenet a világ filmmûvészetének egyik legmaradandobb jelenet sora. Ha valmire vonatkozik az ALAPFILM
kifejezés akkor az a Patyomkin páncélos.
Válasz
verdeleth 2007 ápr. 20. - 01:09:00
(6/48)
sikerült megnéznem és tényleg jó Bár a hajós részek elég vontatottak de nem rossz igy sem És a hang hiánya sem zavaró
Válasz
Brambilla 2007 ápr. 14. - 00:08:03
(5/48)
Kössz, így már értem, én lusta voltam utánanézni ennek.
Válasz
zszoltan 2007 ápr. 13. - 22:14:03
(4/48)
Megfejtettem neked a halál utáni filmkészítés titkát.

Egy évezred Mexikóban (1940)
rendezõ: G. Alekszandrov, Sergei M. Eisenstein
"Késõbb különbözõ filmekben használtak fel jeleneteket Eizenstein anyagából (pl. Viva Villa), és többen megkísérleték nézhetõ formába hozni a nyersanyagokat. Ez az egyik próbálkozás."

Que viva Mexico! (1952)
rendezõ: Sergei M. Eisenstein, Grigorij Alekszandrov

Viva Mexikó! (1978)
rendezõ: G. Alekszandrov, Sergei M. Eisenstein

Szóval ez a három film - egy film. Csak újravágták, vagy mi. Gyanítom, hogy az eredeti anyagot szedte össze Eisenstein.
Válasz
Brambilla 2007 ápr. 13. - 21:11:31
(3/48)
Nekem is nagyon tetszett, egyáltalán nem zavart, hogy némafiklm. Meg is néztem most a porton, hogy Eisensteinnek milyen filmjei vannak még és igen nagyot néztem, mikor kiírták, hogy 45-ben meghalt szegény elég fiatalon, de 1952-ben és 78-ban azért még rendezett filmet. Hát igen, az igazi nagyokat még a halál sem álíthatja meg :)
De azért az ilyen elírásokra illene odafilyelni
Válasz
Wicky 2007 ápr. 13. - 19:10:05
(2/48)
Hát igen,elég maradandó!
Válasz
verdeleth 2007 ápr. 13. - 15:01:05
(1/48)
Ebbõl a filmbõl csak rövid részeltet láttam de az nagyon jónak tûnt
Látta valaki?
Válasz